Salzburgi érsekség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Salzburgi Érsekség szócikkből átirányítva)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vidék első püspöke Salzburgi Szent Rupert, a bajorok apostola 696-715 között működött a területen. A székesegyházat Szent Virgil alapította (774). A salzburgi püspökséget Arno idején Nagy Károly kérésére a pápa 798-ban érseki rangra emelte, így Arn lett Salzburg első érseke. A frank király Salzburgot bízta meg az Avar Birodalomtól újonnan meghódított volt Pannonia provincia északi részének – a jövendő szláv Pannóniai Fejedelemség – keresztény hitre térítésével, az új érsekség ezért térítő püspököt küldhetett Pannóniába. [1] Az érsekek személyesen szenteltek templomokat a Balaton környékén. Ennek a munkának a 907-ben a magyarok vetettek véget, amikor Pozsony-nál katasztrofális vereséget mértek a bajorokra, Theotmár salzburgi érsek is elesett a csatában.

Az érsekség már Nagy Károly idején kikerült a birodalmi tisztviselők fennhatósága alól (immunitás privilégiuma). 966-ban megkapta a vámszedés, pénzverés, vásártartás, és a világi bíráskodás jogát. II. Eberhard érsek (1200-1246) hatalmas zárt birtoktestet alakított ki, ami 1322-ben önálló birodalmi tartománnyá vált, ahol az érsek rendelkezett minden világi hatalommal. A tartomány gazdagságát sóbányáinak köszönhette, a salzburgi dénár volt a középkor legfontosabb fizetőeszköze a Keleti-Alpok térségében. Az érsekek világi hatalma 1803-ig tartott (szekularizáció), majd 1815-ben megszűnt Salzburg (tartomány) önállósága, és Ausztria, illetve a Habsburg Birodalom része lett.

A salzburgi (hercegi) érsekek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[2]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Salzburgi Érsekség

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]