Salzburgi főegyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Salzburgi Érsekség szócikkből átirányítva)
Salzburgi főegyházmegye
(Archidioecesis Salisburgensis)
Az érsekség címere
Az érsekség címere
Elhelyezkedés
Ország  Ausztria
Felérendelt Egyházkormányzat Szentszék
Esperesi körzetek 17 körzet
é. sz. 47° 47′ 52″, k. h. 13° 02′ 47″
Statisztikai adatok
Terület 9 715 km²
Lakosság
Teljes 715 280
Egyházmegyéhez tartozók 479 781 (67,1%)
Plébániák 210
További jellemzők
Egyház római katolikus
Rítus római
Székhely Salzburg
Papjai 207
Vezetése
Pápa Ferenc
Érsek Franz Lackner
Segédpüspök Andreas Laun
Nyugalmazott püspök Alois Kothgasser
Térkép
Salzburgi főegyházmegye
Salzburgi főegyházmegye
Honlap
A(z) Salzburgi főegyházmegye hivatalos honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzburgi főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Története[szerkesztés]

A vidék első püspöke Salzburgi Szent Rupert, a bajorok apostola 696-715 között működött a területen. A székesegyházat Szent Virgil alapította (774). A salzburgi püspökséget Arno idején Nagy Károly kérésére a pápa 798-ban érseki rangra emelte, így Arn lett Salzburg első érseke. A frank király Salzburgot bízta meg az Avar Birodalomtól újonnan meghódított volt Pannonia provincia északi részének – a jövendő szláv Pannóniai Fejedelemség – keresztény hitre térítésével, az új érsekség ezért térítő püspököt küldhetett Pannóniába. [1] Az érsekek személyesen szenteltek templomokat a Balaton környékén. Ennek a munkának a 907-ben a magyarok vetettek véget, amikor Pozsony-nál katasztrofális vereséget mértek a bajorokra, Theotmár salzburgi érsek is elesett a csatában.

Az érsekség már Nagy Károly idején kikerült a birodalmi tisztviselők fennhatósága alól (immunitás privilégiuma). 966-ban megkapta a vámszedés, pénzverés, vásártartás, és a világi bíráskodás jogát. II. Eberhard érsek (1200-1246) hatalmas zárt birtoktestet alakított ki, ami 1322-ben önálló birodalmi tartománnyá vált, ahol az érsek rendelkezett minden világi hatalommal. A tartomány gazdagságát sóbányáinak köszönhette, a salzburgi dénár volt a középkor legfontosabb fizetőeszköze a Keleti-Alpok térségében. Az érsekek világi hatalma 1803-ig tartott (szekularizáció), majd 1815-ben megszűnt Salzburg (tartomány) önállósága, és Ausztria, illetve a Habsburg Birodalom része lett.

A salzburgi (hercegi) érsekek listája[szerkesztés]

[2]

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Salzburgi Érsekség

További információk[szerkesztés]