Gutenstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gutenstein
A gutensteini Hoyos-kastély
A gutensteini Hoyos-kastély
Gutenstein címere
Gutenstein címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Bécsújhelyvidéki járás
Irányítószám 2770
Körzethívószám 02634
Forgalmi rendszám WB
Népesség
Teljes népesség1268 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság481 m
Terület104,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gutenstein (Ausztria)
Gutenstein
Gutenstein
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 52′, k. h. 15° 53′Koordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 15° 53′
Gutenstein weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gutenstein témájú médiaállományokat.

Gutenstein osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 1275 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Gutenstein a Bécsújhelyvidéki járásban
Gutenstein várának romjai
A mariahilfbergi kegytemplom és kolostor

Gutenstein a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Gutensteini-Alpokban, a Piesting folyó völgyében. Területének 92%-a erdő, 5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 8 településrészt és falut egyesít: Gutenstein (343 lakos 2020-ban), Hintergschaid (6), Klostertal (148), Längapiesting (117), Steinapiesting (61), Urgersbach (1), Vorderbruck (589) és Zellenbach (10).

A környező önkormányzatok: nyugatra Rohr im Gebirge, északkeletre Muggendorf és Pernitz, keletre Waidmannsfeld és Miesenbach, délkeletre Puchberg am Schneeberg, délnyugatra Schwarzau im Gebirge.

Története[szerkesztés]

Gutenstein várát a 12. század végén építették, első írásos említése 1220-ból származik. A tövében meghúzódó település sokáig jelentéktelennek számított, de 1321-ben Szép Frigyes, akinek a vár egyik kedvenc lakhelye volt, mezővárosi jogokat adományozott neki.

A várat és a mezővárost 1487-ben Mátyás magyar király megszállta; 1490-es halála után ismét a Habsburgok vették birtokukba. Az 1529-es és 1532-es török hadjáratokat viszonylag sértetlenül vészelte át. 1576-ban a Habsburgok eladták a Hoyos családnak, majd 1628-ban II. Ferdinánd császár a birtokot grófsági rangra emelte. 1661-ben a mezőváros akkori bírája, Sebastian Schlager hétszer ismétlődő álma alapján megfestette a Szűz Mária képét és kiszögezte egy fára a Mariahilfbergen. Hamarosan elterjedt a híre a kép csodatevő voltának és 1679-ben egy kolostor építését kezdték meg a hegyen, 1688-ban pedig számos zarándokot csábító kegytemplom épült. A templom 1727-ben leégett, de újjáépítették. 1671-ben a Hoyos család kastélyt emeltetett Gutensteinben.

A költő Ferdinand Raimund 1825-től kezdve gyakori vendége volt a mezővárosnak; 1836-os halála után itt temették el. Az 1848-as forradalmat követően felszámolták a feudális birtokokat és megalakultak az önkormányzatok. 1877-ben elkészült a Gutensteinerbahn vasútvonala a Piesting völgyében, amely lehetővé tette számos iparvállalat (kohászüzem, fűrészüzemek) alapítását. A hegyek között fekvő városka emellett a turisták körében is népszerűvé vált.

A második világháború végén Gutenstein egy rövid időre a frontzónába került, majd 1955-ig szovjet megszállás alá került.

Lakosság[szerkesztés]

A gutensteini önkormányzat területén 2020 januárjában 1275 fő élt. A lakosságszám 1951 óta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 92,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 4% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 80,6%-a római katolikusnak, 3,7% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 3,8% mohamedánnak, 7,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (92%) mellett a szerbek (2,2%) és a törökök (2,1%) alkották.

A népesség változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
  • Gutenstein várának romjai
  • a Hoyos-kastély
  • a mariahilfbergi kegytemplom és szervita kolostor
  • a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
  • az erdészeti múzeum
  • a tűzoltómúzeum
  • a Raimundspiele ünnepi játékok színművészeti fesztivál

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Der Mariahilfberg bei Gutenstein (Niederösterreich). Ein vollständiges Wallfahrtsbüchlein für die Pilger zu diesem Gnadenorte. Gutenstein, 1903
  • Hildtraud Ast, Dreihundert Jahre Gnadenstätte Mariahilfberg, Gutenstein, 1968
  • Hermann Maurer, Zeichenstein und Wunderbaum. Österreichs Kirchen und Klöster in ihren Ursprungslegenden. Stiftsmuseum Klosterneuburg, 2000, Kat. Nr. 50 und 51a
  • A település honlapja
  • 32308 – Gutenstein Statistik Austria

Fordítás [szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gutenstein (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]