Bad Erlach
| Bad Erlach | |||
_Wohntrakt.jpg) | |||
| A linsbergi kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Bécsújhelyvidéki járás | ||
| Irányítószám | 2822, 2823, 2833 | ||
| Körzethívószám | 02627 | ||
| Forgalmi rendszám | WB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3084 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 312 m | ||
| Terület | 9,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 39″, k. h. 16° 12′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 39″, k. h. 16° 12′ 58″ | |||
| Bad Erlach weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Erlach témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bad Erlach osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 3149 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
_Ulrichskirche.jpg)
Bad Erlach a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombságán, a Pitten folyó mentén. Itt találkozik a Pitten és a Schwarza, hogy Lajtaként folytassák útjukat. Területének 50,7%-a erdő. Az önkormányzat 3 településrészt és falut egyesít: Bad Erlach (2699 lakos 2020-ban), Brunn bei Pitten (424 lakos) és Linsberg (26 lakos). A kataszteri közösségek Brunn bei Pitten, Bad Erlach és Linsberg.[2]
A környező önkormányzatok: északkeletre Lanzenkirchen, keletre Walpersbach, délre Bromberg, délnyugatra Scheiblingkirchen-Thernberg, nyugatra Pitten, északnyugatra Schwarzau am Steinfeld.
Története[szerkesztés]
Erlachot először 987-ben említik, amikor "Elira" lakói kapolnát építettel Szent Ulrik tiszteletére. 1045-ben a Wels-Lambach grófok birtoka volt.
1850-ben szövő- és fonóüzemet alapítottak a faluban. Kempen von Fichtenstein báró kezdeményezésére a II. József által bezáratott Szt. Ulrik-templomot felújították és ismét megnyitották. 1871-ben az addig független Brunn-Linsberg községet egyesítették Erlachhal. A vasút tíz évvel később, az Aspangbahn megépítésével, 1881-ben jutott el a községbe.
1995-ben a tartományi kormányzat mezővárosi rangra emelte Erlachot. 2004-ben termálvizet találtak a területén; ennek felhasználásával 2008-ban fürdő létesült. 2007-ben a település felvette a Bad Erlach nevet.
Lakosság[szerkesztés]
A Bad Erlach-i önkormányzat területén 2020 januárjában 3149 fő élt. A lakosságszám 1981 óta dinamikusan gyarapodó tendenciát mutat, azóta másfélszeresére nőtt. 2018-ban az ittlakók 94%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 82,6%-a római katolikusnak, 1,4% evangélikusnak, 4,1% mohamedánnak, 9,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 11 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (93%) mellett a törökök (1,5%) és a horvátok (1,1%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 2 996
|
| 2018 | 3 084
|
Látnivalók[szerkesztés]
- az 1933-ban épült Szt. Antal-plébániatemplom A templomban található az 1320 körül készült erlachi Madonna másolata (az eredeti 1939-ben az Ulrik-templomból a bécsi érseki múzeumba került)
- a Szt. Ulrik-templom vagy "erdei templom".
- a linsbergi kastély
- a helytörténeti múzeum egy egykori malom épületében
- az Excentriquehöhle védett cseppkőbarlang
Források[szerkesztés]
- A település honlapja Archiválva 2020. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 32306 – Bad Erlach Statistik Austria
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bad Erlach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
