III. Lajos itáliai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Lajos
Alsó-bugund király
Uralkodási ideje
887. január 11.928. június 28.
Elődje Boso
Utódja Hugó
Itáliai király
Uralkodási ideje
900. október 12.905
Elődje Lambert
Utódja I. Berengár
Itáliai király
Uralkodási ideje
901905
Elődje Arnulf
Utódja I. Berengár
Életrajzi adatok
Született 882 körül
Provence
Elhunyt 928. június 28.
Vienne
Házastársa Anna, VI. Leó bizánci császár leánya
Adelheid
Gyermekei Károly Konstantin (megh. 962)
Édesapja Boso alsó-burgund király
Édesanyja Irmengard


III. (Vak) Lajos (882 körül – 928. június 28.), Provence királya 887-től, Itália királya 900-tól és rövid ideig római császár III. Lajos néven 901 és 905 között.

Élete[szerkesztés]

Édesapja a Bosonida dinasztiából való Boso alsó-burgund király és provence-i trónbitorló (Boson V de Provence, 844–887), édesanyja Ermengard hercegnő (kb.850–896), II. Lajos német-római császár ifjabbik leánya volt.

Lajos követte apját a provence-i királyi trónon annak halála után, 887 januárjában. A provance-i nemesek a kiskorú Lajos mellé az özvegy Ermengard királynét választották régensnek, hogy a gyermek király a nagybátyjának, Igazságos Richárd burgund királynak támogatásával kormányozza az országot. Májusban Ermengard királyné elutazott rokonának, Kövér Károlynak udvarába, hogy fiát elismertesse királynak. Károly adoptálta Lajost, és védelme alá vette az anyát és fiát. 889-ben az asszony elutazott Karintiai Arnulfhoz, Károly utódjához, hogy megerősítse az engedelmességi esküt. 890-ben Valence-ben, egy főpapi és nemesi gyűlésen megválasztották Lajost Arles, Provence és Burgundia királyává. 894-ben Lajos személyesen tette hódolatát Arnulfnál.

896-ban Lajos hadat viselt a szaracénok ellen. Egész uralkodása alatt szembeszállt a muszlim hódítókkal, akik 889-ben Lajos királyi székhelyétől nem messze, Fraxietben rendezték be a központjukat.

901-ben császárrá koronázták. 905 azonban döntő év: I. Berengár itáliai király Lajost Veronában meglepte, szemét kitolatta és arra kényszerítette, hogy hazájába Provence-ba meneküljön.[1] Császári címét 928-ban bekövetkezett haláláig megtartotta.[1] Helyét Arles-i Hugó vette át Alsó-Burgundia régenseként, majd Lajos halála után Hugó itáliai király néven királyként is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b James Bryce: A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 86. oldal


Előző uralkodó:
Boso
III. Károly
Frank király
Alsó-Burgundia: 887928
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
Hugó
Előző uralkodó:
Arnulf
Itália királya
900905
Corona ferrea monza (heraldry).svg
Következő uralkodó:
I. Berengár
Előző uralkodó:
Arnulf
római császár
901905
Császárok a Német-római Birodalomban (8001806)
I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok”
800 814 840 843 855 875 877 881 887 891
   I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —    
891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983
   Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó   
983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155
    —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —    
1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410
   I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —    
1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637
   Zsigmond III. Frigyes I. Miksa V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd   
1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806
   III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc   
Karoling-házLiudolf-házSzáli-házSupplinburg-házStauf-házWelf-házWittelsbach-házLuxemburgi-házHabsburg-ház
Nagy Károly koronájának ábrázolása
Következő uralkodó:
I. Berengár