Ugrás a tartalomhoz

Vid itáliai király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vid

Itáliai király
Uralkodási ideje
889 894. december 12.
ElődjeI. Berengár
UtódjaI. Berengár, Lambert
Frank császár
Uralkodási ideje
891. február 21. 894. december 12.
ElődjeII. Károly
UtódjaLambert
Életrajzi adatok
UralkodóházGuideschi
Született850 körül
Spoleto
Elhunyt894. december 12.
Taro folyó
NyughelyeParma Cathedral
ÉdesapjaVid spoletói herceg
ÉdesanyjaBenevento-i Itta
Testvére(i)
  • Lambert I of Spoleto
  • Rothilde of Spoleto
HázastársaAgeltrude
GyermekeiLambert római császár, Itália királya, II. Lambert, Spoleto hercege
A Wikimédia Commons tartalmaz Vid témájú médiaállományokat.

III. Guido (Spoleto, 850 körül – Taro, 894. december 12.), németesen Wido Camerino őrgrófja 880-tól (mint I. vagy II. Guido), 883-tól pedig Spoleto és Camerino hercege. 889-ben Itália királyává, 891-ben pedig császárrá koronázták.

Élete

[szerkesztés]

Guido I. Guido spoletói herceg és Itta, Sico beneventói herceg lányának, második fiaként született. Ezen felül I. Lothár császár egyik lányának unokája, így a Karoling-család tagja is volt. 842-ben a korábbi Spoletói Hercegséget, amit Nagy Károly a mindenkori pápának adományozott, a frankok helyre állították, hogy határterületként szolgáljon a Bizánci Birodalom ellen, alárendelt államként. Guido bátyja, Lambert, arra kényszerítette öccsét hogy hadjáratot vezessen Camerinóba. 883-ban Guido megörökölte unokaöccse földjeit (Spoletót) és így újra egyesítette a hercegséget, mint "Spoleto és Camerino hercege", valamint felvette a dux et marchio címet is. Elvette Agelturdét, Adelchis beneventói herceg lányát, aki szült neki egy fiút, Lambertet.

882-ben, a ravennai birodalmi gyűlésen III. (Kövér) Károly császár megfosztotta őt hűbérbirtokaitól egy bűncselekmény miatt. Ám Guidó a következő évben visszaszerzett mindent.

885-ben harcolt a szaracénok ellen a Garigliano menti csatában.

Kövér Károly 887-es eltávolítása után, mint Fulk rheimsi bíboros rokona, jó eséllyel indult hogy Franciaország királyává koronázzák. Még Langres-ig is elutazott, ahol a püspök meg is koronázta. Ám Párizsi Odó 888-as megkoronázása miatt kénytelen volt visszavonulni. Ezután azt tervezte hogy megszerzi Itália királyi címét és a császárságot. Így került szembe Friuli Berengárral, a Lombardia vas koronájáért folytatott harcban. Ám 889-ben végül őt koronázta VI. István pápa Itália királyává és 891 májusában császárrá, amikor fiát, Lambertet, pedig királlyá. A következő évben, 892. április 20-án, Ravennában, Guido kényszerítette Formózusz pápát hogy koronázza Lambertet társcsászárrá.

Később a pápa szembefordult Guidóval és hozzásegítette Karintiai Arnulfot az itáliai királyi és később a császári címhez. 893-ban Formosus pápa meghívta Arnulfot Páviába, hogy megdöntség Guido uralmát és őt koronázzák meg. Arnulf a fiát, Zwentiboldot, küldte maga helyett egy sereggel, hogy csatlakozzon Berengárhoz, a legyőzött királyhoz és úgy vonuljon Páviába. A sereg körülvette a várost, de Guido lefizette őket, hogy ne lázadjanak fel. A következő évben azonban legyőzték Guidot Bergamonál és megszerezték Páviát és Milánót. Berengárt elismerték királynak és Arnulf vazallusának. Zwentibold visszatért Németországba. Guido késő ősszel elmenekült a taroi csatából és nem sokkal később meg is halt, fiát felesége gyámsága alatt hagyva. Mindketten szembe kerültek a trónért folytatott harcban Berengárral és Arnulffal.

Jegyzetek

[szerkesztés]
Előd:
II. Guido
Spoletó hercege

(883894)

Utód:
II. Lambert
Előd:
I. Lambert
Camerino hercege

(880894)