Aachen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aachen
Blick AC Dom von St Jakob.JPG
Aachen címere
Aachen címere
Aachen zászlaja
Aachen zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület Köln
Járás Aachen cities region (2009. október 21. – )
Alapítás éve765
Polgármester Marcel Philipp (CDU)
Irányítószám 52062-52080
Körzethívószám
  • 0241
  • 02403
  • 02405
  • 02407
  • 02408
Rendszám AC
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség244 951 fő (2016. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség1612 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125-410 m
Terület160,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aachen (Németország)
Aachen
Aachen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 46′, k. h. 6° 06′Koordináták: é. sz. 50° 46′, k. h. 6° 06′
Aachen (Észak-Rajna–Vesztfália)
Aachen
Aachen
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Aachen cities region térképén
Elhelyezkedése Aachen cities region térképén
Aachen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aachen témájú médiaállományokat.
Karte Aachen Stadtbezirke.png
Az aacheni városháza

Aachen (franciául: Aix-la-Chapelle, latinul: Aquisgranum, hollandul: Aken) város Németország nyugati szélén, a Maas folyótól nem messze.

A várost a rómaiak alapították Aquae Granni néven (Grannus kelta isten fürdője). A középkorban a Frank Birodalom székvárosa, Nagy Károly kedvelt tartózkodási helye volt. Koronázóváros, 936 és 1531 között 32 német uralkodót koronáztak itt királlyá. A Német-római Birodalom idején 11 zsinatot és 17 birodalmi gyűlést tartottak a városban. Ma jelentős közlekedési csomópont, kereskedelmi, ipari és gyógyfürdőközpont, katolikus püspöki székhely.

Története[szerkesztés]

A környéket már az i. e. 3. évezredben is lakták. A város neve az ógermán Ahha, azaz víz szóból ered.

A 4. században érkeztek a vidékre a germánok. A római idők óta az aacheni melegvízforrásokat fürdőkbe vezették (melyek közül ma már egy sincs használatban). Azonban nincs olyan okirati bizonyíték, mely igazolná, hogy a rómaiak Aachen forró kénforrásait Aquis-Granumnak nevezték volna.

A Nagy Károly által építtetett palotakápolna

Kis Pipin idején a város neve: Aquis Villa. Nagy Károly királlyá koronázásának évében, 768-ban jött először Aachenbe, hogy a karácsonyt itt töltse. Szerette a helyet, és egy udvarházban tartózkodott, melyet feltehetően kibővített, és a kibővített palotához 795 és 805 között kápolnát építtetett. Az azóta jelentősen kibővített palotakápolna 1929 óta székesegyház rangú. Nagy Károly 800-tól egészen haláláig, 814-ig Aachenben töltötte a teleket, hogy az ottani melegvízforrások jótékony hatását élvezhesse. Nagy Károlyt 814 januárjában itt temették el. 936-ban I. Ottót a Nagy Károly által építtetett templomban koronázták királlyá. Ekkortól fogva a legtöbb olyan német királyt, akit német-római császárnak szántak, Aachenben koronázták a németek királyává az elkövetkező 600 évben. Az utolsó Aachenben koronázott király I. Ferdinánd volt 1531-ben. III. Ottó a várost „második Rómává” kívánta építeni. Ekkor készültek a Szent Adalbert, és a Szent Salvator templomok is.

1152-ben itt koronázták meg I. (Barbarossa) Frigyest. Ő pénzverdét létesített itt és fontos kereskedelmi központ lett a város. 1171-ben 2,5 km hosszú városfalat építettek.

1336-ban Bajor Lajos megerősítette a város jogait és kiterjesztette azokat a várossal szomszédos településekre, ezzel létrejött az Aacheni Állam fogalma. A középkorban Aachen regionális jelentőségű város maradt, ez a szerepe Flandria közelségétől függött, melynek köszönhetően a gyapjúruhák kereskedelméből császári kiváltságok folytán szerény mértékben részesedett. A város továbbra is csak a császárnak volt alávetve, de politikailag túl gyenge volt ahhoz, hogy szomszédai bármelyikének is képes legyen befolyásolni a politikáját. Az egyetlen uralma alá tartozó terület a szomszédos, apró Burtscheid volt, melyet egy Benedek-rendi apácafőnöknő irányított, és melyet arra kényszerítettek, hogy minden forgalmát az „Aacheni Állam”-on keresztül folytassa. 1414-ben gyásznapot rendeltek el Nagy Károly halálának 600 éves évfordulójára.

1531-ben I. Ferdinánd személyében utoljára koronáztak német királyt. Ezt a szerepet a birodalmi koronázó város Frankfurt vette át. Németalföld is kivált a Német-római Birodalomból így a város elveszítette korábbi kivételes földrajzi helyzetét is. 1544-ben megjelent a lutheranizmus, majd 1584-ben a kálvinizmus. A 17. században fürdővárosként vált újra vonzóvá Aachen, nem is annyira melegforrásainak az egészségre gyakorolt jótékony hatása miatt, hanem inkább a nagyméretű prostitúciós központ szerepe miatt, mely szerepét egészen a 19. századig megőrizte. A város történetének ezeket a rejtett nyomait megtalálhatjuk a 18. századi aacheni útikönyvekben, melyek szerint főként a szifilisz kezelésére vették igénybe a fürdőket a vendégek. Csak a 19. század végére vált a reuma az első számú kikúrálandó betegséggé. Ez a körülmény is megmagyarázza, hogy miért választották a várost számos fontos kongresszus és békeszerződés színhelyéül.

1614-ben a spanyol hadsereg Ambrosio Spinola őrgróf vezetésével el akarta űzni a protestánsokat, ez azonban nem sikerült. 1631-ben a spanyolok távoztak. 1656. május 2-án nagy csapás érte a várost. Peter Maw pékmesternél tűz ütött ki, és leégett a város nagyobbik fele. 5300 ház semmisült meg, 4664-en meghaltak. 1668-ban megkötötték az első aacheni békét Spanyolország és Franciaország között. 1748-ban pedig a másodikat.

1792. december 15-én a franciák kitűzték a Márk téren álló szabadság-fára a jelszavaikat: Szabadság, egyenlőség, testvériség! A franciák a következő évben megszállták a várost. Ezután többszöri harc után az osztrákoké, majd 1797. október 17-én végérvényesen a franciák szerezték meg a várost. Napóleon hatalomra jutásakor a város Roer megye (Département de la Roer) székhelye lett. 1802-ben püspökséget hoztak létre a városban. 1814 januárjában a várost feladták a franciák.

1815-ben a város a Porosz Királyság részévé vált. 1816-ban az Alsó-Rajnai Nagyhercegség tartomány része, majd később székhelye lett. 1822 novemberében III. Frigyes Vilmos uralkodásának 25. évfordulója alkalmából megalapította az itteni nemzeti színházat. 1841. szeptember 1-jén indult meg a vasút Aachen és Köln között. Összességében a porosz birodalom egyik társadalmilag és politikailag legelmaradottabb központja volt egészen a 19. század végéig.

Az első világháború végén 1918 novemberében francia és belga csapatok szállták meg. 1920-ban a belgák kivonultak a városból. 1938-ban a kristályéjszakán lerombolták a zsinagógát.

A második világháború alatt a város egyes részei teljesen elpusztultak. Főként az amerikai bombázások okoztak sok pusztítást, de a háború utolsó szakaszában, az aacheni csatában az amerikai tüzérségi tűz is jelentős károkat tett a városban, sőt az ott védekező SS-hadosztály is, melynek az volt a feladata, hogy a várost védje a szövetséges erőktől, ameddig csak lehet. A megrongált épületek között voltak a Szent Foillan, Szent Pál, Szent Miklós középkori templomok, éppúgy a Városháza. De szerencsére a Nagy Károly által építtetni kezdett aacheni katedrálisnagyrészt sértetlen maradt. A várost 1944. október 21-én foglalták el az amerikai csapatok, csak 4000 lakos maradt a városban, akik nem engedelmeskedtek a nácik evakuációs parancsának.

Aachen 1948-ban a megalakuló Német Szövetségi Köztársaság része lett. 1995-ben felépítették az új zsinagógát.

A Nagy Károly által építtetett templom máig a város fő látnivalója. Nagy Károlyon kívül utódja, III. Ottó is itt van eltemetve. A katedrális a Világörökség része.

A város által adományozott Nagy Károly-érdemrendet, melyet minden évben az európai egység megteremtésében kiemelkedő szerepet játszó személynek ítélnek oda, 1990-ben Horn Gyula későbbi magyar miniszterelnök kapta.

Búcsújáróhely[szerkesztés]

Aachen a kora középkorban az évenkénti zarándoklatok egyik célja volt (Aachenfahrt, Achfahrt). Fő ünnepe július 17., a székesegyház szentelésének napja, amikor a román és gótikus toldásokkal dómmá bővített templom ereklyéit körmenetben körülhordozták. A 14-15. században a világi bíróságok gyilkosságért vezeklésként gyakran aacheni zarándoklatot írtak elő. A 14. század közepétől alakult ki az a szokás, hogy nagy zarándoklatokat csak 7 évenként tartanak, és ekkor július 10. és 24. között az ún. 4 nagy ereklyét (Szűz Mária ruhája; Szent József harisnyái; kendő, amelyen Keresztelő Szent János feje nyugodott; ruha, mely a keresztfán függő Jézust fedte) a búcsú előtti és utáni 7-7 napon a dóm toronygalériájában nyilvánosan bemutatták. A búcsújárás fénykora a 16. századig tartott. Ekkor protestáns flamand és vallon kézművesek költöztek be, akik sokáig meghatározó elemei voltak a városnak, amely csak fokozatosan lett ismét katolikus többségű.

A magyarság életében Aachen különösen Nagy Lajos uralkodásától (1326-1382) a 16. századig játszott fontos szerepet, jórészt a hazai német polgárság hatására. Nagy Lajos 1367-ben értékes adományokkal látta el a IV. Károly német-római császár által épített (1364-1367) magyar kápolnát, alapítványokat tett két magyar pap számára, oltárokat emeltetett Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéivel. Fölszerelésükből megmaradtak az ezüst ereklyetartók, gyertyatartók és három Mária-kép. (1930-ban Szent Imre ereklyéjéből Veszprém is kapott.) Aachent a magyarországi bíróságok is gyakran kijelölték kényszerzarándoklat színhelyéül (pl. 1307-ben a szepesi szászok ispánja a Görgey család egyik tagját gyilkosságért Rómába, Bariba, Compostelába és Aachenbe teendő zarándoklatra ítélte). A külföldi zarándokok között a 14-16. században legnagyobb számban magyarok voltak. A kereszttel, zászlókkal, gyertyákkal énekelve vonuló magyar zarándokcsoport útvonala valószínűleg megegyezett a korabeli kereskedelmi útvonallal: BécsPassauRegensburgNürnbergFrankfurtMainzKoblenzAndernachDürenMariaweilerWeisweilerWeiden–Aachen. A zarándokok útközben zarándokházakban kaptak szállást és ellátást. A 15. századtól külön alapítványi helyek is voltak a magyar zarándokok számára (Koblenz, Köln, Mainz). A 15. században – és valószínűleg később is – Aachenben voltak magyar papok a zarándokok gyóntatására, szolgálatára. A magyarok aacheni bevonulása nagy eseménynek számított. Megérkezésük után a székesegyházhoz vonultak, és térden haladtak végig a templomon Szűz Mária oltáráig, és ott fölajánlották magyar pénzekkel díszített gyertyáikat. Az aacheni magyar zarándoklatok véglegesen II. József tiltó rendelkezése, 1782 után maradtak el.[2]

Földrajza[szerkesztés]

Klíma[szerkesztés]

A városban óceáni éghajlat uralkodik. A tél enyhe. A csapadék mennyisége 805 mm.

Aachen (1981-2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)16,220,223,128,732,834,536,736,832,226,922,116,836,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)5,46,210,114,118,220,823,323,019,214,89,35,914,2
Átlaghőmérséklet (°C)3,03,26,49,513,616,218,518,014,611,06,63,710,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)0,70,63,25,59,211,814,113,911,27,94,31,57,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−16,4−15,8−9,9−4,70,43,95,86,73,8−3,7−7,6−14,3−16,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)686467567280757569706675837
Havi napsütéses órák száma648311916319619720919614912071501617
Forrás: DWD


Látnivalók[szerkesztés]

Az aacheni katedrális észak felől nézve

Legjelentősebb műemléke a dóm, mely az idők folyamán Nagy Károly palotakápolnája köré épült. A kupolával fedett kápolnát Metzi Odo ókeresztény, bizánci mintára építette. 805-ben szentelték fel, hatása rendkívül nagy volt a karoling építészet számára.

A város a középkor folyamán kedvelt magyar zarándokhely volt. Nagy Lajos magyar kápolnát alapított itt 1367-ben, melyet gazdag felszereléssel látott el. A magyar ötvösművészet remekei is eljutottak ide, az ún. aacheni kincs valószínűleg budai királyi ötvös munkája.

Gazdaság[szerkesztés]

A város gazdasági életében meghatározó a kőszén- és ércbányászat, a gép-, élelmiszer- (főként csokoládé- és keksz-), textil- és bőripar, továbbá a kénes és alkáli gyógyforrásokra települt gyógyfürdő turizmus. Aachen rangos nemzetközi lóversenyek színhelye is.

Kultúra[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

  • Burg Frankenberg - Aachen történelme
  • Couven-Museum - Bútorgyűjtemény a rokokótól a biedermeierig.
  • „Großen Haus von Aachen“ – Aacheni nagyház, újságmúzeum.
  • Computermuseum der RWTH Aachen – Számítógépmúzeum
  • Ludwig Forum für Internationale Kunst - Modern művészet
  • Zollmuseum Friedrichs – Frigyes vámmúzeum

Képzés[szerkesztés]

  • Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule Aachen (RWTH) – Technikai főiskola
  • Fachhochschule Aachen – Aacheni Szakfőiskola
  • Katholische Hochschule für Kirchenmusik St. Gregorius Aachen – Katolikus zenefőiskola.
  • Katholische Fachhochschule – Katolikus szakfőiskola
  • Volkshochschule Aachen – Népfőiskola
  • Fraunhofer-Institut für Lasertechnik (ILT)
  • Fraunhofer-Institut für Produktionstechnologie (IPT)
  • Fraunhofer-Institut für Molekularbiologie und Angewandte Ökologie (IME seit 2003)
  • Staatliches Umweltamt Aachen (StUA)

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

Nemzetközi gyorsvonatok (Thalys, ICE) közlekednek Köln, Frankfurt, Brüsszel és Párizs felé.

Az Aacheni főpályaudvarról induló járatok közül van számos expressz:

  • RegionalExpress RE 1: Aachen–Düren–Köln–Düsseldorf–Duisburg–Essen–Bochum–Dortmund–Hamm
  • RegionalExpress RE 4: Aachen–Mönchengladbach–Düsseldorf–Wuppertal–Hagen–Dortmund
  • RegionalExpress RE 9: Aachen–Düren–Köln–Siegen(–Gießen) (Rhein-Sieg-Express)
  • RegionalExpress RE 29: Aachen–Lüttich (euregioAIXpress)
  • RegionalBahn RB 33: Aachen–Mönchengladbach–Duisburg (Rhein-Niers-Bahn)
  • RegionalBahn RB 20: Alsdorf/Heerlen–Herzogenrath–Aachen–Stolberg/Eschweiler-Weisweiler

Autó[szerkesztés]

A város az A4, A44, A544-es számú autópályák kereszteződésében van. Az A 44-esen Düsseldorfba, A4-en Kölnbe lehet eljutni.

Légi[szerkesztés]

A Maastricht Aachen Airport terminálja

A várostól központjától 30 km-re, Hollandiában található a Maastricht Aachen Airport nemzetközi repülőtér, ahonnan többek között a Transavia Airlines és a Ryanair indít charter járatokat Girona, Valencia és Pisa repülőtereire. Kisebb repülőgépek számára a Flugplatz Merzbrück repülőtér is rendelkezésre áll 13 km-re Aachentől. A kölni és düsseldorfi légikikötők (egyaránt 90 km-re) az aacheni főpályaudvarról az RE 1, illetve az RE 4 és S 13 vasúti járatokkal érhető el. Elérhető közelségben van továbbá egy belga repülőtér Liège-ben mintegy 50 km-re Aachentől.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Nevezetes emberek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Aachen
A Wikimédia Commons tartalmaz Aachen témájú médiaállományokat.