Maas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Maas
A Maas Maastrichtnál
A Maas Maastrichtnál
Közigazgatás
Országok  Franciaország,  Belgium,  Hollandia
Földrajzi adatok
Hossz950 km
Forrásszint409 m
Vízhozam360 m³/s
Vízgyűjtő terület36 000 km²
Forrás Langres-fennsík
Torkolat Hollands DiepÉszaki-tenger
é. sz. 51° 51′ 59″, k. h. 4° 01′ 08″Koordináták: é. sz. 51° 51′ 59″, k. h. 4° 01′ 08″
Elhelyezkedése
A Maas vízgyűjtő területe
A Maas vízgyűjtő területe
A Wikimédia Commons tartalmaz Maas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Maas vagy Meuse (franciául Meuse, németül és hollandul Maas, vallonul Moûse) folyó Franciaország, Belgium és Hollandia területén.

Földrajzi adatok[szerkesztés]

Haute-Marne megyében ered, a Langres-fennsíkon, 409 méter magasan, átfolyik Belgium területén, Maastrichtnál érkezik a Holland-síkságra. Régen Woudrichemnél ōsszefolyt a Waallal, a Boven Merwedebe torkollva. A folyó egykori deltatorkolatát évszázadok óta mesterségesen alakította az ember az árvízvédelem, a vihardagály elleni védekezés, a vízi közlekedés szükségleteinek megfelelően, valamint új termőföldek kialakítása érdekében. 1904-ben bezárták ezt az ágat, amelynek a neve Afgedamde Maasra változott. Új folyóágat, a Bergsche Maast ástak ki Wellről Geertruidenbergre, ahol az Amer folyóba torkollik, amely a Hollands Diepbe, majd a tengerbe vezeti a Maas vízének nagyobb részét.

Hossza 925 km, az átlagos vízhozama 360 m³ másodpercenként. Vízgyűjtő területe 36 000 km².

Mellékfolyói[szerkesztés]

Chiers, Bar, Semois, Viroin, Lesse, Molignée, Bocq, Sambre, Hoyoux, Ourthe, Berwinne, Voer, Jeker, Geul, Geleenbeek, Rur, Swalm, Niers és Dieze.

Nagyobb hajókkal Givet-ig hajózható. A franciaországi Meuse megye névadója.

A természetes állapot helyreállítása[szerkesztés]

A folyó Maastricht és Roosteren közötti 45 kilométeres szakaszát a holland-belga határon 2007-től egy nagyszabású élőhely-rekonstrukció visszaalakították természetes állapotába.[1][2] Az itt létrehozott Rivierpark Maasvallei (Maas-völgyi folyópark) a zöldturizmus egyik legvonzóbb célpontja lett.

A 30 éve indított holland-belga projekt a visszavadítást a folyó „szabályozatlanná szabályozásával” érte el. A tervezés 1990-ben kezdődött, a teljes befejezés pedig 2027-re várható. A munkálatok teljes költsége 550 millió euróra tehető. A természetközeli élőhelyen létrehozott park azonban már 2021-ben is kétmillió látogatót vonzott, amiből közel 1 milliárd eurós bevétele volt a régiónak.

A projekt az ökológiai haszon mellett jelentősen csökkentette a környéket több száz négyzetkilométeren vízzel borító árvizek kockázatát. A földmunkákból jelentős bevételei származtak a homok- és kavicsbányászattal foglalkozó vállalkozásoknak, a megnövekedett biológiai sokféleség pedig fellendítette a régió nagyrészt ökológiai alapokra helyezett mezőgazdaságát is.

A természetes állapot visszaállítása érdekében a folyó vízgyűjtőjén elhelyezkedő, az árvizek által gyakran fenyegetett gazdaságokat felvásárolták. A mezőgazdasági munkahelyeket az idegenforgalmi és rekreációs infrastruktúra kiépítése révén helyettesítették. A projekt indulási helyszíne, Nijmegen 2018-ban elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet.

A munkákat az elmúlt 250 év árvizeinek részletes elemzése is megelőzte, a vízálláshoz igazodó változó partvonalat, a hullám- és árteret alakítottak ki. Több tízezer kilométernyi kerítést távolítottak el. Visszatelepítettek számos fajt, köztük a tokhalat, a hódokat és a vidrákat. A ligeterdős flórát a ridegtartást kifejezetten szarvasmarhákkal és lengyel konik kislovakkal tartják karban. A folyószakaszon az Északi-tenger felől megjelent az atlanti lazac és a tengeri pisztráng is.

Több Maas nevű folyó[szerkesztés]

A Maas mozgalmas története miatt több Maas nevű folyó van Hollandiában, mint például a Nieuwe Maas, amely Rotterdamon keresztül folyik és a Nieuwe Waterwegbe torkollik, az Oude Maas, a Brielse Maas és a Binenbedijkte Maas. Azok most nem a Maas vízét vezetik, hanem a Rajna vízét. Ezeken kívül még három (!) Oude Maasje van.

Megyék, tartományok és városok a folyó mentén[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]