Limburg (Hollandia)
| Limburg | |||
 | |||
| |||
| Névadó | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Hollandia | ||
| Tartomány | Hollandia | ||
| Polgármester | Emile Roemer (2021. december – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 120 006 fő (2013. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2153,00 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 51° 13′, k. h. 5° 56′51.216667°N 5.933333°EKoordináták: é. sz. 51° 13′, k. h. 5° 56′51.216667°N 5.933333°E | |||
 | |||
| A település weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Limburg témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Limburg Hollandia egyik tartománya. Székhelye: Maastricht.
Limburg tartomány nevét a Belgiumban fekvő városról, Limbourgról (Limburgról) kapta.
Lakosság, domborzat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Limburgban körülbelül 1 120 000 ember él (2021). Ez az egyetlen olyan tartomány Hollandiában, ahol dombok is találhatóak.
Történelem, nyelv
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Limburg történelme régre nyúlik vissza, a tartomány székhelye, Maastricht, több mint 2000 éves.
1906-ig az Alsó-lotaringiai Hercegség egyik utódállamaként a Limburgi Hercegség nevet használta, s ma Hollandián kívül Belgium (Belgiumi Limburg) és kis részben Németország észak-rajna-vesztfáliai tartománya területén fekszik. Hollandiai Limburghoz még több kisebb önálló államalakulat tartozott, úgymint a Brabanti Hercegség, a Jülich-i hercegség és a Liège-i Püspökség.
A Limburgi Hercegség 1648-ig állt fenn a Maastrich, Liège és Aachen városai által határol háromszögben.
A többszöri felosztása ellenére az éppen aktuális limburgi határok csak formálisok maradtak,[2] Limburgnak saját kultúrája és saját nyelve is volt, a limburgi nyelv. Ugyanakkor a politikai megosztottságok egyik öröksége a limburgi nyelvjárás számtalan, máig fennmaradt helyi változata. Limburgban, még 1900 körül is, a mindennapi életben a holland nyelvnek kisebb jelentősége volt. Minden limburgi nyelven történt. A 19. századi újságokat néha németül írták, és Limburg egyes részein a német volt az egyházi és oktatási nyelv. Ebben az időben Maastrichtnak még nagyon erős kapcsolata volt a Liège környéki francia nyelvű területekkel is.
A 20. század elején a holland királyi udvarban új himnuszt írattak a limburgiaknak Van Beurdennel. A himnusz szövegét arra használták, hogy a limburgiakat átszoktassák a holland nyelvre. Ennek eszköze a himnusz nagyon nem limburgiakra jellemző részlete volt, a holland királyi családra való utalással. A limburgiaknak a himnusz "aanhankelijkheidsverklaring aan het Oranjehuis" sora értelmében hűséget kellett esküdniük az Oranjehuis-ház holland királyi családjára, és a limburgi helyett a holland nyelvet kellett a továbbiakban használniuk.
A limburgiak a hollandot mind a mai napig a saját dialektusukkal is beszélik, ők ma ezt nevezik limburgi nyelvnek.
Ezeket a dialektusokat – különösen a Limburg déli részén élőket – az átlagos hollandok nehezen értik meg. Ezek a nyelvjárások sok német és francia hatást mutatnak.
Nevezetes személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pierre Cuypers (1827-1921), holland építész és iparművészeti vállalkozó.
- Eugène Dubois (1858-1940), holland antropológus és geológus.
- Frans Schraven (1873-1937), holland püspök Kínában.
- Peter Debye (1884-1966), fizikus, elméleti kémikus, kémiai Nobel-díjas fizikus.
- Pierre Lardinois (1924-1987), a KVP, majd a CDA holland politikusa.
- René van der Linden (1943 –), a CDA politikusa.
- Henk Smits (1947 –), holland kerékpáros.
- André Rieu (1949 –), holland hegedűművész, zenekarvezető és zenei producer.
- Peter Winnen (1957 –), volt holland profi kerékpáros, újságíró és könyvszerző.
- Lollo Meier (1962 –), gitáros, cigány dzsesszzenész
- Geert Wilders (1963 –), holland politikus, PVV és filmrendező.
- Erik Meijer (1969 –), korábbi holland labdarúgójátékos.
- Jos Verstappen (1972 –), korábbi Forma-1-es autóversenyző.
- Mark van Bommel (1977 –), holland labdarúgójátékos.
- Paul Verhaegh (1983 –), holland labdarúgó
Jellegzetes ételek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ebből a régióból származik a Limburger sajt, a limburgi spárga is igen keresett.
A limburgiak híresek a vlaai-jukról, jellegzetes pudingos gyümölcskenyérükről.
A limburgi sör, pl. a Brand Pilsener, a belga sörkultúra hatása alatt áll.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "statline.cbs.nl/".
- ↑ "Map of the Duchy of Limburg 1789". www.hoeckmann.de. Hozzáférés: 2022. november 27..
