Aacheni békeszerződés (1668)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aacheni béke (1668)
Az aacheni békeszerződésben Franciaországnak ítélt területek
Az aacheni békeszerződésben Franciaországnak ítélt területek
Aláírás dátuma 1668. május 2.
Aláírás helye Aachen
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg Német-római Bir.
Aláírók

Royal Standard of the King of France.svg Francia Kir.
Estandarte real de 1556-1580 y 1668-1700.svg Spanyol Királyság
Prinsenvlag.svg Holland Egy. Tart.
Flag of England.svg Anglia

Naval Ensign of Sweden.svg Svéd Királyság
Nyelvek francia

Az 1668. május 2-án megkötött aacheni békeszerződés lezárta a devolúciós háború néven ismert 1667–1668-as spanyol–francia háborút. Az Aachenben folyó békekonferencián a két fő hadviselő félen, Spanyolországon és Franciaországon kívül a Spanyolország szövetségeseként fellépő hármas szövetség (Anglia, Holland Egyesült Tartományok és Svédország) képviselői is részt vettek. A békeszerződés értelmében a katonailag győztes Franciaországnak vissza kellett adnia az elfoglalt spanyol birtokok nagy részét, csak 12 flandriai és dél-németalföldi várost tarthatott meg.

Az aacheni béke allegórikus ábrázolása a versailles-i kastély Tükörtermének mennyezetén.
„XIV. Lajos békét nyújt Európának”
(Részlet Charles Le Brun udvari festő dicsőítő képéről)

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1667 májusában XIV. Lajos háborút indított Spanyolország németalföldi birtokainak megszerzéséért. A háború során elfoglalta Flandriát, Spanyol-Németalföld (a mai Belgium) nagy részét, és a stratégiai fontosságú Franche-Comté szabadgrófságot. A francia hódítások mértéke nyugtalanná tette Franciaország szövetségesét, a Holland Egyesült Tartományokat is annak ellenére, hogy XIV. Lajos felajánlotta nekik a felosztandó Spanyol-Németalföld egy részét. 1668 elején Anglia, Hollandia és Svédország részvételével Spanyolország támogatására megalakult a franciaellenes Hármas Szövetség (Triple Alliance), amelynek közös fellépése meghátrálásra kényszerítette XIV. Lajost, aki 1668 március végéig szóló fegyverszünetet hirdetett, és elfogadta a béketárgyalásokat.

A saint-germaini kastélyban összegyűlt delegációk 1668 áprilisára kidolgozták a békeszerződés tervezetét. A két fő hadviselő fél, Franciaország és Spanyolország között a Hármas Szövetség delegátusai közvetítettek. Magát a békekonferenciát Április 25-én IX. Kelemen pápa apostoli nunciusa nyitotta meg Aachenben. A békeszerződést 1668. május 2-án írták alá.

A békeszerződés rendelkezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hármas Szövetség érvényesíteni tudta fő követelését, Franciaországnak ki kellett ürítenie az elfoglalt Franche-Comtét és Besançon szabad birodalmi várost is. A Franche-Comtéból való kivonulás során a francia hadsereg – már a következő tervezett hadjáratot szem előtt tartva – lerombolta Gray és Dole valamennyi erődítményét.

XIV. Lajosnak vissza kellett vonnia csapatait Spanyol-Németalföldről is. Gyakorlatilag minden sikeres hódításáról le kellett mondania, csupán Flandriában és Hainaut-i Grófságban tarthatott meg egy tucatnyi elfoglalt erődített várost: Flandriában Oudenarde-t (Oudenaarde), Courtrai-t (Kortrijk), Furnes-et, Bergues-et, Douai-t (a Scarpe folyóval), Menen-t (Menin), és Armentières-t, valamint a Hainaut-i (Hennegau-i) Grófság területén Lille-t, Tournai-t, Charleroi-t, Binche-et, Ath-ot (Aat), [1]

Bár XIV. Lajosnak le kellett mondania a katonai siker gyümölcsének nagy részéről, mégis stratégiai előnyhöz jutott: Északabbra tolta Franciaország flandriai és picardiai határait, ezzel javította fővárosának biztonságát ellenséges támadás esetén. A megszerzett erődítmények egy később elindítandó új hadművelet értékes támaszpontjai lettek. A francia beszögellések meggyengítették a Spanyol-Németalföld védelmi rendszerét. Ez a megszerzett előny kiegyensúlyozta a Franche-Comté elvesztéséből eredő hátrányt.

Maga XIV. Lajos felismerte ezt az előnyt. Naplójában, Lajos trónörököshöz írt „intelmei” között már a következő háború tervét vázolta fel, az aacheni békeszerződés utáni katonai helyzetet értékelve: „A Franche-Comté, amit feladtam, helyzeténél fogva olyan kicsinnyé vált, hogy bármely időben uralmam alá hajthatom. Új szerzeményeim, amelyeket jól megerősítettem, biztonságos bejutást biztosítanak nekem Németalföld belseje felé.” [2]

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XIV. Lajos elsősorban Hollandiát tette felelőssé az őellene kovácsolt Hármas Szövetség fellépéséért, amely a devolúciós háborúban megszerzett hódításainak elvesztését okozta, ezért már 1668 elején megkezdte a felkészülést egy Hollandia elleni megtorló háborúra, amelyet 1672-ben el is indított.

Az 1672–1679-es francia–holland háborúban Franciaország elsöprő harctéri sikereket ért el. A háborút 1678-ban lezáró nijmegeni békeszerződésben XIV. Lajos kikényszerítette az aacheni szerződés több, számára hátrányos pontjának megsemmisítését, és országát jelentős területekkel bővítette.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. D. v. Schaumberg: Kriege Ludwigs XIV., in: Bernhard von Poten: Handwörterbuch der gesamten Militärwissenschaften, Bd.5, Leipzig 1878, p.302
  2. XIV. Lajos: Mémoires pour l’instruction du Dauphin, ca. 1670. Idézi: Pierre Gaxotte: Ludwig XIV. - Frankreichs Aufstieg in Europa, München, 1951, p.87

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]