Saint-Germain-en-Laye

	Saint-Germain-en-Laye
	Polgármesteri hivatal
	; Saint-Germain-en-Laye címere
	; Saint-Germain-en-Laye címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Île-de-France
Megye	Yvelines
Kerület	Saint-Germain-en-Laye
Alapítás éve	2019. január 1.
Polgármester	Emmanuel Lamy
INSEE-kód	78551
Irányítószám	78100
Testvérvárosok	Lista Aschaffenburg (1975. április 17. – ); Ayr (1984. október 6. – ); Winchester (1990. december 8. – ); Konstancin-Jeziorna (1992. február 15. – ); Schwelm (2007–); Temara (1982. július 24. – );
	Népesség
Teljes népesség	44 380 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	839 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	51,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 53′ 47″, k. h. 2° 05′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 47″, k. h. 2° 05′ 26″
	Saint-Germain-en-Laye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Germain-en-Laye témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Saint-Germain-en-Laye (ejtsd: szen zsermen an lé) város Franciaországban.

Fekvése[szerkesztés]

19 km-re Párizstól, a Szajna bal partján helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Saint-Germain-en-Laye már a középkorban erődített királyi kastély volt, amelyből máig is fennmaradt a Szent Lajos által építtetett kápolna. A kastélyt a százéves háborúban feldúlták, de V. Károly azt újra felépítette, I. Ferenc pedig a mostanit állíttatta fel. 1570-ben itt kötöttek a hugenottáknak kedvező békeszerződést. Az 1679. június 29-i egyezményben XIV. Lajos francia király Frigyes Vilmost, Brandenburg „nagy választófejedelmét” arra kényszerítette, hogy Pomerániában megejtett foglalásairól mondjon le Lajos szövetségese, Svédország javára.

1919. szeptember 19-én itt írták alá azt a nemzetközi szerződést, melynek értelmében a Csehszlovák Köztársaság részévé vált Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye jelentősebb része.^[2]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Látnivalók[szerkesztés]

A város legszebb épülete az egykori királyi kastély, amelyet I. Ferenc műépítészének, du Cerceau-nak rajzai alapján restauráltak, miután a nagy francia forradalom alatt kaszárnyául, majd I. Napóleon alatt lovastiszti iskolául szolgált.

A városházán őrzik a könyv- és képgyűjteményt.

Egy domb lejtőjén látható IV. Henrik pavilonja, Henrik azon új kastélyának maradványa, amely XIV. Lajosig – aki székhelyét a versailles-i kastélyba tette át – királyi lakóhely volt és azután 12 éven át II. Jakab angol király lakott benne. Ezen pavilonhoz csatlakozik észak felől a 2,4 km hosszú és 35 m széles terasz, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a Szajnára.

A várostól északra terül el a 4400 hektárnyi erdő, amelyben az Ausztriai Anna által épített nyaraló (Les Loges) látható, ennek közelében tartják évenként szeptember elején a búcsút (La Fête des Loges).