Aschaffenburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aschaffenburg
Aschaffenburger Schloss, edit.jpg
Aschaffenburg címere
Aschaffenburg címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Alsó-Frankföld
Kerület Aschaffenburg
Polgármester Klaus Herzog (SPD)
Irányítószám 63701–63743 (régi: 8750)
Körzethívószám
  • 06021
  • 06028
Rendszám AB
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 67 844 fő (2013. dec. 31.)
Népsűrűség 1,098 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 138 m m
Terület 62.57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aschaffenburg (Németország)
Aschaffenburg
Aschaffenburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 34′ 48″, k. h. 9° 05′ 24″Koordináták: é. sz. 49° 34′ 48″, k. h. 9° 05′ 24″
Aschaffenburg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aschaffenburg témájú médiaállományokat.

Aschaffenburg város Németországban, Északnyugat-Bajorországban. Aschaffenburg megye székhelye, de közigazgatásilag nem része. Ismert „a Spessart kapujaként” is, a hegységhez való közelsége miatt, illetve „bajor Nizzaként”, mert kellemes az éghajlata. Bár Bajorországban fekszik, lakói nem bajoroknak, hanem Frankföld lakóinak tartják magukat, annak ellenére, hogy a történelmi Frankföldnek Aschaffenburg nem volt része, mivel a mainzi érsekséghez tartozott. A településen található sok nagyvállalat, köztük a DPD futárcég is.


Fekvése[szerkesztés]

Osztrák emlékmű az Österreicher Kolonie kerületben

A város a Majna két partján terül el, Németország délnyugati részén, Frankfurt am Maintól 41 kilométerre.

Nevének eredete[szerkesztés]

Az Aschaffenburg név (a középkorban Ascaffaburc, Ascapha vagy Ascaphaburg) eredeti jelentése „vár a nyárfás folyó partján”. Ezt az Aschaff folyóról kapta, ami a város egyes részein átfolyik.

Története[szerkesztés]

Schloss Johannisburg

A Spessart nyugati peremén, a Majna partján épült városban és környékén a legkorábbi településnyomok a kőkorszakból származnak. Aschaffenburg eredetileg az Alamanni törzs egyik települése volt. Később római légiók állomásoztak itt; erődjük romjain a frankok építettek várat később. A középkorban a város Ascaffaburc, Ascapha vagy Ascaphaburg néven volt ismert.

Szent Bonifác kápolnát emelt Szent Márton tiszteletére és Benedek-rendi kolostort is alapított a városban. 989-ben Willigis érsek kőhidat építtetett a Majnán. 1122 körül Adalbert igyekezett növelni a város jelentőségét.

Történetére a würzburgi és mainzi püspökök, később herceg-érsekek rivalizálása nyomta rá bélyegét. Aschaffenburg 1814 óta tartozik Bajorországhoz.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Johannisburg - A Majna partján magasodó Johannisburgot, mely eredetileg frank erőd volt a mainzi hercegérsekek második rezidenciájukká építették ki. Öt tornya közül a legrégebbi, mely fiatornyokkal ékesített még gótikus vonásokat mutat. A négy erőteljes saroktorony és a négyzetes épülettömb azonban 1605-1614 között épült késő reneszánsz stílusban, vöröses homokkőből. Belső termeit utóbb klasszicista stílus szerint korszerűsítették. Az épületet a második világháború után múzeum céljára állították helyre. Híres képtárában (Staatsgalerie) többek között az idősebb Lucas Cranach, Mathis Grünewald, Van Dyck, Rubens, Ruisdael alkotásai láthatók.
  • Pompejanum - A Pompejanum nevű villa a Majna partján áll. I. Lajos bajor király építtette 1842-1849 között, mely egy Pompeiiben feltárt épület másolata.
  • Városháza (Rathaus) - az egykori városfal tövében található.
  • Stiftskirche St. Peter und Alexander - 12.-13. századi háromhajós, kereszthajós alapítványi templom. A rendház a templom északi oldalán helyezkedik el. Gyönyörű, 13. századi kerengőjének minden egyes oszlopfőjét növényi ornamentika díszíti. Az egykori kanonokházban (Stiftskapitelhaus) rendezték be a templom műkincseinek múzeumát. A múzeumban található többek között Matthias Grünewald utolsó festménye az 1525-ből való Krisztus siratása, Lukas Cranach 1520 körül készült Krisztus feltámadása című képe és Hans Vischer 1530 táján készült Madonna domborműve, valamint Tilman Riemenschneider a Három királyok imádása című alkotásának töredéke.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Schafnaburgi Lampert - 1243-tól 1275-ig Egri püspök valamikor az 1200-as évek elején itt született. Lambertust még a tatárjárás idején IV. Béla magyar király hívta meg Magyarországra, az egri püspöki székbe.

Kerületei[szerkesztés]

Aschaffenburg 10 kerületre oszlik:

  • Aschaffenburg (belváros)
  • Damm
  • Schweinheim
  • Nilkheim
  • Obernau
  • Leider
  • Strietwald
  • Österreicher Kolonie
  • Gailbach
  • Obernauer Kolonie

A Majna bal partján csak Nilkheim és Leider fekszik.

Közeli települések[szerkesztés]

Johannesberg, Glattbach, Goldbach, Haibach, Bessenbach, Sulzbach am Main, Niedernberg, Großostheim, Stockstadt am Main, Mainaschaff.

Népesség[szerkesztés]

A Johannisburg kastély képe tükröződik a Majna vizében
Aschaffenburg népessége
Év Népesség
1900 18 093
1910 29 892
1925 34 056
1939 45 379
1945 30 861
1946 36 383
1950 45 499
1961 54 131
1970 55 193
1980 59 257
1987 60 964
1990 64 098
1995 66 360
2000 67 592


Híres aschaffenburgiak[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aschaffenburg témájú médiaállományokat.