Csányi Sándor (bankár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csányi Sándor
Született 1953. március 20. (68 éves)
Jászárokszállás
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász, bankár,
üzletember
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Csányi Sándor témájú médiaállományokat.

Csányi Sándor (Jászárokszállás, 1953. március 20. –) magyar közgazdász, bankár, üzletember. 2021-ben a Forbes szerint 393,4 milliárd forintos vagyonával ő Magyarország 2. leggazdagabb embere[1] és 2014. óta a második legbefolyásosabb személye. 2010 óta a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, 2018-tól a FIFA alelnöke. 2019-től az UEFA alelnöke, az UEFA Nemzeti válogatottak versenybizottságának elnöke. Tagja az UEFA pénzügyi bizottságának, a professzionális futball stratégiai tanácsának. A MOL-Pick Szeged Kézilabda Klub tulajdonosa.

Életpályája[szerkesztés]

Tizennégy éves koráig szülővárosában lakott, ezt követően a budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskola tanulója lett. 1971-ben érettségizett, majd felvették a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára (PSZF). Főiskolai tanulmányai alatt a középiskolájának éjszakai kollégiumi nevelőtanára volt. 1974-ben szerzett főiskolai diplomát. Ennek megszerzése után először a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságán, majd a minisztérium titkárságon dolgozott 1983-ig, . Közben elkezdte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakát, ahol 1980-ban szerzett diplomát, majd egyetemi doktori címet szerzett. Disszertációja a Lakossági hitelezés és betétgyűjtés alakulása, továbbfejlesztésének lehetőségei címet viselte. 1983-ban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba került mint osztályvezető, ami alacsonyabb beosztást, de szolgálati lakást jelentett. 1986-ban a Magyar Hitelbank főosztályvezetője, majd 1989-től az Országos Kereskedelmi és Hitelbank stratégiai vezérigazgató-helyettese lett. 1991-ben Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) akkori vezérigazgatója felkérte Csányit a Budapest Bank elnök-vezérigazgatói posztjára. Csányi elfogadta a felkérést, később azonban pályázati úton kívánták betölteni a tisztséget. Csányi ekkor közölte, hogy nem pályázik, ekkor arra kérték, hogy egy önéletrajzot adjon be, de ezt sem tette meg.[2] 1992-ben a OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatójává nevezték ki. Először átalakította a bank vezetését, majd a privatizáció után is megtarthatta tisztségét és jelentős tulajdonrészt szerzett a vállalatban. Irányítása alatt felvásárlásokon és a folyamatos organikus növekedésen keresztül az OTP Bankcsoport Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb pénzintézeti csoportjává nőtt, amely 2021-ben 11 országban van jelen, 1656 fiókján keresztül kb. 18,5 millió ügyfelet mondhat magáénak.

1997 és 2008 között a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja volt.

Banktevékenységén túl 1998-ban rövid ideig a Malév felügyelőbizottságának elnöke volt, később az Europay (1998-tól), a Tiszamenti Vegyiművek Rt. (1998–1999), a Matáv Rt. (2000–2003) igazgatótanácsának tagja volt. 2000 óta a Mol Nyrt. igazgatóságának tagja és 2001 óta alelnöke. 1997 és 2000 között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint 2002 és 2008 között a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke volt. 2002-ben a Vállalkozók Országos Szövetsége társelnökévé választották. 2003-tól a Prima Primissima-díj kuratóriumának elnöke volt. 2004-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanárává avatta. 2012 óta a Kínai-Magyar Üzleti Tanács társelnöke.

Csányi 1995-tól a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kuratóriumának alelnöke. 2003-tól a Prima Primissima-díj alapítványi kuratóriumának elnöke. 2005-ben saját vagyonából létrehozta a Csányi Alapítványt a Gyermekekért. 2009-től a Médiaunió a Társadalmi Tudatformálásért Alapítvány kuratóriumának tagja. 2020-tól a „Soproni Egyetemért” Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2021. januárjától a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

2010-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökévé választották.[3] 2020 áprilisában sorozatban harmadszorra választották meg az MLSZ elnökének.[4] 2015 óta az UEFA Végrehajtó Bizottságának tagja és alelnöke. 2017 óta a FIFA Tanácsának tagja, 2018-tól a FIFA alelnöke. Az UEFA Nemzeti válogatottak versenybizottságának elnöke. Tagja az UEFA pénzügyi bizottságának, a professzionális futball stratégiai tanácsának.

A MOL-Pick Szeged Kézilabda Klub tulajdonosa.

Befektetései[szerkesztés]

Befektetési portfóliója az elmúlt egy évtizedben egyre terebélyesedett: a borászattól, a hús- és tejipartól az ingatlanokig számos vállalatot vett, és működtet. Mára Csányi Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari befektetője lett a Bonafarm Zrt-n és a KITE-n keresztül, amely együttesen évi 1,8 milliárd Eurós árbevételt termelnek több, mint 9 000 dolgozót foglalkoztatva. A csoport teljes megművelt területe eléri a 34.000 hektárt. A Bonafarm Csoport tagja közé tartoznak a Sole-Mizo Zrt., a Délhús és Csányi Pincészet. A csoporthoz tartozik a Baranya megyében működő Bóly Zrt.-nek, amely 2029-ig 14 748 hektárt, valamint a Tolna megyében üzemelő Dalmand Zrt.-nek, amely 2051-ig 10 667 hektárt bérel a magyar államtól.[5] A Bonafarm Zrt. adásvételi szerződés keretein belül felvásárolta 2017-ben a pápai Agro-Invest Kft. üzletrészét. A pápai cég több, mint 10 000 hektár földterületen gazdálkodik.[6]

2004-ben 75%-os tulajdont vásárolt a Magyar Lőszergyártó Rt.-ben, 2005 januárjában pedig százszázalékos tulajdonosa lett a légijármű-kölcsönzéssel, illetve nem menetrendszerű légi szállítással foglalkozó Alexand-Air Kft.-nek.

Nathaniel Rothschilddel 2005 augusztusában megvásárolta a Demján Sándor vezette TriGránit 25%-os tulajdonhányadát. Jelenleg Gránit Pólusban és a Limedaleban (korábban TriGránit, teljes portfólió érték 1 milliárd dollár) fennálló kisebbségi részesedésén keresztül jelentős ingatlan befektetései vannak. Ezenkívül kockázati tőke alapkezelő (Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt.) és egy szingapúri alapkezelő (CSAM Asset Management Pte. Ltd) is szerepel befektetési között.

2013 júliusában váratlanul eladta a birtokában lévő OTP értékpapírok legnagyobb részét 7,8 milliárd forint értékben. Jelképesen csak tízezret tartott meg belőlük, ezzel a tranzakcióval pedig 1,6 milliárdos bevételre tett szert. Az eladás hatására kisebb pánik tört ki a tőzsdén, az OTP részvények is vesztettek értékükből. Mint kiderült, az OTP más vezetői is eladtak a birtokukban lévő OTP részvényekből, de messze Csányié volt legnagyobb eladás, mindezek pedig azzal a negatív üzenettel bírtak az üzleti élet szereplői felé, hogy nem várható növekedés. Az OTP Bank úgy nyilatkozott, hogy Csányi az agrár - és élelmiszeripari beruházásai fejlesztésére szánta az átcsoportosított vagyont. A lépés mögött többen a második Orbán-kormány devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos utólagos módosításait, a hitelesek mentőcsomagját és a bankadót vélték indoknak, mely az OTP nyereségeinek jelentős részét elvihette volna. Szóba került, hogy Csányi egészségügyi okok miatt vissza akar vonulni egy korábbi szívműtétre hivatkozva, és a műtétet ugyan megerősítette, azt cáfolta, hogy vissza akarna vonulni az üzleti élettől. Mindezt sok mással együtt pár nappal később egy sajtótájékoztatón nyilatkozta, ahol megerősítette, hogy valóban az agrár és élelmiszeripari érdekeltségeihez volt szüksége az eladásból származó pénzre.[7][8][9] Tulajdonosa a Baranya megyében működő Bóly Zrt.-nek, amely 2029-ig 14 748 hektárt, valamint a Tolna megyében üzemelő Dalmand Zrt.-nek, amely 2051-ig 10 667 hektárt bérel a magyar államtól.[10] Az üzletember érdekeltségébe tartozó Bonafarm Zrt. adásvételi szerződés keretein belül felvásárolta 2017-ben a pápai Agro-Invest Kft. üzletrészét. A pápai cég több, mint 10 000 hektár földterületen gazdálkodik.[11]

A Befolyás-barométer szerint 2014 óta ő Magyarország 2. legbefolyásosabb személye.[12]

2021-ben a Forbes szerint 393,4 milliárd forintos vagyonával ő Magyarország 2. leggazdagabb embere.[1]

Családja[szerkesztés]

Édesapja Csányi József, a jászárokszállási tsz mezőőre, édesanyja Ballagó Amália, a háziipari szövetkezetben fonalhajtó volt. Két fiútestvére van. Szülei méhészkedéssel és háztáji cukorrépa-termesztéssel foglalkoztak. Csányi nős, második felesége Csányi (Kári) Erika. Öt gyermek édesapja: Attila (1978), Péter (1985), Gabriella (1994), Ádám, Tamás.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Global Leaders for Tomorrow közé választotta a davosi Világgazdasági Fórum (1996)
  • Global Finance rangsorában egyike az üzleti világ 600 legmeghatározóbb személyiségének (1998)
  • Közép-Európa tíz legjobb vállalatirányítója (Wall Street Journal Europe, 1999)
  • Az év vállalkozója (2000)
  • Az év bankára (2001)
  • Nyugat Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára (2004)
  • Az év üzletembere Ernst & Young (2004)
  • Mercur díj, Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara (2005)
  • Budapesti Corvinus Egyetem díszpolgára (2005)
  • Honoris Causa Pro Scientia Aranyérem, Országos Tudományos és Diákköri Tanács (2006)
  • Wahrmann Mór-érem, MTA (2006)
  • Az év bankára a magyarországi bankszakma szavazatai alapján (2006)
  • Kármán Tódor-díj (2007)
  • Báthory-díj (2007)[13]
  • "A válság kormányasa" díj, Figyelő TOP 100 Gála (2010)
  • A Bolgár Köztársaság Elnökének tiszteletbeli plakettje (2011)
  • Aránykaptár-díj, Magyar Bankszövetség (2013)
  • A "Főváros Gazdaságáért" díj, Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (2014)
  • A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2015)
  • Tiszteletbeli doktori cím, McDaniel College, Budapest (2016)
  • Lámfalussy Emlékérem, Soproni Egyetem (2017)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b https://forbes.hu/extra/50-leggazdagabb-magyar-2020/2-csanyi-sandor
  2. Csányi Sándor OTP-vezér portréja - I. rész: A kívülálló”, magyarnarancs.hu, 2003. december 18. (Hozzáférés ideje: 2019. május 14.) 
  3. Csányi új stadiont építene a Puskás helyén”, sportgeza.hu, 2010. július 6. (Hozzáférés ideje: 2010. július 6.) 
  4. Csányi Sándort újraválasztották, további öt évig az MLSZ elnöke”, NSO, 2020. április 21. (Hozzáférés ideje: 2020. április 21.) 
  5. Kiderült! - Ennyit fizet Csányi Sándor óriási birtokaiért. agrarszektor.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  6. Csányi újabb hatalmas céget kebelezett be. agrarszektor.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  7. Csányi Sándor az OTP-ből az agráriumba viszi a pénzét, nol.hu, 2013. július 19.
  8. Itt a válasz: ezért adott el Csányi 8 milliárdért OTP-t, Portfolio.hu, 2013. július 19.]
  9. Csányi nem mond le Archiválva 2013. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyarhírlap.hu, 2013. július 24.
  10. Kiderült! - Ennyit fizet Csányi Sándor óriási birtokaiért. agrarszektor.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  11. Csányi újabb hatalmas céget kebelezett be. agrarszektor.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  12. Itt az új lista! Ők a leggazdagabbak és a legbefolyásosabbak Magyarországon Napi.hu, 2016. május 6.
  13. Báthory díjak. Bolyai Egyetem. (Hozzáférés: 2014. november 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]