Ugrás a tartalomhoz

Női labdarúgó-világbajnokság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Női labdarúgó-világbajnokság
Címvédő  Spanyolország (2023)
Legtöbb győzelem  Egyesült Államok (4)
Adatok
SportágLabdarúgás
Résztvevők32
OrszágNemzetközi (FIFA)
Alapítva1991
Első esemény(1991)
Eddigi események száma9
Utolsó esemény(2023)

A női labdarúgó-világbajnokság elismerten a legfontosabb nemzetközi rendezvény a női labdarúgásban, melyet a FIFA-tag női nemzeti labdarúgó csapatok között játszanak. Négyévenként versenyeznek, az első női labdarúgó-világbajnokságot 1991-ben tartották meg, 61 évvel az első férfi labdarúgó-világbajnokság után, ami az 1930-as torna volt. A jelenlegi formátumban 32 csapat versenyez minden negyedik évben a trófea elnyeréséért.

Története

[szerkesztés]

A torna eredeti ötlete João Havelange FIFA elnöké volt.[1] Az első női labdarúgó-világbajnokságot megelőzően 1988. június 1. – június 22. között a FIFA kezdeményezésére a Kínai labdarúgó-szövetség Kuangtung tartomány fővárosában Kantonban egy 12 csapatos (három négyes csoport) meghívásos torna keretében lejátszotta a minta világbajnokságot. A világbajnokságot megelőző években 1978 – 1987 között háromévente Tajvani labdarúgó-szövetség meghívásos formában rendezett nemzetközi női labdarúgó tornát. 1981–1988 között az Olasz labdarúgó-szövetség meghívásos rendszerben rendezte a Mundialitót (a kis világbajnokságot). 1984-től ez volt a legrangosabb női labdarúgó torna. 1991-től a női labdarúgó-világbajnokság lett a legrangosabb nő labdarúgó torna. 1994-től az évente megrendezésre kerülő Algarve-kupa további lehetőséget biztosít a nemzetközi női labdarúgó-válogatottak felkészüléséhez. A nemzeti válogatottak következő rangos tornája az 1996. évi nyári olimpiai játékokon első alkalommal lehetőséget kapott torna lett.

A felavató torna házigazdája Kína volt, tizenkettő csapat részvételével. Az 1995-ös női labdarúgó-világbajnokságot Svédország rendezte tizenkét csapattal. 660,000 volt a nézőszám az 1999-es női labdarúgó-világbajnokságon az Amerikai Egyesült Államokban,[2] és hetven országból közel egymillió néző látta a tizenhat ország versenyzését a címért.

Az Egyesült Államok négyszer, a Németország kétszer nyerte meg a bajnokságot, Norvégia pedig egyszer. Az Egyesült Államok nyerte a legutóbbi, 2019-es tornát.

Az 1999-es kiírásban a torna egyik leghíresebb momentuma az amerikai védő Brandi Chastain ünneplése volt, miután belőtte a győzelmet jelentő találatot a 11-es párbajban Kína ellen. Levette a mezét, és megforgatta azt a feje felett (ahogy a férfiak gyakran csinálják), megmutatva az izmos felsőtestét és a melltartóját, miközben ünnepelt. Az 1999-es döntőt a Rose Bowlban, a kaliforniai Pasadenában tartották 90,185 néző előtt, ami világrekord a női sportesemények között.[3]

Az 1999-es és 2003-as női labdarúgó-világbajnokságot az Egyesült Államok rendezte; 2003-ban Kína lett volna a házigazda, de a tornát átköltöztették a súlyos akut légúti szindróma miatt.[4] Kárpótlásként Kína megtarthatta az automatikus részvételét a 2003-as tornán, és rendező nemzete lett a 2007-es női labdarúgó-világbajnokságnak. A házigazda országot a 2011-es női labdarúgó-világbajnokságra 2007 novemberében döntik el.

A 2007-es Világbajnokságon Kínában az USA csapatkapitánya, Kristine Lilly az ötödik világbajnokságán vett részt, amellyel az első nő lett, és egyike annak a három játékosnak a sportág addigi történelmében, amely öt világbajnokságon szerepelt.[5] A 2019-es tornán a brazil Formiga hetedik világbajnokságán szerepelt és 41 évesen a tornák történetének legidősebb játékosa lett.[6] Hét vb-szereplésével is abszolút csúcstartó, őt megelőzően a japán Szava Homare szerepelt hat világbajnokságon.

Formátuma

[szerkesztés]

A résztvevők a regionális szövetségükön, az óceániai (OFC), az európai (UEFA), az Észak-amerikai, Közép-amerikai és karib-térségi (CONCACAF), a Dél-amerikai (CONMEBOL), az ázsiai (AFC) és az afrikai (CAF) szövetségen keresztül kvalifikálják magukat.

A rendezvény egy hónapon át tart. A csoportkörben 24 csapatot hat csoportba sorsolják, majd mindegyik megmérkőzik egymással körmérkőzés formájában. Miután Németország megverte Argentínát 11–0-ra a 2007-es világbajnokság nyitómérkőzésén, a FIFA-elnök Sepp Blatter belátta azt, hogy az egyoldalú mérkőzés "nem jó a játék számára", és volt valami, amit a FIFA fontolóra vett, hogy talán a csoportmérkőzéses szakaszt kiterjeszti 24 csapatosra.[7]

Az egyenes kieséses szakaszba az első két helyezett és a négy legjobb harmadik jut tovább csapat, ahonnan egyenes kieséses rendszerben játszik, hosszabbítás és büntetőpárbaj használatával, hogy eldöntsék a győztest, ha szükséges.

Tornák

[szerkesztés]
Év Rendező Döntő Bronzmérkőzés
Győztes Eredmény Ezüstérmes Bronzérmes Eredmény 4. helyezett
1991 CHN
Kína
Egyesült Államok 		2–1
Norvégia
Svédország 		4–0
Németország
1995 SWE
Svédország
Norvégia 		2–0
Németország
Egyesült Államok 		2–0
Kína
1999 USA
Egyesült Államok
Egyesült Államok 		0–0 (h.u.)
(t. 5–4)
Kína
Brazília 		0–0 (h.u.)
(t. 5–4)
Norvégia
2003 USA
Egyesült Államok
Németország 		2–1 (h.u., aranygóllal)
Svédország
Egyesült Államok 		3–1
Kanada
2007 CHN
Kína
Németország 		2–0
Brazília
Egyesült Államok 		4–1
Norvégia
2011 GER
Németország
Japán 		2–2 (h.u.)
(t. 3–1)
Egyesült Államok
Svédország 		2–1
Franciaország
2015 CAN
Kanada
Egyesült Államok 		5–2
Japán
Anglia 		1–0 (h.u.)
Németország
2019 FRA
Franciaország
Egyesült Államok 		2–0
Hollandia
Svédország 		2–1
Anglia
2023 AUS NZL
Ausztrália/Új-Zéland
Spanyolország 		1–0
Anglia
Svédország 		2–0
Ausztrália

Örökmérleg

[szerkesztés]
Csapat Győzelmek 2. helyezések 3. helyezések 4. helyezések
 Egyesült Államok 4 (1991, 1999, 2015, 2019) 1 (2011) 3 (1995, 2003, 2007) -
 Németország 2 (2003, 2007) 1 (1995) - 2 (1991, 2015)
 Norvégia 1 (1995) 1 (1991) - 2 (1999, 2007)
 Japán 1 (2011) 1 (2015) - -
 Spanyolország 1 (2023) - - -
 Anglia - 1 (2023) 1 (2015) 1 (2019)
 Svédország - 1 (2003) 4 (1991, 2011, 2019, 2023) -
 Brazília - 1 (2007) 1 (1999) -
 Kína - 1 (1999) - 1 (1995)
 Hollandia - 1 (2019) - -
 Kanada - - - 1 (2003)
 Franciaország - - - 1 (2011)
 Ausztrália - - - 1 (2023)

Díjak

[szerkesztés]

Aranylabda

[szerkesztés]
World Cup Aranylabda Ezüstlabda Bronzlabda
1991 Kína USA Carin Jennings USA Michelle Akers NOR Linda Medalen
1995 Svédország NOR Hege Riise NOR Gro Espeseth NOR Ann Kristin Aarønes
1999 Egyesült Államok CHN Szun Ven BRA Sissi USA Michelle Akers
2003 Egyesült Államok GER Birgit Prinz SWE Victoria Svensson GER Maren Meinert
2007 Kína BRA Marta GER Birgit Prinz BRA Cristiane
2011 Németország JPN Szava Homare USA Abby Wambach USA Hope Solo
2015 Kanada USA Carli Lloyd FRA Amandine Henry JPN Mijama Aja
2019 Franciaország USA Megan Rapinoe ENG Lucy Bronze USA Rose Lavelle
2023 Ausztrália/Új-Zéland ESP Aitana Bonmatí ESP Jennifer Hermoso SWE Amanda Ilestedt

Aranycipő

[szerkesztés]
Világbajnokság Aranycipő Gólok Ezüstcipő Gólok Bronzcipő Gólok
1991 Kína USA Michelle Akers 10 GER Heidi Mohr 7 NOR Linda Medalen
USA Carin Jennings 		6
1995 Svédország NOR Ann Kristin Aarønes 6 NOR Hege Riise 5 CHN Shi Guihong 3
1999 USA CHN Szun Wen
BRA Sissi 		7 NOR Ann Kristin Aarønes 4
2003 USA GER Birgit Prinz 7 GER Maren Meinert 4 BRA Kátia 4
2007 Kína BRA Marta 7 USA Abby Wambach 6 NOR Ragnhild Gulbrandsen 6
2011 Németország JPN Szava Homare 5 BRA Marta 4 USA Abby Wambach 4
2015 Kanada GER Célia Šašić 6 USA Carli Lloyd 6 GER Anja Mittag 5
2019 Franciaország USA Megan Rapinoe 6 USA Alex Morgan 6 ENG Ellen White 6
2023 Ausztrália/Új-Zéland JPN Mijazava Hinata 5 FRA Kadidiatou Diani 4 GER Alexandra Popp 4

Aranykesztyű

[szerkesztés]
World Cup BG / Golden Glove Award
1999 USA CHN Gao Hong

USA Briana Scurry

2003 USA GER Silke Rottenberg
2007 Kína GER Nadine Angerer
2011 Németország USA Hope Solo
2015 Kanada USA Hope Solo
2019 Franciaország NED Sari van Veenendaal
2023 Ausztrália/Új-Zéland ENG Mary Earps

Fair Play csapat

[szerkesztés]
Világbajnokság Fair Play díjas
1991 Kína német Németország
1995 Svédország svéd Svédország
1999 USA kína Kína
2003 USA kína Kína
2007 Kína norvégia Norvégia
2011 Németország JPN Japán
2015 Kanada FRA Franciaország
2019 Franciaország FRA Franciaország
2023 Ausztrália/Új-Zéland JPN Japán

Rekordok és statisztikák

[szerkesztés]

Összesített góllövőlista

[szerkesztés]
# Játékos Világbajnokság Összesen
CHN
'91		 SWE
'95		 USA
'99		 USA
'03		 CHN
'07		 GER
'11		 CAN
'15		 FRA
'19		 AUSNZL
'23
1 BRA Marta 3 7 4 1 2 0 17
2 GER Birgit Prinz 1 1 7 5 0 14
USA Abby Wambach 3 6 4 1 14
4 USA Michelle Akers 10 0 2 12
5 BRA Cristiane 0 5 2 0 4 11
CHN Szun Ven 1 2 7 1 11
GER Bettina Wiegmann 3 3 3 2 11
8 NOR Ann Kristin Aarønes 6 4 10
USA Carli Lloyd 0 1 6 3 10
GER Heidi Mohr 7 3 10
CAN Christine Sinclair 3 3 1 2 1 0 10

Legtöbb részvétel (játékosok)

[szerkesztés]
# Játékos Részvétel
1 BRA Formiga 7 (1995, 1999, 2003, 2007, 2011, 2015, 2019)
2
BRA Marta 6 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019, 2023)
JPN Szava Homare 6 (1995, 1999, 2003, 2007, 2011, 2015)
CAN Christine Sinclair 6 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019, 2023)
3 USA Kristine Lilly 5 (1991, 1995, 1999, 2003, 2007)
NOR Bente Nordby 5 (1991*, 1995, 1999, 2003, 2007)
GER Birgit Prinz 5 (1995, 1999, 2003, 2007, 2011)
USA Christie Rampone 5 (1999, 2003, 2007, 2011, 2015)
CAN Karina LeBlanc 5 (1999*, 2003, 2007*, 2011, 2015*)
GER Nadine Angerer 5 (1999*, 2003*, 2007, 2011, 2015)
BRA Cristiane 5 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019)
NGA Onome Ebi 5 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019)

*Nem játszott, de a keret tagja volt.

Világbajnok csapat- és szövetségi kapitányok

[szerkesztés]
Év Csapatkapitány Szövetségi kapitány Csapat
1991 April Heinrichs Anson Dorrance USA Egyesült Államok
1995 Heidi Støre Even Pellerud norvégia Norvégia
1999 Carla Overbeck Tony DiCicco USA Egyesült Államok
2003 Bettina Wiegmann Tina Theune-Meyer német Németország
2007 Birgit Prinz Silvia Neid német Németország
2011 Szava Homare Szaszaki Norio japán Japán
2015 Christie Rampone Jillian Ellis USA Egyesült Államok
2019 Megan Rapinoe Jillian Ellis USA Egyesült Államok
2023 Ivana Andrés Jorge Vilda ESP Spanyolország

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Women's World Cup History. Sports Illustrated. (Hozzáférés: 2007. március 25.)
  2. ↑ FIFA Women's World Cup – USA 1999. FIFA.com. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 27.)
  3. ↑ Women's World Cup History. The Sports Network. (Hozzáférés: 2007. március 25.)[halott link]
  4. ↑ Koppel, Naomi. „FIFA moves Women's World Cup from China because of SARS”, USA Today, 2003. május 3. (Hozzáférés: 2007. március 27.) 
  5. ↑ U.S. Women Still Have One Link to the Past. Washington Post. (Hozzáférés: 2007. szeptember 7.)
  6. ↑ „Brazil's Formiga set to be first player, male or female, to play in seven World Cups”, ESPN, 2019. május 16. (Hozzáférés: 2019. június 10.) 
  7. ↑ FIFA chief dismayed at 11–0 scoreline in women's World Cup opener. AFP. [2007. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 11.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Női_labdarúgó-világbajnokság&oldid=27350742”