Japán női labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Japán Japán
Japán labdarúgó-szövetség
Adatok
Beceneve(i) Nadesikodzsapan
(なでしこジャパン)
Szövetség neve Nihon Szakká Kjókai
Konföderáció AFC (Ázsia)

Szövetségi kapitányjapán Szaszaki Norio

Legtöbb válogatottság Szava Homare (132)
Legtöbb válogatott gól Szava Homare (66)
Ranglista helyezések
FIFA-rang4..
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1981. június 7., Hongkong
Tajvan  1 – 0  Japán
1986. január 21., Jakarta, Indonézia
India  1 – 0  Japán
Legnagyobb győzelem
1997. december 5., Kína
Japán  21 – 0  Guam
Legnagyobb vereség
1981. szeptember 9., Kóbe, Japán
Japán  0 – 9  Olaszország
1999. április 29., Charlotte, USA
Japán  0 – 9  Egyesült Államok
Nemzetközi szereplések
Női labdarúgó-világbajnokság
Részvételek6 (Először: 1991)
Legjobb eredményGyőztes (2011)
Olimpiai játékok
Részvételek3 (Először: 1996)
Legjobb eredményElődöntős (2008)
Női Ázsia-kupa
Részvételek12 (Először: 1981)
Legjobb eredményEzüstérmes (1986, 1991, 1995, 2001)

A japán női labdarúgó-válogatott (becenevén: Nadesikodzsapan, japánul: なでしこジャパン) Japán nemzeti csapata, amelyet a japán labdarúgó-szövetség (japánul: 日本サッカー協会, átírással: Nippon Szakká Kjókai) irányít.

Története[szerkesztés]

A kezdeti időszak[szerkesztés]

Az 1960-as és az 1970-es évek alatt megnőtt a női labdarúgók és csapatok száma Japánban, így néhány klub elkezdte a helyi bajnokságok szervezését.

1980-ban megrendezték az első japán női labdarúgókupát, majd ezt követően 1981-ben a női válogatott Hongkongban lejátszotta első mérkőzését. A találkozót az 1981-es Ázisa-kupa keretén belül rendezték meg, ahol Tajvannal mérkőztek, és szenvedtek 1–0-s vereséget. Négy nappal később Thaiföld ellen léptek pályára, ám itt is (0–2) vereséget szenvedtek. Azonban mégsem a csoport utolsó helyén végeztek, mivel Indonézia nemzeti csapatát 1–0-ra legyőzték, így megszületett a női válogatott történetének első győzelme. A csapat megalakulásának évében elszenvedte története legnagyobb különbségű vereségét (amit később "megismételtek"), a hazai pályán lejátszott, Olaszország elleni barátságos mérkőzésen 9–0-ra kaptak ki. Noha a továbbiakban is rendeztek mérkőzéseket a nemzeti csapat számára, ez mégsem az "igazi" válogatott volt, mivel az összes helyi bajnokságból szerepeltek benne a játékosok. A csapat amolyan "nem hivatalos válogatottként" szerepelt.

Tényleges megalakulása[szerkesztés]

A tényleges megalakulásra 1986-ban került sor, amikor is Szudzuki Rjóheit nevezték ki a szövetségi kapitányi posztra, amely akkor már az "igazi" japán válogatott volt. Első, immár hivatalos mérkőzésüket India ellen vívták, ahol 1–0-ra kaptak ki. Az 1983-as kontinensbajnokságon nem indultak, de az 1986-os eseményen részt vettek. Csoportmásodikként bejutottak a torna elődöntőjébe, miután Kínától 2–0-s vereséget szenvedtek, és addigi történetük legnagyobb arányú győzelmét aratva Malajziát 10–0-ra verték. A döntőbe Thaiföld 4–0-s legyőzésével kerültek be, ott azonban Kínától ismét kikaptak 2–0-ra. Az 1989-es tornán (ahol Szudzuki Rjóhei helyett Szudzuki Tamocu irányította a csapatot) már a csoportelsőség is sikerült, töretlen, lépcsőzetes fejlődés mutatkozott a japán női labdarúgásban. Hongkong 3–0-s legyőzésével kezdék a kontinensbajnokságot, majd megdöntötték a korábbi rekordjukat a legnagyobb különbségű győzelem tekintetében (amit a nem hivatalos csapat tartott) az Indonézia felett aratott 11–0-s győzelmükkel, amit néhány nap elteltével ismét megjavítottak: Nepált 14–0-ra verték el, így száz százalékos teljesítménnyel, kapott gól nélkül jutottak tovább az elődöntőbe. Tajvantól azonban 1–0-ra kikaptak, így a bronzmérkőzésen léphettek pályára, amit meg is nyertek a házigazda Hongkong 9–0-s legyőzésével. 1989-ben megalakult az ország hivatásos női bajnoksága, az L.League, a profizmus bevezetése optimális hatással volt a női labdarúgás és a válogatott fejlődésére.

Az 1991-es, hazai rendezésű Ázsia-kupán szokás szerint bejutottak az elődöntőbe (két nagyarányú győzelmet is aratva: 12–0, 10–0), majd a fináléba kerülés is sikerült, amit ezúttal sem tudtak megnyerni Kína ellen. Az Ázsia-kupa egyben az első alkalommal megrendezett női labdarúgó-világbajnokság selejtezője is volt, ahol az ezüstérmes pozíció indulási jogot jelentett a Japánoknak. A világbajnokságon szerzett pont és rúgott gól nélkül esett ki a nemzeti csapat.

1993-ban már az elődöntőben játszottak Kína ellen az Ázsia-kupán, nyerni ez alkalommal sem sikerült, a harmadik helyért rendezett találkozót viszont 3–0-ra megnyerték Tajvan ellen. Az 1993-as Ázsia játékok egyben az 1995-ös világbajnokság selejtezője is volt, ahol a csoportmérkőzések után első helyezettként jutottak be a döntőbe, ám ott Kínától 2–0-s vereséget szenvedtek. A vb-n első alkalommal (és eddig utoljára) jutottak tovább a második legjobb csoportmásodik jogcímén. A negyeddöntőben a címvédő Egyesült Államokat kapták ellenfélül, a bravúr viszont nem sikerült, az USA 4–0-s végeredménnyel jutott tovább, azonban mégis ez Japán legjobb eredménye a női világbajnokságokon.

Az 1995-ös kontinensviadalon 24–0-s gólkülönbséggel jutottak tovább a csoportkör után, és 1991-et követően ismét döntőt játszhattak, de Kína 2–0-ra győzte le őket, így harmadszorra végeztek a második helyen a tornán. Az atlantai olimpián indulási jogot szereztek, a csoportból való továbbjutás viszont nem sikerült, Németországtól 3–2-re, Brazíliától 2–0-ra, míg Norvégiától 4–0-ra kaptak ki. Az olimpia végén Szudzuki Tamocu, a női válogatott legeredményesebb edzője távozott a szövetségi kapitányi posztról, helyére Mijaucsi Szatosit nevezték ki. A nemzeti csapat és az L.League az az 1995-ös világbajnokság és az atlantai olimpia után nagy népszerűségnek örvendett.

Az 1997-es Ázsia-kupán december 5-én a Guam elleni csoportmérkőzésen aratták történetük legnagyobb különbségű győzelmét, amikor 21–0-ra nyertek. A torna végén mégis csak a harmadik helyen végeztek (egyben kvalifikálták magukat az 1999-es világbajnokságra), így folytatódott a sorozat, mi szerint 1986 óta felváltva végeztek az ezüstérmes, illetve a bronzérmes pozícióban. 1999. április 29-én elszenvedték történetük legnagyobb vereségét az USA elleni 9–0-s fiaskó alkalmával (1981-ben az olaszok elleni azonos eredményt még a "nem hivatalos válogatott" játszotta). Az 1999-es vb-n mindössze egy pontot szereztek (Kanada ellen játszottak 1–1-et), így a csoportkör után kiestek.

A kritikus időszak[szerkesztés]

A sikertelen világbajnokság után Mijaucsi Szatosi helyett ismét Szudzuki Tamocu lett a szövetségi kapitány az év végéig. Az 1999-es Ázsia-kupán az ő vezetésével szerepelt a válogatott, és noha csoportelsőként jutott be a legjobb négy közé a csapat, ott mégsem tudtak nyerni, így nem sikerült kijutni a Sydney-i olimpiára, ami pénzkiesést jelentett az L.League csapatainál, emiatt a japán női labdarúgás gyengülni látszott. A kontinenstornán az 1986 óta tartó folyamatos éremszerzési sorozat is megszakadt.

A 2001-es Ázsia-kupának Ikeda Sinobu irányításával vágtak neki, ahol sikerült a döntőbe jutás. Az ellenfél ez alkalommal nem Kína volt, hanem az akkoriban dinamikusan fejlődő Észak-Korea, de az aranyérem megszerzése ekkor sem sikerült.

A felerősödés[szerkesztés]

2002 augusztusában Ueda Eidzsit nevezte ki szövetségi kapitánynak a Japán labdarúgó-szövetség, aki előtte a makaói válogatottnak volt az edzője. Annak reményében kapta a megbízatást, hogy felerősíti a női labdarúgást Japánban, és az athéni olimpiai játékokra egy átalakított, megerősített csapatot épít.

Kezdetben a csapat állandó vereségeket szenvedett (a 2003-as kontinensviadalon a kiábrándító 4. helyen végeztek), ám később Ueda erős csapatot kreált, így Japánban újra nagy népszerűség övezte a női válogatottat. A 4. pozíció nem jelentett automatikus világbajnoki-részvételt, a 2003-as tornára a Mexikó elleni interkontinentális pótselejtezőn biztosították be az indulási jogukat. A világbajnokságon a csoportkört követően búcsúzni kényszerültek. A népszerűség visszatérése különösképpen az Észak-Korea elleni mérkőzésen mutatkozott meg, amikor bebiztosították az olimpiai-szereplést. A szurkolók nem csak a Nemzeti Stadiont töltötték meg, hanem a tv-közvetítést is sok ember kísérte figyelemmel.

A közérdeklődés felerősödését követően a szövetség egy nyilvános versenyt szervezett az olimpiát megelőzően, hogy becenevet találjanak a csapat számára. 2004. július 7-én be is jelentették a végeredményt, a körülbelül 2700 szavazó a "Nadesikodzsapan" (japánul: なでしこジャパン, angol átírásban: Nadeshiko Japan) nevet választotta. A Nadesiko a szegfű egyik fajtája, ami a "Jamato Nadesiko" (japánul: 大和撫子, angol átírásban: Yamato Nadeshiko) kifejezésből származik, jelentése "Az ideális japán nő".

A 2004-es olimpián sikerült egy kiugró teljesítményt elérni, mivel a csoportmérkőzések során Japán, Svédország és Nigéria között körbeverés alakult ki, ahol a csapatok minden mutatója megegyezett a lőtt és kapott gólok számát kivéve (a japánok 1–1-es gólkülönbséggel zártak, míg a másik két országé 2–2-es volt), így a negyeddöntőbe jutott a csapat. Ott az Egyesült Államok ellen léptek pályára, és szenvedtek 2–1-es vereséget. A tornát követően Ueda Eidzsi helyett (aki egyetlen jelentős nemzetközi sikert sem ért el a válogatottal) Óhasi Hirosi lett a szövetségi kapitány.

A 2006-os Ázsia-kupán az előző kiíráshoz hasonlóan ismét csupán a 4. helyen végzett a nemzeti csapat. A 2007-es világbajnoki-részvétel kiharcolásáért a négy évvel korábbihoz hasonlóan Mexikóval kellett interkontinentális-pótselejtezőt játszani, amit az összesítésben 3–2-re megnyertek. A 2007. április 7. és április 12. között megrendezett olimpiai-selejtezőtornán csoportjuk első helyét megszerezve kvalifikálták magukat az eseményre. A szeptemberi vb-n annak ellenére, hogy eddigi legjobb teljesítményüket nyújtották a csoportkörben, nem sikerült bejutni az egyenes kieséses szakaszba. A világbajnokság végén Óhasi Hirosi helyett (aki Uedahoz hasonlóan nem ért el jelentős sikert) 2008-ban Szaszaki Norio lett a szövetségi kapitány. Szaszaki irányítása alatt a 2008-as Ázsia-kupán hét év után ismét érmes helyen zárta a kontinenstornát a válogatott (Ausztrália ellen nyertek 3–0-ra a bronzmérkőzésen). Az olimpián a legjobb csoportharmadikként jutottak be a negyeddöntőbe, ahol első alkalommal tudták legyőzni Kínát egy jelentős nemzetközi tornán, a kínaiak ráadásul a hazai pályán szerepeltek 2–0-s vereségük alkalmával. Az elődöntőben az Egyesült Államok ellen 4–2-es vereséget szenvedtek, a harmadik helyért rendezett mérkőzésen pedig 2–0-ra kaptott ki Németországtól a története legjobb olimpiai eredményét elérő Nadesikodzsapan.

Nemzetközi eredmények[szerkesztés]

Női labdarúgó-világbajnokság
* Arany érmes: 1 alkalommal (2011) * Döntős 1 alkalommal (2015) * Negyeddöntős: 1 alkalommal (1995)
Női Ázsia-kupa
Olimpiai játékok
  • Elődöntős: 1 alkalommal (2008)
United States Cup
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (1996)

Korábbi mérkőzések[szerkesztés]

Időpont Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Gólszerzők
2007. szeptember 11. Sanghaj (Kína)  Anglia (s) 2 – 2 Világbajnokság Mijama (55., 90+5.)
2007. szeptember 14. Sanghaj (Kína)  Argentína (s) 1 – 0 Világbajnokság Nagaszato (90+1.)
2007. szeptember 17. Hangcsou (Kína)  Németország (s) 0 – 2 Világbajnokság
2008. május 29. Ho Si Minh-város (Vietnám)  Dél-Korea (s) 1 – 3 Ázsia-kupa Nagaszato (10.)
2008. május 31. Ho Si Minh-város (Vietnám)  Tajvan (s) 11 – 0 Ázsia-kupa Szameszima (21.), Ucugi (29., 65.), Andó (51.), Arakava (55.), Marujama (66., 89.), Gotó (76.), Kató (81.), Hsui-Chin (82., öngól), Nagaszato (90+1.)
2008. június 2. Ho Si Minh-város (Vietnám)  Ausztrália (s) 3 – 1 Ázsia-kupa Andó (8.), Nagaszato (33.), Mijama (50.)
2008. június 5. Ho Si Minh-város (Vietnám)  Kína (s) 1 – 3 Ázsia-kupa Szava (47.)
2008. június 8. Ho Si Minh-város (Vietnám)  Ausztrália (s) 3 – 0 Ázsia-kupa Nagaszato (15.), Mijama (78.), Szava (86.)
2008. augusztus 6. Csinhuangtao (Kína)  Új-Zéland (s) 2 – 2 Olimpia Mijama (72., 11-esből), Szava (86.)
2008. augusztus 9. Csinhuangtao (Kína)  Egyesült Államok (s) 0 – 1 Olimpia
2008. augusztus 12. Sanghaj (Kína)  Norvégia (s) 5 – 1 Olimpia Kinga (31.), Følstad (51., öngól), Óno (52.), Szava (71.), Hara (83.)
2008. augusztus 15. Csinhuangtao (Kína)  Kína (s) 2 – 0 Olimpia Szava (15.), Nagaszato (80.)
2008. augusztus 18. Peking (Kína)  Egyesült Államok (s) 2 – 4 Olimpia Óno (16.), Arakava (90+3.)
2008. augusztus 21. Peking (Kína)  Németország (s) 0 – 2 Olimpia

Következő mérkőzések[szerkesztés]

Nincs lekötött mérkőzésük.

Világbajnoki-szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M Gy D* V Rg Kg
Kína 1991 Csoportkör 12 3 0 0 3 0 12
Norvégia 1995 Negyeddöntős 8 4 1 0 3 2 8
USA 1999 Csoportkör 13–14 3 0 1 2 1 10
USA 2003 Csoportkör 10 3 1 0 2 7 6
Kína 2007 Csoportkör 10–11 3 1 1 1 3 4
Németország 2011 Aranyérmes 1 6 4 1 1 12 6
Összesen 6/6 22 7 3 12 25 46
* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.

Ázsia-kupa-szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény M Gy D* V Rg Kg
Hongkong 1975 Nem indult - - - - - -
Tajvan 1977 Nem indult - - - - - -
India 1979 Nem indult - - - - - -
Hongkong 1981 Csoportkör 3 1 0 2 1 3
Thaiföld 1983 Nem indult - - - - - -
Hongkong 1986 Ezüstérmes 5 2 0 2 14 4
Hongkong 1989 Bronzérmes 5 4 0 1 37 1
Japán 1991 Ezüstérmes 6 4 1 1 27 6
Malajzia 1993 Bronzérmes 5 4 0 1 29 4
Malajzia 1995 Ezüstérmes 5 4 0 1 28 2
Kína 1997 Bronzérmes 5 4 0 1 33 1
Fülöp-szigetek 1999 4. hely 6 4 0 2 36 6
Tajvan 2001 Ezüstérmes 6 4 0 2 30 5
Thaiföld 2003 4. hely 6 4 0 2 34 4
Ausztrália 2006 4. hely 5 3 0 2 19 6
Vietnám 2008 Bronzérmes 5 3 0 2 19 7
Összesen 62 41 1 19 307 49
* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.
** A piros keretben jelölt Ázsia-kupa hazai rendezésű volt.

Olimpiai-szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény M Gy D* V Rg Kg
USA 1996 Csoportkör 3 0 0 3 2 9
Ausztrália 2000 Nem jutott be - - - - - -
Görögország 2004 Negyeddöntős 2 1 0 1 1 1
Kína 2008 4. hely 5 2 1 2 11 8
Összesen 10 3 1 6 14 18
* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.

Játékosok[szerkesztés]

Jelenlegi keret[szerkesztés]

A 2008. évi nyári olimpiai játékok hivatalos kerete.[1][2]

No. P. Név Születési dátum (Kor) Vál. Gól. Jelenlegi klub
1 K Fukumoto Miho福元美穂 1983. október 2. 39 0 Japán Okayama Yunogo Belle
2 V Kinga Jukari近賀ゆかり 1984. május 2. 29 0 Japán NTV Beleza
3 V Ikeda Hiromi池田浩美 1975. december 22. 112 4 Japán Tasaki Perule
4 V Ivasimizu Azusza岩清水梓 1986. október 14. 33 5 Japán NTV Beleza
5 V Janagita Mijuki柳田美幸 1981. április 11. 86 11 Japán Urawa Reds Ladies
6 KP Kató Tomoe加藤與恵 1978. május 27. 112 8 Japán NTV Beleza
7 V Andó Kodzue安藤梢 1982. január 9. 61 10 Japán Urawa Reds Ladies
8 KP Mijama Aja宮間あや 1985. január 28. 60 18 Japán Okayama Yunogo Belle
9 CS Arakava Eriko荒川恵理子 1979. október 30. 62 19 Japán NTV Beleza
10 KP Szava Homare澤穂希 1978. szeptember 6. 136 68 Japán NTV Beleza
11 CS Óno Sinobu大野忍 1984. január 23. 57 22 Japán NTV Beleza
12 CS Marujama Karina丸山桂里奈 1983. május 26. 50 12 Japán TEPCO Mareeze
13 KP Hara Ajumi原歩 1979. február 21. 36 1 Japán INAC Leonessa
14 V Jano Kjóko矢野喬子 1984. január 3. 44 1 Japán Urawa Reds Ladies
15 KP Szakagucsi Midzuho阪口夢穂 1987. október 15. 21 14 Japán Tasaki Perule
16 V Ucugi Rumi宇津木瑠美 1988. december 5. 23 4 Japán NTV Beleza
17 CS Nagaszato Júki永里優季 1987. január 15. 44 25 Japán NTV Beleza
18 K Kaihori Ajumi海堀あゆみ 1986. szeptember 4. 2 0 Japán INAC Leonessa

Szövetségi kapitányok[szerkesztés]

Név Időszak Mérk. Győz. Dönt. Ver. Sikerek
Szudzuki Rjóhei鈴木良平 1986–1989 Ezüstérem az 1986-os Ázsia-kupán
Szudzuki Tamocu鈴木保 1989–1996, 1999 Bronzérem az 1989-es Ázsia-kupán, Ezüstérem az 1991-es Ázsia-kupán, Bronzérem az 1993-as Ázsia-kupán, Negyeddöntő az 1995-ös világbajnokságon, Ezüstérem az 1995-ös Ázsia-kupán
Mijaucsi Szatosi宮内聡 1997–1999 Bronzérem az 1997-es Ázsia-kupán
Ikeda Sinobu池田司信 2000–2001 Ezüstérem a 2001-es Ázsia-kupán
Ueda Eidzsi上田栄治 2002–2004
Óhasi Hirosi大橋浩司 2004–2007
Szaszaki Norio佐々木則夫 2008– Bronzérem a 2008-as Ázsia-kupán, 4. hely a 2008-as nyári olimpián
Összesen

Lásd még[szerkesztés]

Referenciák[szerkesztés]

  1. Hivatalos olimpiai keret”, FIFA, 2009. február 25. (Hozzáférés ideje: 2009. február 25.) 
  2. Team profile Football Women Japan”, beijing2008.cn, 2009. február 25.. [2008. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. február 25.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]