Egyenes kieséses rendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az egyenes kieséses rendszer a kieséses rendszerű lebonyolítási forma egyik változata, amelyben a párosítások vesztesei elesnek attól, hogy megnyerjék az adott tornát.

Ez nem jelenti azt, hogy egy párosítás vesztese nem szerepelhet tovább az adott tornán. Több tornán helyosztókat is rendeznek a sorrend meghatározására, például a harmadik helyért játszandó mérkőzés is ide tartozik.

Ahol kettőnél több résztvevő játszik egy mérkőzésen, például a pókerben, ott a legutolsóként megmaradt játékos a mérkőzés győztese és jut a következő fordulóba.

Ágrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feltételezve, hogy a mérkőzéseknek két résztvevője van, akkor n résztvevő esetén r = \left \lceil \log_{2} n \right \rceil forduló szükséges, vagy ha r forduló van, akkor n= 2^r résztvevő szükséges.

Az első fordulóban 2^r - n résztvevő erőnyerő lesz. Általában a résztvevők száma kettő valamelyik hatványával egyenlő. Például a teniszben a Grand Slam tornákon 128 játékos vesz részt, így mindegyik játékosnak ugyanannyi mérkőzést kell játszania a torna megnyeréséhez.

A párosítások (az ágrajz) a torna előtt is ismert lehet, azonban előfordulhat, hogy az előző forduló alapján alakul ki a következő forduló párosítása.

Kiemelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párosításokat véletlenszerűen, sorsolás útján is meghatározhatják, ekkor a két legmagasabban kiemelt csapat akár az első fordulóban is megmérkőzhet. Sorsoláskor általában már a sorsolásra határoznak meg valamilyen szempont alapján kiemelt résztvevőket.

A kiemelést az egyenes kieséses szakaszt megelőző forduló eredményéhez, korábbi tornák teljesítményei, vagy ranglista alapján is meghatározhatják. Ilyenkor általában a két legmagasabban kiemelt résztvevő külön ágra kerül, azaz a döntőig nem mérkőzhetnek egymással.

Példák
  • A labdarúgó-világbajnokság egyenes kieséses szakasz párosításai már a torna előtt ismertek, csoport és helyezés szerint.[1]
  • Az UEFA-bajnokok ligájában az egyenes kieséses szakasz mindegyik fordulóját sorsolják. Az első fordulóban (nyolcaddöntő) a csoportkör első helyezettjei a kiemeltek, azaz ők nem játszhatnak egymással a nyolcaddöntőben. További egyedi szabály, hogy azonos nemzetbeli csapatok nem játszhatnak egymással a nyolcaddöntőben.[2]
  • Az NFL-ben a főcsoport-elődöntő párosítását az előző forduló továbbjutóinak kiemelése szerint állapítják meg.[3]

Helyosztók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos tornán játszanak mérkőzést a harmadik helyért, és sok sportágban előfordul, hogy mindegyik helyezésért külön mérkőzéseket játszanak. Az is előfordul, hogy sem a harmadik helyért, sem a további helyezésekért nem játszanak mérkőzéseket. Ilyenkor a két elődöntőst bronzérmesnek tekintik, a további helyezéseket pedig vagy nem állapítják meg hivatalosan, vagy egy adott fordulóban kiesett mindegyik résztvevő azonos helyen végez, vagy az azonos fordulóban kiesettek helyezéseit valamilyen szempont szerint határozzák meg.

A további helyekért is játszhatnak helyosztó mérkőzéseket. Legjellemzőbben az olimpián fordul elő, hogy az 5–8., esetleg a 9–12. helyekért is megmérkőznek. A párosítás ugyanaz mint a „főágon”, csak a helyosztókon a vesztesek szerepelnek tovább.

Példák

Fordulók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fordulók elnevezései általában a következő táblazatban olvasható. A résztvevők számának függvényében számozzák a fordulókat növekvő sorrendben.

Résztvevők Forduló neve magyarul Forduló neve angolul
2 Döntő Final
4 Elődöntők Semi-Finals (Round of 4)
8 Negyeddöntők Quarter-finals (Round of 8)
16 Nyolcaddöntők Eighth-finals (Round of 16)
32 A 16 közé jutásért (3. forduló) 3rd round (Round of 32)
64 A 32 közé jutásért (2. forduló) 2nd round (Round of 64)
128 A 64 közé jutásért (1. forduló) 1st round (Round of 128)

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyenes kieséses rendszerben a résztvevők nagy száma kevés forduló alatt lecsökken. 32 résztvevő esetén körmérkőzésekkel 31 fordulót kellene tartani, viszont az egyenes kieséses rendszerben csak 5 forduló szükséges.

Hátrány, hogy számos résztvevő (esetleg köztük jobbnak tartottak is) néhány mérkőzés után kieshetnek. Ennek kiküszöbölésére létezik a vigaszágas kieséses rendszer, ahol egy résztvevő egy vereséggel még teljes értékű győztes lehet.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b FIFA: 2010 FIFA World Cup Regulations (PDF). uefa.com. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
  2. Regulations of the UEFA Champions League 2013/14 (PDF). uefa.com. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
  3. Hasznos tudnivalók az NFL felépítéséről. nemzetisport.hu, 2011. szeptember 8. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
  4. Regulations of the UEFA European Football Championship 2010–12 (PDF). uefa.com. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap