Kiemelés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kiemelés a sportban használt fogalom, amely valamilyen szempont alapján meghatározott rangsort jelent.[1][2]

Előfordulások[szerkesztés]

Ágrajzban[szerkesztés]

Az egyik jellemző előfordulás, amikor ágrajz is készül, és a résztvevők a kiemelés szerint foglalják el helyüket a táblázatban. Kieséses rendszernél alkalmazhatják.

Csoportkör nélkül

A „szabványos” elosztásra jellemző, hogy a legmagasabban kiemelt résztvevők csak a torna végén, a döntőben találkozhatnak, valamint az egyes fordulókban a legmagasabban kiemeltek rendre a legalacsonyabban kiemeltekkel mérkőznek. Az első fordulóban a párosításoknál a kiemelések sorszámának összege egyenlő a résztvevők száma + 1 értékkel (1–16 esetén 1+16=17, stb.). Az alábbi ágrajz egy 16 résztvevős, egyenes kieséses rendszerű lebonyolítási formánál használt „szabványos” kiemelést ábrázol:

Nyolcaddöntők Negyeddöntők Elődöntők Döntő
            
1  
16  
1  
8  
8  
9  
1  
4  
5  
12  
5  
4  
4  
13  
1  
2  
6  
11  
6  
3  
3  
14  
3  
2  
7  
10  
7  
2  
2  
15  

Előfordul olyan eset is, amikor a fordulókat követően a győzteseket az eredeti kiemelésüknek megfelelően újrakiemelik, és eszerint határozzák meg a következő forduló párosítását.

Csoportkört követően

Egy torna csoportkörét követő kieséses szakaszában az ágrajzot általában úgy határozzák meg, hogy az első fordulóban az első helyezett egy utolsó helyen bejutott csapatot kapjon („keresztbe-játszás”), valamint az azonos csoportból továbbjutók legkésőbb csak a döntőben találkozzanak.[2][3][4] Az alábbi ágrajz egy négy csoportot tartalmazó csoportkört követő, csoportonként két-két továbbjutót tartalmazó, egyenes kieséses rendszerű lebonyolítási formánál használt „szabványos” kiemelést ábrázol, ahol a betűk a csoport jelzését, a szám pedig a csapat helyezését jelentik a csoportban:

NegyeddöntőkElődöntőkDöntő
A1
B2
C1
D2
B1
A2
D1
C2

Sorsoláskor[szerkesztés]

Számos sportág nagyobb világversenyéhez (pl. világbajnokságok) a csoportbeosztás sorsolásához is kiemelést alkalmaznak. Általában a csoportok számának megfelelő úgynevezett „kalapokba” emelik ki a résztvevőket. Azonos kalapba kerülnek a hasonló erősségű vagy azonos szempont (pl. területi felosztás) alapján besorolt csapatok, ezzel biztosítva, hogy ha a sorsoláskor ugyanabból a kalapból mindegyik csoportba jut egy-egy csapat, így az azonos kalapban lévő csapatok külön csoportba kerülnek. A résztvevőkhöz azonban nem feltétlenül társítanak sorszámot (rangot), vagy egyéb azonosítót.[5][6][7][8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálcsoporthoz vezethet az Eb házigazdáinak kiemelése”, 2011. november 16.. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. június 29.) 
  2. a b Hasznos tudnivalók az NFL felépítéséről. nemzetisport.hu, 2011. szeptember 8. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  3. Sznúker-vb: a 40 éves skót Ronnie-t is meglepné - sorsolás. nemzetisport.hu, 2013. április 15. (Hozzáférés: 2013. június 29.)
  4. Archery at the 2012 London Summer Games: Men's Individual (angol nyelven). sports-reference.com. [2012. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 29.)
  5. EURO finals draw seedings unveiled”, UEFA, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2013. június 29.) 
  6. Next season's UEFA Champions League seeds. UEFA.com, 2015. május 18.
  7. Elkészítették a vb-döntő kiemelési kalapjait”, nemzetisport.hu, 2009. december 2. (Hozzáférés: 2013. június 29.) 
  8. A sorsolás menete (PDF). FIFA.com, 2009. december 2. [2013. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 29.)
  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap