Famagusta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Famagusta
Név görögül Αμμόχωστος
Név törökül Gazimağusa
Észak-Ciprus Észak-Ciprusi Török Köztársaság
Megszállt település 1974 óta.
A korábbi turisztikai központ, a tengerparti Varosa – ma szellemváros
A korábbi turisztikai központ, a tengerparti Varosa – ma szellemváros
Közigazgatás
Ország Ciprus
KerületFamagusta
Rang város, kerületközpont
Polgármester Alexis Galanos
Népesség
Teljes népesség
  • 40 920 fő (2011)[1]
  • 658 fő (1881)[2]
  • 879 fő (1891)[3]
  • 871 fő (1901)[4]
  • 1223 fő (1911)[5]
  • 1609 fő (1921)[6]
  • 1896 fő (1931)[7]
  • 16 194 fő (1946)[8]
  • 34 774 fő (1960)[9]
  • 38 960 fő (1973)[10]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Famagusta (Ciprus)
Famagusta
Famagusta
Pozíció Ciprus térképén
é. sz. 35° 07′ 00″, k. h. 33° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 35° 07′ 00″, k. h. 33° 57′ 00″
Famagusta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Famagusta témájú médiaállományokat.

Famagusta[11] (görögül Αμμόχωστος [Ammóhosztosz],[12] törökül Gazimağusa) Ciprus legnagyobb kikötővárosa, a Famagusta közigazgatási kerület központja. A város az Észak-Ciprusi Török Köztársaság szakadár állam területén fekszik. (Az 1974-es török megszállás óta a várostól délre fekvő Paralímni a körzet ideiglenes közigazgatási központja.)

Fekvése[szerkesztés]

Várfal

A város a sziget keleti felén, a Famagustai-öböl partján fekszik, Larnacától 40 kilométerre északkeleti, Nicosiától 60 kilométerre délkeleti irányban. A Famagustai-öböl vízmélysége a legnagyobb a szigeten. Famagusta Ciprus legnagyobb, legforgalmasabb kikötővárosa volt az 1974-es török agresszióig. Mivel a város a Zöld vonaltól északra, török megszállási övezetben fekszik, 1974-óta a kikötő nem üzemel.

Története[szerkesztés]

A hagyomány szerint a várost II. Ptolemaiosz alapította i. e. 245-ben Arszinoé halászfalu helyén. Valójában már az i. e. 2. évezred második felében Alašiya nevű kikötőváros volt itt, erről kapta az egész sziget az ebben az időben használatos nevét is. A klasszikus ókorban a „ciprusi Szalamisz” néven ismert öböl stratégiai jelentőséggel bírt. 1191-től a Lusignan fennhatóság kezdetétől indult jelentősebb fejlődésnek a település. A Lusignan uralkodók formálisan nem csak a ciprusi király, de a jeruzsálemi király címét is viselték, és Jeruzsálem királyává hagyományosan Famagustában koronázták őket.[13]

A város többször növekedett különböző menekültek bevándorlásának következtében, így Salamis arabok általi elfoglalása után görögök érkeztek nagyobb számban, 1136-ban a bizánci császár örményeket telepített be és Akko szír város 1291-es eleste után is újabb, ezúttal keresztény menekülthullám érkezett, amelynek köszönhetően Famagusta jelentős fejlődésen ment keresztül és a térség egyik leggazdagabb városává vált.

A város fejlődésének motorja a jó adottságú és a kelet-nyugati kereskedelem szempontjából igen fontos elhelyezkedésű kikötő, amelyre a sziget különböző fennhatósági korszakaiban is nagymértékben építettek. Így fontos kereskedelmi központnak számított a Lusignan-korszakban, majd a genovaiak és a velenceik számára is. A kereskedelem következtében gazdaggá váló település gazdag építészeti örökséggel büszkélkedhetett. A 14. században Ciprusi Királyság központi hatalmának meggyengülése mellett a velenceiek és a genovaiak egyre nyíltabban viszálykodtak a városért. Ez 1372-ben nyílt háborúhoz vezetett: a kövér Péter névvel is illetett II. Péter ciprusi király koronázása során Famagustában viszály, majd utcai harc tört ki, aminek nyomán Genova hajóhadat küldött és megszállta a várost. A fontos kereskedelmi központ kikerült a ciprusi király fennhatósága alól.[14] 1489-ben viszont Velence hódította meg a várost.

Famagusta ábrázolása 1487-ben

Az 1570-1571-es ottomán ostrom pusztítása után az oszmán fennhatóság további gazdasági és kulturális fejlődést hozott a város életébe, a törökök vallási iskolát hoztak létre, és fürdőket építettek városban, míg viszonylagos szabadságot hagytak a nem muzulmán lakosságnak.

A brit uralom idején a kikötő és a városi infrastruktúra is jelentős fejlődése ment keresztül. A város jelentős terjeszkedésnek indult, és a török ciprióták a városfalon belül, míg a görög ciprióták éltek. Ebben a korszakban indult jelentősebb fejlődésnek a Varosa városrész, amely pedig a görög közösség otthona volt.

Lala Musztafa pasa mecset (korábban Szent Miklós katedrális)

A II. világháború után a városban működött a két brit internálótábor egyike, ahol közel 50 000 holokauszttúlélő zsidó várta az engedélyt, hogy kivándorolhasson Palesztinába.

A függetlenség elnyerése után Varosa nemzetközileg is ismert turisztikai célponttá fejlődött, és a sziget bevételének igen jelentős része a famagustai (varosai) turizmusból, a városban zajló tengeri kereskedelemből és utasforgalomból származott. Az ennek kapcsán fellépő igényeket főként a városban működő és megerősödő könnyűipar és a város környéki mezőgazdasági övezetek elégítették ki. 1960 körül a város lélekszámát 60 000 főre becsülték.

A várost – amelyet korábban evakuáltak – 1974. augusztus 14-16-án foglalták el Törökország csapatai. Azóta a híres varosai üdülőövezet és a város jelentős része a világ egyik leghíresebb szellemvárosa. A közigazgatási terület központja – a török megszállás miatt – a délebbre fekvő Paralimni településre került, a turisztikai központ funkcióját részlegesen Agia Napa vette át.

Gazdasága[szerkesztés]

Utcakép

A török megszállás következtében a kikötő 1974 óta nem üzemel.

A körzet déli területein mezőgazdasági tevékenység is folyik, így például a környék jó minőségű és vörös színéről nevezetes földjében termelik a ciprusi burgonyaszükséglet jelentős részét.

Paralimni és Agia Napa körzete a környező falvakkal Ciprus egyik legfontosabb turisztikai övezete.

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]

  • Törökország İzmir, Törökország (1994 óta, az „Észak-Ciprusi Török Köztársaság” bábállam keretein belül)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.devplan.org/Nufus-2011/nufus%20son_.pdf
  2. Census of Cyprus, 1881 (angol nyelven), 1881. április 4. [2018. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  3. Census of Cyprus, 1891 (angol nyelven), 1891. április 6. [2018. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  4. Census of Cyprus, 1901 (angol nyelven), 1901. március 31. [2018. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)
  5. Census of Cyprus, 1911 (angol nyelven), 1911. április 2. [2018. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)
  6. Census of Cyprus, 1921 (angol nyelven), 1921. április 24. [2018. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)
  7. Census of Cyprus, 1931 (angol nyelven), 1931. április 27. [2018. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 6.)
  8. Census of Population and Agriculture 1946 (angol nyelven), 1946. november 10. [2018. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 6.)
  9. Census of Population and Agriculture 1960 (angol nyelven), 1960. december 11. [2018. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 6.)
  10. Cyprus census 1973
  11. A görög név szabatos átírt formája Ammóhosztosz volna, a Famagusta alakot azonban az idevonatkozó akadémiai szabályozás (ÚNMH) mint hagyományos alakot megtartani rendeli.
  12. A ciprusiban a kettőzött mássalhangzók nem egyszerűsödnek, a „közgörög” átírt forma [Amóhosztosz] lenne.
  13. Spyridakis 1977. 125. old.
  14. Spyridakis 1977. 129. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Famagusta témájú médiaállományokat.