Disznószarvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Disznószarvas
Disznószarvas csapat a saigoni állatkertben
Disznószarvas csapat a saigoni állatkertben
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nemzetség: Cervini
Nem: Disznószarvasok (Hyelaphus)
Faj: H. porcinus
Tudományos név
Hyelaphus porcinus
(Zimmermann, 1780)
Szinonimák
  • Axis porcinus Zimmermann, 1780
Elterjedés
Elavult elterjedési területe; manapság a legkeletibb területek egy másik fajhoz tartoznakElavult elterjedési területe; manapság a legkeletibb területek egy másik fajhoz tartoznak
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Disznószarvas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Disznószarvas témájú médiaállományokat és Disznószarvas témájú kategóriát.

A disznószarvas (Hyelaphus porcinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Pakisztán, India, Nepál, Banglades, Bhután és Kambodzsa területén honos.

Az indiai alfaj korábban előfordult Mianmar területén és Kína déli részén is, de ott élő populációinak léte kétséges. Thaiföldről már kihalt, de újra betelepítették.

Srí Lanka szigetén nem volt őshonos faj, oda csak betelepítették. Betelepített egyedek élnek Ausztrália és az amerikai Maryland területén is.

Alfajai[szerkesztés]

  • indiai disznószarvas (Hyelaphus porcinus porcinus) (Zimmermann, 1780) - Pakisztántól egészen Kína déli területéig

Az indokínai disznószarvast (Hyelaphus annamiticus) (Heude, 1888) korábban eme szarvasfaj alfajának vélték Hyelaphus porcinus annamiticus név alatt, azonban a kutatások bebizonyították, hogy egy önálló fajról van szó. De ezzel az új átrendezéssel nem minden biológus ért egyet.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

120–130 centiméter hosszú, ebből körülbelül 20 centiméter a farokra esik; marmagassága 65–70 centiméter és az egész család legesetlenebb tagjai közé tartozik; igen nehézkes fellépésű, zömök testű, rövid lábú, rövid nyakú és rövid fejű. A színezete különféleképpen változik; általában szép kávébarna; ez a bikánál sötétbarnára sötétülhet, a nősténynél pedig cserszínűvé világosodhat. Sötétebb színű, majdnem fekete a hátán levő sáv, az orra mögött levő szalag, amely azt övezi, és mögötte a másik patkó alakú szalag a szemek között és a homlok közepén levő hosszanti sáv; szürkés, olyan sötét hamuszínű a törzs és a lábak alsó része; világosabb, vagyis fakószürke a fej és nyak oldala, a torok és a fül; végül fehér az állának hegye, a fark alsó fele és a hegye, éppúgy a keskeny és a farkával fedett tükre. Nyáron a felső része halványabb, többé-kevésbé foltos. A halványbarna vagy fehér foltok gyakran csak egy vagy két sorban a sötét hátsáv mentében helyeződnek el. Az agancsa gyenge és elég hosszú rózsatőn áll s 35–45 centiméter hosszúságot is elér; az eddig ismert leghosszabb 57 centiméter. Alakja tájak szerint változatos, így líra alakú, vagy majdnem párhuzamos lefutású, vagy messze szétálló.

Életmódja[szerkesztés]

Magányosan, némelykor kettes-hármas csoportban él. Nappal rejtőzködik, éjszaka táplálkozik. Felriasztva, hosszan kinyújtott nyakkal, előreálló orral, függőlegesen tartott, majd újra leeresztett farokkal figyel. A nyakát és a fejét folytonosan fel és le bólintgatva mozgatja; azután fejüket mélyen letartja és sajátságosan, meglehetősen gyámoltalanul futásnak ered, éppen erről kapta a nevét. A bika rendszerint áprilisban veti el az agancsát és szeptember végén vagy októberben párzik. A disznószarvas a bengáli tigris és az indiai leopárd zsákmányállata.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]