Kókuszpálma
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Közönséges | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Cocos nucifera L. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kókuszpálma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kókuszpálma témájú médiaállományokat és Kókuszpálma témájú kategóriát. |
A kókuszpálma (Cocos nucifera) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe és a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.
Elterjedése
[szerkesztés]
Valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sok helyen előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat.
Leírása
[szerkesztés]A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Gyökérzete nem hatol mélyre, de a földfelszín feletti járulékos gyökerei kitámasztják a törzset, így jól ellen tud állni az erős viharoknak is. A hatalmas, 3-6 méter hosszú szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona legtöbbször 25-35 levélből áll. Egylaki, virágai sárgák.
Termése
[szerkesztés]Termése, a kókuszdió, lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű.
Felhasználása
[szerkesztés]A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – textilipari eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról.[1] Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz fonalat készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani.
Szintén a terméséből nyerik ki a koprát, ami a kókuszdió kiszárított húsa, és alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak.
Kókusztejet a reszelt húsából állítják elő préseléssel és a kívánt konszisztenciától függően vizet adnak hozzá. Tejet és tejszínt helyettesíthet különböző ételekben. Az áttetsző folyadékot ami a kókuszdióban van, kókuszvíznek nevezik, ezt ivásra használják, nem úgy mint a kókusztejet.
A kókusztejet és a kókuszkrémet az ázsiai konyhákban elsősorban főzéshez használják, hasonlóan mint az európai konyhákban megszokott tejet, tejszínt, tejfölt, de ivásra nem. A kókusztej nem iható.
Úgy tartják, hogy kókuszt tartalmazó krémek használnak ekcéma és pikkelysömör ellen. A kókuszzsír tartalmaz laurinsavat ami kedvezően hat az immunrendszerre és az emésztőrendszerre.
Termelése
[szerkesztés]1.  Indonézia |
17,9 |
2.  Fülöp-szigetek |
14,8 |
3.  India |
14,1 |
4.  Brazília |
2,8 |
5.  Vietnám |
2,1 |
6.  Srí Lanka |
2 |
7.  Pápua Új-Guinea |
1,3 |
8.  Mexikó |
1,1 |
9.  Mianmar |
1,1 |
10.  Thaiföld |
0,970 |
| .. | |
| Föld összesen | 64,6 |
2023-ban a kókuszt 87 országban termesztették 11,2 millió hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 64,6 millió tonnát. 2013 és 2023 között a kókusz földterülete lényegében változatlan maradt, míg a termésmennyisége 62,3 millió tonnáról 64,6 millió tonnára (3,6%) nőtt.[2]
A világ legnagyobb kókusz termelői közé tartozik Indonézia (27,8%), Fülöp-szigetek (23%), India (21,9%), Brazília (4,5%) és Vietnám (3,3%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Indonézia és a Fülöp-szigetek az éves termés több mint felét (50,8%) adták a világ kókusz termelésének.
Legnagyobb exportáló országok Thaiföld (31,2%), Indonézia (19,8%) és a Fülöp-szigetek (16,5%), míg a legnagyobb importországok Kína (38,3%), az Egyesült Államok (8,9%) és Hollandia (4,1%).
Magyarország nem termeszt kókuszt, így az ország behozatalra szorul. Magyarország főleg Németországból (26,8%), Indonéziából (15,5%) és Hollandiából (14,6%) importált kókuszt. A behozott kókusz egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Románia (57,6%), Spanyolország (13%) és Horvátország (4,4%) felé.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Zilahi Márton. A textilipar nyersanyagai. Tankönyvkiadó, Budapest (1953)
- ↑ a b http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ https://oec.world/en/profile/hs/freshdried-coconuts?selector1699id=pctOption
További információk
[szerkesztés]- Pálma.lap.hu – linkgyűjtemény
- Kókuszpálma a világ leghasznosabb növénye
- https://hot-thai-kitchen.com/
- A kókuszpálma gondozása, betegségei
- Gyimóthy Gábor: A kókuszhéj varázsa... Egy kemény dió kihívása; Salons, Bp., 2007
- Patricia Riveccio: A kókuszdió titkai. Egészség, szépség, háztartás, konyha; ford. Szaszák György; Sziget, Bp., 2018
- Kókuszpálma gondozása
