Mosolygó Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mosolygó Antal
Született 1891. január 25.
Ópályi
Elhunyt 1927. március 7. (36 évesen)
Moszkva
Foglalkozása kocsifényező munkás, politikus

Mosolygó Antal (Ópályi, 1891. január 25.Moszkva, 1927. március 7.) pártmunkás, politikus, anarchoszindikalista mozgalmár, a KMP alapító tagja. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a mátyásföldi direktórium tagja, a magyar Vörös Hadsereg zászlóaljának politikai biztosa.

Élete[szerkesztés]

Vándormunkásként ismerkedett meg Fiumében a szindikalista eszmeáramlatokkal. 1912-ben Budapesten a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedett, majd pedig a Zsil-völgyi bányamunkások szervezését látta el. Többször börtönbe került. Kapcsolatba került az anarchoszindikalista Szabó Ervinnel, s a szindikalista mozgalom szervezőjévé vált. Az első világháború alatt hadimunkásként dolgozott a mátyásföldi repülőgépgyárban. Később a gyár főbizalmija lett. 1917-től részt vett az forradalmi szocialisták munkájában, s az 1917-es októberi orosz forradalom eszméit hirdette. A következő év januárjától tagja volt az első munkástanácsnak, májusban azonban letartóztatták, s csakúgy, mint Lékai Jánost illetve Sugár Tivadart, az őszirózsás forradalom alatt szabadították ki. A KMP egyik alapító tagja volt, s így mint a baloldali mozgalom egyik vezetőjét őt is letartóztatták 1919. február 20-án. Március 21-én szabadult. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács tagja volt, illetve a mátyásföldi repülőgépgyár politikai biztosaként is tevékenykedett. A mátyásföldi direktórium tagja volt, és a Vörös Hadsereg zászlóalj-politikai megbízottja. A kommün bukása után 10 év fegyházra ítélték. A szovjet–magyar fogolycsere-akció keretein belül 1921-ben kicserélték, s Szovjet-Oroszországba került. Itt a moszkvai magyar klub vezetőségi tagjaként működött. Tüdőbajban hunyt el.

Emlékezete[szerkesztés]

Nyíregyházán utca viseli nevét.[1] A Corvin Művelődési Ház korábban az ő nevét viselte.[2]

Művei[szerkesztés]

  • Beszélgetés Móricz Zsigmonddal betyárokról és szellemekről (In: Független Magyarország 28. sz. (1942 júl. 13), p. 3.)
  • Fekete macska és vidéke: Asztalos István drámájának előadásáról (In: Független Magyarország 23. sz. (1943 jún. 7), p. 4.)
  • Irodalmi szekértáborok (vitacikk, Illyés Gyula Magyar Csillag-beli cikkéről. In: Független Magyarország 47. sz. (1942 nov. 23), p. 5.)
  • Kinek van helye "a halhatatlan József Attila uszáján?" (In: Független Magyarország 43. sz. (1943 nov. 8), p. 2.)
  • Koronatanu a költő perében: Németh Andor: József Attila (In: Független Magyarország 7. sz. (1944 febr. 4), p. 4.)
  • Szabó Dezső megkezdte előadássorozatát: "Ha két író találkozik, attól mindkettő butább lesz." (In: Független Magyarország 40. sz. (1942 okt. 5), p. 5.)
  • Szelíd polémia Fodor Józseffel (vitacikk, a korabeli magyar irodalom helyzetéről. In:Független Magyarország 16. sz. (1943 ápr. 19), p. 5.)
  • Zilahy Lajos: Fatornyok (színikritika, In: Független Magyarország 48. sz. (1943 dec. 13), p. 3.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mosolygó Antal utca. Google Maps. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  2. A Corvin Művelődési Ház. Budapesti Művelődési Központ. (Hozzáférés: 2015. május 25.)

Források[szerkesztés]

  • Mosolygó Antal. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  • Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 415–416. o. ISBN 9630904128  
  • Fogolytörzskönyv. Arcanum. (Hozzáférés: 2014. október 29.)
  • Az Országos Széchényi Könyvtár internetes katalógusa

További információk[szerkesztés]

  • Lengyel József: Mosolygó Antal, magyar Wobbly. In: Uő: Visegrádi utca. [Budapest], 1962, Szépirodalmi Könyvkiadó, 58-63. p.
  • Nyéki Károly: Mosolygó Antal: személyi bibliográfia (Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár; 1977)
  • Hoffmann József: Harminc év fegyverben, 1957-1987 : Epizódok a "Mosolygó Antal" Munkásőregység harmincéves történetéből (A Munkásőrség Budapest 16. "Mosolygó Antal" Egységparancsnokság története, Budapest, "Mosolygó" Munkásőregység, 1987.)
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.