Lékai János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lékai János
Születési név Leitner János
Született 1895. június 17.
Varasd
Elhunyt 1925. július 17. (30 évesen)
New York
Nemzetisége magyar
Szülei Leitner Lipót, Kaiser Olga
Foglalkozása
  • író
  • újságíró
  • politikus

Lékai János (szül. Leitner) írói álnevein: Köres, Lassen János, John Lassen (Varasd, 1895. június 17.New York, 1925. július 17.) író, újságíró, lapszerkesztő, politikus, publicista, magánhivatalnok, aki szélsőbaloldali ügynökként sikertelen merényletet hajtott végre Tisza István ellen.[1]

Élete[szerkesztés]

Jómódú polgári családba született. Apja Leitner Lipót építési vállalkozó Horvátországból került a fővárosba. Budapesten egy házban lakott Landler Jenővel. Már fiatalon szociális kérdésekkel foglalkozott és újságcikkeket publikált. Nővére is újságíróként dolgozott.[2]

Az emigrációig (1895-1919)[szerkesztés]

1917-től részt vett a munkásmozgalomban, tagja lett a Galilei Körnek, s az Ifjúmunkás, illetve a Ma munkatársaként dolgozott. 1918 elejétől a Korvin Ottó vezette antimilitarista csoporthoz (ún. forradalmi szocialistákhoz) tartozott, amely merényletet tervezett Tisza István volt miniszterelnök ellen. „A Veronika utcai lakásban születik meg a Tisza-merénylet terve. Lékai János szót kér, ő tüdőbeteg, úgyis rövid ideig élhet, neki kell a merényletet végrehajtania. A többiek meghajolnak Lékai érvei előtt, ezúttal még [Korvin] Ottó [...] sem gondol arra, hogy a pisztolymerényletnél nem árt, ha a merénylő ért a fegyver használatához. Lékai kezében még sosem volt revolver, nem is tudja rendesen kezelni. Október 16-án Ottó a Seemann kávéház hátsó helyiségében megmutatja Lékainak, hogyan kell kezelni a revolvert. Rámutat egy ráncos öreg nőre: »Ez a Tisza felesége«. Lékai a Parlament IV. kapujánál várakozik. Megjelenik Tisza. Lékai rossz irányba indul el, mert Ottó a gróf feleségét összetévesztette egy jóval idősebb matrónával. Végül Lékai mégis Tisza közelébe férkőzik, de a fegyver csütörtököt mond, és a sofőr kiveri a merénylő kezéből. Ottó felhúzott ravaszú pisztolyt adott Lékainak, aki abban a hiszemben, hogy felhúzza a ravaszt, lecsukta azt.”[3] Demény Pál visszaemlékezései szerint, a pisztolyt ő maga és Mosolygó Antal szerezte a mátyásföldi felvonógyáros Friedrich Istvántól, aki tudta, hogy milyen célra kell a fegyver.[4] Másnap (október 17-én) délután 4 órakor letartóztatták Lékait, majd az őszirózsás forradalom alatt, október 31-én a Magyar Nemzeti Tanács kiküldötteinek szóbeli utasítására szabadlábra helyezték. Novemberben részt vett a KMP és az Ifjúmunkások Országos Szervezetének megalapításában, az utóbbinak titkára is lett. Egyik kezdeményezője volt az IOSZ MSZDP-től való elszakadásának, és a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségének (KIMSZ) megalakításának. Az év végétől szerkesztője volt Az Ifjú Proletár című lapnak. 1919 februárjában letartóztatták a KMP vezetőivel együtt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosságon a tanoncképzési ügyosztályt vezette. Április hatodikán a KIMSZ egyik elnöke, annak első kongresszusán (1919. június 20.) ő tartotta a beszámolót, később pedig a kongresszus beválasztotta a Központi Vezetőségbe. Július végén a Kommunista Ifjúsági Internacionálé alakuló kongresszusára utazott, emiatt augusztus elsején, amikor a kommün megbukott, mar Bécsben tartózkodott.

Az emigrációban (1919-1925)[szerkesztés]

1919. november 20-án részt vett a Kommunista Ifjúsági Internacionálé II. kongresszusán, s a Vezető Bizottság póttagjává választották. 1920-ban a berlini Délkelet-Európai Irodájának vezetőjeként, illetve a Nyugat-Európai Altitkárság munkatársaként dolgozott. 1922 végén a Komintern határozata alapján utazott az Amerikai Egyesült Államokba, hogy az ottani magyar kommunista mozgalmat irányítsa. Itt az Új Előre című lapot szerkesztette, és John Lassen álnéven irodalmi tevékenységet folytatott. 1924 őszén letartóztatták, s csak óvadék ellenében engedték el, végül tüdőbajban halt meg, 1925-ben. A Kerepesi temetőben, a munkásmozgalmi parcellában nyugszik.

Emlékezete[szerkesztés]

A Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola korábban a Lékai János Gimnázium és Hajózási Szakközépiskola nevet, míg az Apor Vilmos tér a Lékai János tér nevet viselte.[5]

Művei[szerkesztés]

  • A dollár országa (Moszkva, 1926)
  • Múlt és Jövő (Bp., 1919);
  • A rab; Forradalom; Megváltás (drámák, Lunacsarszkij előszavával, Moszkva, Goszizdat, 1921);
  • Vörös és fehér (r., Új Előre, 1922 februárjától folytatásokban);
  • Der Mensch (dráma három felvonásban, Konstanz, Wöhrle Verlag, 1923 );
  • Das andere Amerika (Lipcse, 1924)
  • Lékai János válogatott írásai (Budapest, Magvető kiadó, 1963)
  • W. Pawlow und B. Köres : Die Aufgaben der kommunistischen Jugendorganisationen nach der Übernahme der Macht durch deas Proletariat. Aus der Praxis der kommunistischen Jugendinternationale (Berlin, Verlag Junge Garde, 1919)[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Merénylet Tisza István ellen (magyar nyelven). Népszava, 1918. október 17. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  2. Lékai János életrajz (magyar nyelven). A magyar irodalom története. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  3. Simor András: Így élt Korvin Ottó. Budapest, 1977, Móra Könyvkiadó, 82-83. o.
  4. Demény Pál: Rabságaim I. Budapest, 1989, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 16. o.
  5. Forrás: Közgyűlési határozat száma: 1427/2012. (VI. 20.) Főv. Kgy
  6. Lékai János művei. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Fogolytörzskönyv. Arcanum. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Kovács József: A szocialista magyar irodalom dokumentumai az amerikai magyar sajtóban 1920-1945 (Bp., 1977)
  • New Yorki Magyar Hírlap ; 1925/30
  • Lékai János politikai pályája: egy jelentékeny ember az írások tükrében (Budapest, vál., szerk., bev. Svéd László, közread. MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, Ifjúsági Lapkiadó, 1976)
  • Lányi Márton: Lékai János (Új Hang, 1955. 9. sz.)
  • Illés Béla: Lékai János (Kortárs, 1963)