A cinkotai kántor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A cinkotai kántor egy népmese (általában Mátyás király-meseként ismert), valamint az ezt feldolgozó rajzfilm címe; illetve a művek főhőse. A Magyar néprajzi lexikon.   szerint a történet különböző változatai világszerte ismertek, a mese legkorábbi ismert változata a 9. századból, az egyiptomi koptoktól származik, Európában a 13. századtól ismert.

A népmese története szerint a cinkotai plébános egy régi okiratot (más változat szerint egy alapkövet) talál, ami a kántor szerint azt igazolja, hogy Cinkotán egykor gazdag apátság állt. A falu plébánosa – a kántor biztatására – az „igazságos Mátyás király” elé megy, és kéri, hogy nevezze ki őt apátnak. A király próbatétel elé állítja a plébánost; hajlandó teljesíteni annak kérését, ha felel három kérdésére. Az együgyű plébános nem tud a kérdésekre válaszolni (más változat szerint nem mer a király elé állni). A kérdéseket végül a kántor válaszolja meg.

Igen nagyot kérnék felségedtől, merthogy én majd' mindig szomjazom, a vizet viszont nemigen állhatom, antul inkább a jóféle bort, csak hát igen kicsi mifelénk az icce. Rendelné el felséged, hogy legalább nálunk Cinkotán kétakkora legyen az iccéskupa, mint másutt?
– A kántor kérése a királytól – a rajzfilm szerint

A három kérdés és a „helyes” válaszok a Magyar néprajzi lexikon.   szerint:

  1. Hol kel fel a nap? – A királynak Budán, a kántornak Cinkotán.
  2. Mennyit ér a király? – Isten után első a király. Ha Krisztusért 30 ezüstöt adtak, a király megér 29-et.
  3. Mit gondol a király? – A király azt gondolja, hogy a cinkotai plébánossal beszél, pedig csak a kántorral.

A rajzfilm szerint a három kérdés és a kántor válaszai:

  1. Mire gondol most a király? – Hogy megint a cinkotai plébános áll a király előtt, pedig annak csak a legkisebb szolgája, a kántor – álöltözetben.
  2. Hány kanál víz van a tengerben? – Az ember kezével mérhetetlenül sok, a jóisten kanalával csak egy.
  3. Hol kel fel a nap? – Néked Budán, nékem Cinkotán.

Mátyás király felajánlja a bölcs kántornak az apáturaságot, de a kántor ezt az ajánlatot visszautasítja, ehelyett inkább csak azt kéri a királytól, hogy Cinkotán legyen nagyobb az iccéskupa. A mese azzal a csattanóval ér véget, hogy bár az iccéskupa kétszer akkora lesz Cinkotán, de azt nem fordult meg a kántor fejében, hogy az ára is kétszeresére nő.

A Magyar néprajzi lexikon.   szerint ez a motívum megjelenik Kiss János Elmés mulatságok és Jókai Mór A magyar nép élce szép hegedűszóban című gyűjteményében.

A 13 részes Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat (1981-ben készült) negyedik része feldolgozza a népmesét.

Érdekességek[szerkesztés]

  • Cinkota egykor önálló település volt, ma Budapest egyik városrésze a XVI. kerületben.
  • Az icce régi magyar űrmérték, helyenként és koronként változó, általában 7-8 dl folyadékot – általában bort – jelölt.
  • Erről a történetről kapta a nevét a cinkotai Nagyicce vendéglő. A kocsmát, amit a hagyomány szerint a történethez kötnek (a 15. században már valószínűleg állt), a kétezres évek elején elbontottak. Nevét napjainkban az egykori vendéglővel szemben lévő Nagyicce megállóhely őrzi.

Források[szerkesztés]