Mátyás király (néprajz)
Mátyás király („Mátyás, az igazságos”) a magyar és szomszédos népek néprajzának kiemelkedő szereplője. Az I. Mátyás magyar királyról mintázott népmesei hős ismert az egész magyar nyelvterületen, különösen a Csallóközben, Mátyusföldön, Gömörben és Bácskában.
Mátyás király alakja
[szerkesztés]Pálosfalvi Tamás történész szerint "az igazságos Mátyás király az utókor róla kialakított képe. Azért született meg valószínűleg, mert Mátyás halála után nagyon gyorsan felbomlott az a politikai és társadalmi rend, amelyet ő erős kézzel összekovácsolt. Visszatekintve, az a valóban rendezett, de meglehetősen könyörtelen rend, amit működtetett, a zűrzavarral szemben mégiscsak jogbiztonságot sugárzott. Halála után hamar kezdték visszasírni őt, hisz a rendetlenségnél bármilyen rend jobb az emberek nézőpontjából. A társadalmi mobilitás főleg az uralkodása második felében vált jellemzővé. Igazából sosem szakított azzal a bárói renddel, amelyet ő örökölt, és mindig is megpróbált velük együttműködni, nem is sikertelenül, de uralmának második felében kétségtelenül van egy próbálkozás, hogy ha nem is a népből, de meglehetősen alacsony sorból emeljen fel tehetséges embereket. Ennek az egyik példája valóban Kinizsi Pál, aki nem volt molnárlegény – egy másik legendával is szegényebbek vagyunk tehát –, ő egy Abaúj megyei, szegény családból származó kisnemes volt."[2]
„ | Egyszer szabadságos huszárnak öltözött Mátyás király, s úgy vágott az Alföldnek, mint más katona, aki öreg szüléjéhez iparkodik. Csakhogy ő az igazság után gyalogolt, ami álruhában gyakran könnyebben utolérhető, mint királyi palástban. | ” |
– Mesék Mátyás királyról c. rajzfilmsorozat, a 2. epizód mesekezdő formulája[3] |
A nevéhez fűződő legendás elemek
[szerkesztés]A Sziléziai Krónika szerint Mátyás király a kezéről egy vadászat alatt levette gyűrűjét, és azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, és ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául.
A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, akkor édesanyja egy holló segítségével küldött neki levelet. (A történetet Arany János is feldolgozta a Mátyás anyja című balladájában, eredeti szövegemlékek alapján.) Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta szimbóluma sokáig egy holló volt.
A mondák szerint Mátyás király bolondja különleges státusznak örvendett a királyi palotában, mert ő még a királynak is szabadon ellentmondhatott. Mátyás egyébként is szívesen és ügyesen vitatkozott, a véleménycsere fontosságát királyként is sokra becsülte. Viszont ha döntésre jutott, nem tűrt apellátát.
A legendák szerint Mátyás nagy szerelme Szép Ilona volt, aki a szerelmi bánatba halt bele. Az álruhás király megismerkedésükkor nem fedte fel előtte személyazonosságát. Amikor Ilona megtudta, hogy szerelme azonos a királlyal, belehalt a felismerésbe, mert reménytelennek gondolta közös jövőjüket.
Mátyás király alakja a magyar népmesékben
[szerkesztés]„ | „Míg magyar ember él e földön, addig nevedhez mindég hozzá fogja tenni: Mátyás, az igazságos.” | ” |
– Mesék Mátyás királyról c. rajzfilmsorozat, a 13. epizód mesezáró formulája[4] |
Mátyásról halála után számos monda keletkezett. A mondáknak Mátyás király létezésén kívül nincs valóságalapjuk – legfeljebb egy kis részüknek, mint például a Mátyás király és Kinizsi Pál találkozásáról szóló monda egyes elemei. Gyakori motívumként jelenik meg, amint Mátyás egyszerű ruhába öltözve járja végig az országot, hogy közelebbről megismerje a szegények gondjait és orvosolja azokat, az önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse.
A valóságban Mátyás királyt életében nem kedvelték. A sok háborúval ugyanis együtt jártak a hatalmas adók. 1490-ben bekövetkezett halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis utóda, II. Ulászló nagyon gyenge kezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert nem volt aki megakadályozza törvénytelenségeiket.
Benczédi Székely István az 1558-as Világkrónikában már úgy említi Mátyás király alakját, mint akiről több történet terjed szájhagyomány útján. Tóth Béla A magyar anekdotakincs című gyűjteményében 1898-ban nyolcvan Mátyás királyhoz köthető mondát, anekdotát jegyzett fel. Számos Mátyás király-népmese szerepel Antti Amatus Aarne és Stith Thompson által 1928-ban, majd 1961-ben kiadott nemzetközi mesekatalógusban, valamint a Magyar népmese-katalógusban. A mondakört feldolgozza a 13 részes Mesék Mátyás királyról című, 1981–1982-ben ifj. Ujváry László rendezésében a Pannónia Filmstúdióban készült rajzfilmsorozat, valamint a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat egyes részei. Majoros György verse is róla szól: Mátyás király és a nádudvari agyag meséje
A Mátyás király motívum más nyelveken
[szerkesztés]A Magyar néprajzi lexikon. szerint Mátyás király alakja több európai népnél is megjelenik, gazdag hagyományai vannak a rutén, szlovák, szlovén nyelvterületeken. A szlovén Kyffhäuser-mondatípust Mátyás király személyéhez kapcsolják. Hasonló népmesei hősként jelenik meg a németeknél Nagy Frigyes, a cseheknél II. József, a franciáknál IV. Henrik, a románoknál Nagy István moldvai fejedelem alakja.
Mátyás király alakja a művészetben
[szerkesztés]Sajógömörön áll Az urakat megkapáltató Mátyás király szobra. Holló Barnabás alkotása – mely a királyt kapával a kezében ábrázolja – 1912-ben készült.[5]
Mátyás király-mesék listája
[szerkesztés]címe | AaTh típusszám | MNK típusszám | MMk/Mnm epizód |
---|---|---|---|
Mátyás király és Toldi | 725 | ||
Az okos parasztleány | Mnm | ||
Az igazmondó juhász | MMk 1. | ||
A nyolc garas beosztása | 921A | ||
A legjobb barát és a legnagyobb ellenség | 921B | ||
Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus | 921B* | ||
Mátyás király meg a csillagász | 921C | ||
A megfejt bakkecskék (A három bakkecske) | 921F* | MMk 7. | |
Huncut, (Eb,) aki meg nem eszi a kanalát! | 921G* | Mnm | |
A cinkotai kántor | 922 | MMk 4. | |
A rest leány | 1370A* | ||
A kakas felosztása | 1533 | ||
A kőleves | 1548 | Mnm | |
A visszafordulás | 1557 | ||
A megfelezett ütlegek | 1610 | Mnm | |
A szegény és a gazdag ajándéka (A nagy tök és a négy ökör) | 1689A | MMk 11. | |
A fává vált kard | 1736A | ||
Mátyás király lustái (Az ország három lustája) | 1950 | utalás MMk 1.-ben | |
Mátyás király és az öregember (Messzi-e még a messzi?) | 921? | 921 I*a–b | MMk 7. |
Mátyás király és a fiatal bíró (A nekeresdi bíró) | 921? | 921 II* | MMk 12. |
Mi van legtöbb a világon? (orvos) | 921? | 921 III* | |
Mátyás király és a kolozsvári bíró | 921? | 921 IV* | MMk 5. |
Egyszer volt Budán kutyavásár | 921? | 921 V* | MMk 2.; utalás MMk 1.-ben |
Mátyás király vendégségben (belenyúl a házigazda előtt a tálba) | 921? | 921 VI* | utalás MMk 8.-ban |
A megtrágyázott lencse | 921? | 921 VII* | |
A zálogba tett mente (biblia) (Mátyás kovácsa) | 921? | 921 VIII* | MMk 10. |
Mátyás király és a mutatványos (Furcsa látogatók) | 921? | 921 IX* | MMk 9. |
Mátyás király vöröshagymát kapáltat (Mátyás király Gömörben; Az urakat megkapáltató Mátyás király) | 921? | 921 X* | MMk 6. |
Mátyás király mint kerekes (szekeres) | 921? | 921 XI* | |
Mátyás király és a kamarás (A névnapi jóslat) | 921? | 921 XII* | MMk 13. |
A szegény ember földje az uraságé között volt | 921? | 921 XIII* | |
Az urak meg a nádas | 921? | 921 XIV* | |
Vérré válik, mint barátban a lencse | 921? | 921 XV* | |
Mátyás király kölest hord | 921? | 921 XVI* | |
Mátyás király napszámban | 921? | 921 XVII* | |
Mátyás király a szállásadó cigányoknál | 921? | 921 XVIII* | |
Mátyás király Monokon (A gróf helyett inkább a szegény embernél száll meg) | 921? | 921 XIX* | |
Mátyás király és a gyomorbajos püspök | 921? | 921 XX* | |
Mióta kell az üres kocsinak a terhes szekér elől kitérni? | 921? | 921 XXI* | |
Az ingyen nem temető pap és Mátyás király | 921? | 921 XXIIa* | |
Az ingyen nem keresztelő pap és Mátyás király | 921? | 921 XXIIu* | |
Csóri csuka, nincsen mája! | 921? | 921 XXIII* | |
Az egy évig álló strázsa | 921? | 921 XXIV* | |
Mátyás ujja mint tengelyvégszeg | 921? | 921 XXV* | |
Egy font hús | 921? | 921 XXVI* | |
A lánygyermek is örökölhesse apja vagyonát | 921? | 921 XXVII* | |
Mátyás király és Király Mátyás | 921? | 921 XXVIII* | |
Hogyan osztotta be életét az öregember? | 921? | 921 XXIX* | |
Mátyás király és Kinizsi Pál találkozása | MMk 8. | ||
Beatrix királyné tréfája | MMk 3. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Budai Várpalota: Kolduskapu, kozterkep.hu
- ↑ Mátyás könyörtelen rendje nem lehetett tartós, nol.hu
- ↑ Mesék Mátyás királyról – Egyszer volt Budán kutyavásár, rendezte: ifj. Ujváry László, Kecskemét: Pannónia Filmstúdió, 1981 (youtube.com)
- ↑ Mesék Mátyás királyról – A névnapi jóslat, rendezte: ifj. Ujváry László, Kecskemét: Pannónia Filmstúdió, 1982 (youtube.com)
- ↑ fénykép a szoborról, Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963-05-1288-2
Források
[szerkesztés]- Mesék és mondák Mátyás királyról (MEK)
- Kóka Rozália: Mátyás király rózsát nyitó ostornyele (MEK)
- Mátyás király, Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963-05-1288-2
- Mátyás-mese, Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963-05-1288-2
- Mesék Mátyás királyról az Internet Movie Database oldalon (angolul)