MTK (sportegyesület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a sportegyesületről szól. Hasonló címmel lásd még: MTK (egyértelműsítő lap).
A klub címere

A Magyar Testgyakorlók Köre (rövidítve MTK) 1888-ban alapított magyar sportegyesület. Az egyesület több szakosztályt működtet.

Története[szerkesztés]

1888. november 16-án kezdte el munkáját a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK), amit az Nemzeti Torna Egylettel (NTE) feszült viszonyba keveredő sportemberek alapítottak. Az erősödő liberális polgárság teret kért a századvég polarizálódó magyar társadalmi életében. Az alapítók közül Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, László Lajos, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tótis Lajos és id. Weisz Dezső neve maradt fent az utókornak. A tagok száma az év végére elérte a 31-et. Az MTK első hivatalos helyisége a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán működő kávéház volt. 1889. április 21-én rendezték első atlétikai versenyüket a tattersali ügetőpályán. A kezdeteknél a torna mellett létrehozták az atlétikai, a birkózó, a kerékpár és a súlyemelő szakosztályokat, később pedig létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó szakosztály is.

Az első olimpiai bajnoki címeket 1904 és St. Louis hozta az MTK-nak: az úszó Halmay Zoltán 50 és 100 yardos távon is győzött, a Brüll Alfréd 2000 koronás adománya révén kiutazó Kiss Géza pedig egy mérföldön ezüstérmes lett. Az MTK-ra mindig jellemző volt a nyitottság, az újításokra való hajlandóság, a klub számos területen úttörőnek számít: ez az első több szakosztályos egyesület, az ifjúsági sportolókat először itt ruházták fel szavazójoggal, itt működött az első hölgyosztály, és itt kezdte meg munkáját az első külföldi edző és az első nem magyar sportoló is.

1905-ben Brüll Alfrédot, az európai műveltségű sportembert az MTK elnökének választották, és közel 40 évig állt az egyesület élén. Szellemiségével, az MTK és a sport iránti rajongásával, bőkezű mecenatúrájával nemzetközi hírűvé fejlesztette az egyesületet. Bár voltak jelentős törések a klub fejlődésében – 1900-ban 62-re csökkent a tagok létszáma –, folyamatában fejlődést mutatott a tendencia. 1909. március 20-án felavatták a Ferenciek tere 3-ban az egyesület központját, 1912. március 31-én egy MTK – FTC (1:0), mérkőzéssel pedig a Hungária körúti labdarúgó pályát. Az év őszén a klubház építése is elkezdődött Markovits Károly tervei alapján, melyet egy év múlva adtak át. Volt itt birkózó- és vívócsarnok, társalgó és tanácsterem, iroda és vendéglő; minden feltétel adott volt az MTK első aranykorszakához, melynek delelőjére világhírűvé vált az egyesület. Ebben a korszakban legendás sportolók, csapatok és szakosztályok sikerei jellemezték az MTK-t. A korát megelőző Orth György, és az újfajta játékstílus vezette sikerre a zsinórban 10-szeres magyar bajnok labdarúgó csapatot (az 1938-as világbajnoki ezüstérmes magyar futballválogatott 5 játékosa: Bíró Sándor, Sas Ferenc, Szabó Antal, Titkos Pál és Turay József). Az aranykorban versenyzett a 22-szeres világbajnok, Barna Viktor és a sikeres Asztalitenisz Szakosztály is.

Az 1930-as évek közepétől a fasizálódó Magyarországon a klub szakosztályainak működése fokozatosan csökkent. Az Országos Testnevelési Tanács 1938. május 29-én életbe lépett 15. törvénycikke szerint megkezdték a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezkedésének korlátozását. Az 1939. évi IV. törvénycikkben intézkedéseket foganatosítottak a zsidó sportvezetők leváltására is, az 1941. augusztus 8-án keltezett törvénycikk pedig kitiltotta a zsidókat a sportegyesületekből. 1939 végére elhalt a birkózó, a kerékpározó, az ökölvívó, az úszó, a vívó és a vízilabdázó szakosztály. 1940. június 26-án a Hungária labdarúgó szakosztály oszlott fel. Az MTK az 1941-es határozatot már nem hajtotta végre, ezért 1942-ben működését megszüntették.

Már 1945 februárjában újraalapították az egyesületet Weisz Richárd lakásán, ám az új diktatúra alatt sem volt töretlen a klub fejlődése. 1950 februárjától a Textilipari Dolgozók szervezetének egyesülete lett, és neve Textilesre változott. Egy év múlva, 1951. február 6-án piros-fehérre cserélődtek a klubszínek, a név pedig Budapesti Bástyára. 1953. augusztus 26-ától visszarakták a szövőiparba az egyesületet Budapesti Vörös Lobogó néven. Az 1956-os forradalom után, a december 10-i közgyűlésen Barcs Sándor javaslatára vették vissza az MTK nevet.

Dombormű Hidegkuti Nándor sírján

121 bajnoki cím fűződött ebben az időben az ezernevű egyesülethez. Nyolc MTK játékos szerepelt az Aranycsapatban, többek között Gellért Sándor, Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály, Palotás Péter, Sándor Károly és Zakariás József. Korábbi MTK futballista volt a szövetségi kapitány is, az érdemtelenül feledésbe merült Sebes Gusztáv. Itt lett olimpiai bajnok Hódos Imre birkózó, Papp László ökölvívó (másodszor), Pataki Ferenc tornász és Gerevich Aladár vívó.

Csendesebben folytak az évek a gyakorló szocializmus alatt. Az 1960-as években az MTK nem adott világbajnokot, ugyanakkor az évtized mindhárom olimpiájáról három sportoló tért haza aranyéremmel: 1960-ban Török Gyula ökölvívó, Gerevich Aladár és Horváth Zoltán vívók; 1964-ben Bárány Árpád, Gábor Tamás és Sákovicsné Dömölky Lídia vívók; 1968-ban Dunai Lajos és Sárközi István labdarúgók és a későbbi köztársasági elnök Schmitt Pál vívó.

1964-ben a Volentik Béla irányította futballcsapat KEK-döntőig jutott, és ott is csak újrajátszott mérkőzésen maradt alul a portugál Sportinggel szemben. 1972-ben Schmitt Pál aranyérmet nyert, 1976-ban pedig Tordasi Ildikó vívónő lett olimpiai bajnok. Ugyanakkor kilenc világbajnoki aranyat hoztak az évtizedben a kajak-kenusok: Szabó István ötöt, Wichmann Tamás hármat, Árva Gábor egyet. 1975-höz fűződik a Vörös Meteorral történt fúzió, mely pár előd klubot is eredményezett.

Az 1980-as években a vívók is beszálltak, és ez már tizenhárom világbajnoki címhez vezetett. A kilencvenes évekre tizenötre gyarapodott a szám. Szőcs Zsuzsanna és Várkonyi Marina vívásban, Storcz Botond kajakban nyert négyszer-négyszer. Az ezredfordulót követő tíz évben a Kovács Katalin vezette kajak-kenusok több mint ötven alkalommal örvendeztették meg világbajnoki címmel az MTK-családot. 2000-ben Storcz Botond kétszer, 2004-ben és 2008-ban Kovács Katalin nyert olimpiát MTK sportolóként.

Napjainkban[szerkesztés]

2010. december 17-én fogadta el a Magyar Testgyakorlók Köre küldöttgyűlése a Deutsch Tamás irányításával kialakított „Merre tovább kékek” egyesületi fejlesztési stratégiát. 2013. november 15-én a kormány döntésének köszönhetően meglettek a stratégia megvalósításának gazdasági alapjai.

Eredmények[szerkesztés]

Bővebben: Az MTK olimpiai bajnokainak listája
  • Olimpia
    • Aranyérem: 39 (ebből 2 téli olimpiai)
    • Ezüstérem: 35
    • Bronzérem: 28
  • Világbajnokságok
    • 1Arany Arany: 189
    • 1Ezüst Ezüst: 157
    • 1Bronz Bronz: 130
  • Európa-bajnokságok
    • 1Arany Arany: 99
    • 1Ezüst Ezüst: 103
    • 1Bronz Bronz: 84

A klub elnökei[szerkesztés]

1889 – 1891 Vermes Lajos
1892 – 1898 Porzsolt Gyula
1899 – 1903 Heteés Antal
1905 – 1944 Brüll Alfréd
1945 – 1949 Vass Zoltán
1951 – 1953 Somogyi János
1953 – 1954 Kovács Lajos
1954 – 1956 Tóth István
1959 – 1963 Dénes István
1963 – 1969 Bánhalmi Ferenc
1969 – 1971 Krekács György
1971 – 2000 Fekete János
2001 – 2002 Harcsár István
2002 – 2003 Szecső Csaba
2004 – 2010 Hunvald György
2010 – jelenleg is Deutsch Tamás

Fontosabb évszámok[szerkesztés]

Az MTK és jogelődei történetének fontosabb állomásai:

1888. november 16. Az MTK megalakulása
1896. A KAOE megalakulása
1907. Az Egyetértés megalakulása
1908. Az MTE megalakulása
1926. A Hungária MTK FC, az önálló futballklub megalakulása
1940. július 8. A Hungária MTK FC feloszlása
1942. Az MTK feloszlatása
1945. február Az MTK újjáalakulása
1950. Budapesti Vörös Meteor létrejötte a KAOE és az MTE egyesülése révén
1950. február 26. Az MTK új neve Textiles
1951. február 6. A Textilest Budapesti Bástyává nevezik át
1953. augusztus 25. Budapesti Vörös Lobogó lesz a Budapesti Bástya
1956. december 10. Újra MTK az MTK
1971. A VM Egyetértés Budapest létrejötte a Vörös Meteor és az Egyetértés egyesülése révén
1975. január 28. Az MTK-VM létrejötte, az MTK és a VM Egyetértés egyesülése révén
1990. május 24. Újra MTK az MTK
1995. december 8. Az MTK FC önálló futballklub megalakulása
1998. június 17. MTK HUNGÁRIA FC lesz az MTK FC
2003. szeptember 22. MTK Budapest lesz az MTK HUNGÁRIA FC
2008. január 1. MTK Erzsébetváros lesz az MTK
2013. december 23. Fúzió a BSE-vel – MTK Budapest

Szakosztályai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Az MTK történetének legfontosabb momentumai (magyar nyelven). mtkcsalad.hu. [2014. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 19.)
  • Klubtörténet (magyar nyelven). mtk1888.hu. [2013. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 19.)
  • Fodor Henrik: A Magyar Testgyakorlók Köre története 1888–1913; Minerva Ny., Bp., 1913
  • Walter Umminger: A sport krónikája (2002)
  • Kovács Mihály: Magyar Testgyakorlók Köre VM. 1888–1976; Magyar Testgyakorlók Köre VM, Miskolc, 1976
  • Száz éves az MTK-VM Sportklub; összeáll. Barcs Sándor et al.; Népszava, Bp., 1988
  • Hencsei Pál: Az MTK százhúsz éve; MTK-Erzsébetváros, Bp., 2008

További információk[szerkesztés]

  • Hatvan év. A Magyar Testgyakorlók Köre jubileumi könyve 1888–1948; szerk. és kiad. az MTK elnöksége; Szikra Ny., Bp., 1949
  • A Magyar Testgyakorlók Köre 75 éve; írták Bajnai Teréz et al., sajtó alá rend. Vedres József; Sport–Medicina, Bp., 1963
  • Hajrá, MTK!; szerk. Galla Miklós, Krausz Tamás, Szántó András; Ágens-Press, Csobánka, 1999
  • Szekrényessy Attila: Az MTK születése; MTK, Bp., 2016
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MTK_(sportegyesület)&oldid=26473983”