Ínség-szikla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ínség-szikla
Az Ínség-szikla kibukkanása 2011. november 23-án, amikor a Duna vízállása Budapestnél mindössze 84 centiméter volt[1]
Az Ínség-szikla kibukkanása 2011. november 23-án, amikor a Duna vízállása Budapestnél mindössze 84 centiméter volt[1]

Magasság95,76 m
Hely Budapest, XI. kerület
Elhelyezkedése
Ínség-szikla (Budapest)
Ínség-szikla
Ínség-szikla
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 09″, k. h. 19° 03′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 09″, k. h. 19° 03′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ínség-szikla témájú médiaállományokat.
Szabadság híd hdr.jpg
A fodrozódó Duna elárulja az Ínség-kő helyét

Az Ínség-szikla vagy Ínség-kő,[2] Ínség-zátony egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában, a Gellért-hegy lábánál, az 1645,4 folyamkilométernél, a népnyelv szerint „Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa”.[3] A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő.

A BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékén készült műszeres vizsgálatok szerint az Ínség-kő anyaga természetes eredetű homokkő.

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

A Gellért-hegy lábánál, a Raul Wallenberg rakparttól 20-30 méterre, a folyómeder szélétől kb. 5 méterre a Duna medrében, a Szabadság hídtól 60-70 méterre északra helyezkedik el; közigazgatásilag Budapest XI. kerületében. A budapesti vízmércén mért kb. 95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé.[4][5][6] 2015. szeptember elején az ELTE térképészei megmérték magasságát, miszerint pontosan 95,76 méter tengerszint felett. Pozíciója:[7][8]

Elnevezése[szerkesztés]

Az Ínség-szikla a Duna szigeteként, háttérben a Szabadság híd

Nevét onnan kapta, hogy csak aszályos időszakban, alacsony vízállásnál látható.[9][10]

Néha a nevét többes számban is használják, ami arra utalhat, hogy van egy vízállás-intervallum, amikor már elég alacsonyan van a víz ahhoz, hogy a szikla magasabb részei előbukkanjanak, de ilyenkor még több kisebb szirtnek tűnik, és csak még alacsonyabb víznél válik láthatóvá, hogy egybefüggő darab. Egy újabb magyarázat szerint a mederszakaszon a mederben sziklatornyok vannak, amelyek külön-külön is láthatóvá válhatnak, bár a kutatók szerint egyesek magától az Ínség-sziklától függetlenek.[11]

Kapcsolata a környezetével[szerkesztés]

A 19. század végéig a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. 1898-1899 között a Szent Gellért rakpart kiépítésekor a felsőbb sziklákat felrobbantották[forrás?], így a vízből kiemelkedő szirtek eltűntek. A Szabadság híd budai pillére részben egy hasonló kőszirtre épült.

A 2000-es évek elején az M4-es metróvonal előkészítő munkálatainak keretében vízi szeizmikus méréseket végeztek a Szabadság híd környéki mederszakasz pontos feltérképezésére. Az eredmények világosan mutatták, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is.[12] Mivel az Ínség-szikla fölött folyó Duna a szikla után lesüllyedve mélyen kimosta a folyómedret, ezért a metróalagút fúrása során sziklákat kellett helyezni a folyómeder aljára, nehogy a túlnyomás alatt (a keszonkamrák elvén) dolgozó fúrófejek kirobbantsák az épülő alagút tetejét.

Fel/kibukkanása az utóbbi évtizedekben[szerkesztés]

Az Ínség-szikla kibukkanását az utóbbi időszakban 2003 szeptemberében, 2011 novemberében, 2015 szeptemberében [13] és 2018 augusztus elejétől egészen november elejéig meg lehetett figyelni.[14] 2018. október 25-én 33 cm lett az abszolút negatív rekord (LKV).[15][16] A Szabadság hídnál pedig észlelhetővé váltak a híd korábban sosem látott, háborúban felrobbantott maradványai.[17]. 2022 augusztusában ismét kibukkant a szikla.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Országos Vízjelző Szolgálat Hydroinfo 2011. Budapest, vízállás
  2. A kő, NOL, 2003. augusztus 29.
  3. https://dunaiszigetek.blogspot.com/2015/08/milyen-magas-magyarorszag.html
  4. Már gyalog is átgázolhatunk a Dunán. Origo, 2003. szeptember 12. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
  5. Duna medrébe süllyedt hegy csúcsa – Az Ínség-szikla, Dunai-szigetek-blog, 2011. november 24.
  6. Milyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa?, Dunai-szigetek-blog, 2015. augusztus 16.
  7. Lemérték Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsát, Index.hu, 2015.09.05.
  8. Ilyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa!
  9. Hihetetlen, de igaz: a Duna vízállása Budapestnél 107 centiméter, HVG.hu, 2015. augusztus 13.
  10. Majdnem kilátszik a Dunából az Ínség-szikla Archiválva 2015. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, 168 Óra Online, 2015. augusztus 16.
  11. Szenthe, István: A Duna medrében illetve a partvonal mentén tervezett műszaki beavatkozások valószínűsíthető következményei a Gellérthegy térségében fakadó vizekre, 2004. november 25. (Hozzáférés: 2010. december 28.)[halott link]
  12. Tóth, Tamás, Csontos László, Dövényi Péter, Fekete Noémi, Magyari Árpád, Nagymarosi András, Szafián Péter, Vida Róbert, Windhoffer Gábor. Szakvélemény a budapesti 4. metró vonal I. szakaszának Duna alatti átvezetése földtani viszonyairól a területen végzett szeizmikus felmérés eredményei alapján (jelentés). Geomega Kft. (2001) 
  13. Kilátszik a Duna feneke?, Indóház, 2011. november 19.
  14. Olyan alacsony a Duna vízállása, hogy kilátszik az Ínség-szikla
  15. Újabb negatív rekord a Dunán, eumet.hu
  16. http://www.vasarhely24.com/nap-kepe/nap-kepe-a-rekord-alacsony-vizallasu-duna
  17. https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/latni-lehet-a-ferenc-jozsef-hid-romjait-a-dunaban-annyira-alacsony-a-vizallas/
  18. Rekordalacsony a folyók vízszintje, már látszódik a Dunában az Ínség-szikla, Híradó.hu, 2022. augusztus 13.

Források[szerkesztés]