Budapest Főváros Levéltára
| Budapest Főváros Levéltára | |
 | |
| Budapest Főváros Levéltára épülete | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1873[1] |
| Cím | Teve u. 3-5., 1139 Budapest |
 Budapest Főváros Levéltára
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 04′ 15″47.532767°N 19.070799°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 04′ 15″47.532767°N 19.070799°E | |
| A Budapest Főváros Levéltára weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Főváros Levéltára témájú médiaállományokat. | |
Budapest Főváros Levéltára (BFL) Magyarország fővárosának, Budapestnek a központi levéltára. Több mint 36 000 iratfolyóméter iratanyagot őriz a 14. századtól napjainkig a város múltjára vonatkozóan. Itt található például az egyik legnagyobb magyar építész, Ybl Miklós hagyatéka, Budapest legendás fotósa, Klösz György városfényképei, illetve a Fővárosi Közgyűlés maradandó értékű iratai. A levéltár állományában állami, egyházi és iskolai anyakönyvek, bírósági és közjegyzői iratok, papíralapú és digitalizált állományok egyaránt lehetőséget biztosítanak tudományos és magánjellegű kutatásokra is.
Budapest Főváros Levéltára története
[szerkesztés]
Budapest Főváros Levéltára az ország második legnagyobb közlevéltára, több mint 36 000 iratfolyóméter iratot őriz. Az intézmény fenntartója Budapest Főváros Közgyűlése. A levéltár történelme – hasonlóan a fővároséhoz – az értelmetlen pusztulás és a folyamatos újrakezdés váltakozásában zajlott. Pest és Buda viszontagságokkal teli sorsát tükrözi vissza a levéltárban őrzött iratanyag összetétele is: Pestnek és Budának az 1686 előtt időkből néhány irattól eltekintve nem maradtak fenn önálló dokumentumai. A 18. századtól kezdve indul számottevő gyarapodásnak a város igazgatása során keletkezett iratanyag. A növekedés törvényszerű velejárója a szinte folyamatos raktárhiány, miközben a történelem a következő évszázadokban sem – mint pl. a főváros 1944. évi ostroma, ami előtt jelentős irategyütteseket a Szent István-bazilika altemplomába menekítettek – kímélte meg a levéltárat az értelmetlen pusztítástól.
Hosszú évtizedeknek kellett eltelnie, mire az ideiglenességet jelképező szükségraktárak és a főváros három pontján elhelyezett levéltári dolgozószobák méltó helyre, az építészetileg is kiváló Teve utcai épületbe költözhettek. A megvalósítást a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tehervállalása tette lehetővé. A 23 440 m² hasznos alapterülettel rendelkező új létesítmény 2004-ben nyitotta meg kapuit. A levéltár magas színvonalon végzett feldolgozó és feltáró munkáját 2012-ben az Év Levéltára díjjal ismerte el a szakmai közönség. Ugyanebben az évben a Magyar Családkutatók Egyesülete által alapított „Az Év kutatóhelye” díjat is Budapest Főváros Levéltárának ítélték oda.
A Budapest Főváros Levéltára őrizetében lévő iratanyag legnagyobb részét a főváros jelenlegi területén egykor fennállott és működött különféle közigazgatási hatóságok iratai képezik. A helyi társadalom arculata nem lenne megismerhető a civil szervezetek illetve a magánemberek, családok által megőrzött iratok nélkül, a levéltár ezért arra törekszik, hogy ők is képviseltessék magukat az iratok között.
A levéltárban őrzött iratanyag
[szerkesztés]
Városegyesítés előtti (1873) iratok: Buda, Pest és Óbuda levéltárai
[szerkesztés]Pest, Buda és Óbuda 1873. évi egyesítéséig mindhárom városrész önálló településként élte életét, és iratanyaguk levéltári szempontból is jól körülhatárolható. Pest és Buda működésére vonatkozólag alapvető forrásanyagnak számít a város fő irányító hivatalának, a tanácsnak (magisztrátus) a szerteágazó iratanyaga. Az 1687-től 1848-ig vezetett polgárkönyvek a pesti és budai városi polgárjoggal rendelkezőkről adnak felbecsülhetetlen információkat. A lakosság összetételére, vagyoni helyzetére vonatkozólag fontos forrásoknak számítanak a lakossági összeírások, illetve az adóösszeírások, továbbá a végrendeletek (1696-tól), leltárak (inventaria, 1708-tól), másrészt az árvairatok (acta pupillaria, 1753-tól) gyűjteményei. Pest és Buda gazdálkodására vonatkozólag a kamarási hivatalok iratanyaga ad tájékoztatást. Legértékesebb állaga az a számadássorozat, amely Pest város évi bevételeiről és kiadásairól 1703–1873 között készült. A városi rendészet forrásai a városkapitány és az egyes városrészek alkapitányságai működése során keletkezett iratok.
A város életében fontos szerepet játszó országos és helyi vásárok, piacok felügyeletét a tanács látta el. Jelentős a Pest városi piacfelügyelő 1789–1884 közötti időszakból fennmaradt iratanyaga, továbbá a Pest Városi Vásári Bizottmány 1768–1813 közötti jegyzőkönyvei. Buda és Pest város belterületére vonatkozó legfontosabb nyilvántartások a telekösszeírások, a telekátírási és telekbecslési jegyzőkönyvek. Az Óbuda területén fekvő ingatlanokhoz fűződő minden jog, illetve a változások nyilvántartása a földesúri telekkönyvben történt.
Az 1873 és 1950 közötti önkormányzati szervek iratai
[szerkesztés]Budapest főváros (1892-től székesfőváros elnevezéssel) 1930-ig tíz, 1934-től 14 közigazgatási kerületre oszlott. 1950-ben kerületeinek száma 22-re gyarapodott. A főváros képviseleti szerve a Törvényhatósági Bizottság volt, közgyűléseiről határozati jegyzőkönyvek készültek, a szakhivatalok iratanyaga mellett a központi igazgatás történetére vonatkozó forrásanyagot.
A kerületi elöljáróságok hatáskörébe tartoztak az elsőfokú iparhatósági jogkör mellett az alsó fokú közegészségügyi igazgatás, az útburkolatok és csatornák fenntartása, szegénygondozás, a tankötelesek nyilvántartása stb. Az I. kerületi elöljáróság 1945 előtti iratai teljesen elpusztultak, a többi elöljáróságnak a 19. században kelt dokumentumai többnyire töredékesen maradtak fenn.
A levéltár őrzi az 1950-ben Budapesthez csatolt városok és községek iratanyagát. Az ezekben való eredményes kutatáshoz azonban nem nélkülözhetőek a Pest Megyei Levéltárban található megyei törvényhatósági (alispáni, főszolgabírói) és állami szervek iratai sem.
Tanácsi iratok 1950–1990
[szerkesztés]A szovjet mintához igazodó tanácsrendszer bevezetésére 1950-ben került sor, s mind fővárosi, mind kerületi szinten megalakultak a tanácsok. A szervezet három fő egységre oszlott: a lakosság által választott tanácstestület, a tényleges irányítást ellátó végrehajtó bizottság és az ún. szakigazgatási szervek, az egyes tanácsi osztályok. Legfontosabb dokumentumok: fővárosi és kerületi tanács- és VB-ülési jegyzőkönyvek és szakigazgatási iratok.
Fővárosi MDP és MSZMP valamint a Hazafias Népfront iratai
[szerkesztés]Az 1948–1989 közötti korszak kommunista állampártjainak (1948–1956 Magyar Dolgozók Pártja, 1957–1989 Magyar Szocialista Munkáspárt) fővárosi, kerületi és fontosabb vállalati, intézményi szerveinek iratai vannak a levéltár őrizetében. 1956 utáni korszakból a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának iratai számottevőek.
Fővárosi önkormányzatok iratai
[szerkesztés]A levéltárba folyamatosan kerülnek be a ma működő önkormányzatok testületi és hivatali iratai. A fondfőcsoport a Fővárosi Közgyűlés, valamint a kerületi önkormányzatok képviselő-testületi üléseinek jegyzőkönyveit és hangfelvételeit, valamint a közmeghallgatások hangfelvételeit tartalmazza.
Jogszolgáltatási szervek iratai
[szerkesztés]A jogszolgáltatási szervek iratai között találhatóak a Budapesti Királyi Ítélőtábla irategyüttesei. A Törvényszék iratanyagában található a legteljesebb hazai polgári kori peres iratsorozat.
Az 1945–1949 között működött népbíróságok iratanyagában kiemelt jelentőséggel bírnak a korábbi rendszer politikai vezetői elleni perek iratai. A magyar bírósági szervezet 1950 után radikális változásokon ment át. A Fővárosi Bíróság ettől kezdve csak nagyobb jelentőségű ügyekben járt el elsőfokú fórumként. Büntetőperes iratai 1986-ig kerültek a levéltár őrizetébe. Itt találhatók az 1956-os forradalom részvevői elleni perek iratai is.
A budapesti közjegyzők 1875-től 1949-ig terjedő iratanyaga szinte egyedülállóan teljes más budapesti jogszolgáltatási iratanyagokhoz képest. 1950-ben a közjegyzőséget államosították, a levéltárban az állami közjegyzői iratokból 1950-től 1984-ig terjedően zömmel a hagyatéki iratok találhatók.
A két legjelentősebb büntetés-végrehajtási intézet a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház (1895-től), valamint a Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogház (1896-tól) volt. A legszámottevőbb iratfajtát a fogolytörzskönyvek és a tolonctörzskönyvek jelentik.
1871-ben a Pesti, majd a Budapesti Királyi Törvényszéknél folyó perekben a vád képviseletére létesült a Budapesti Királyi Ügyészség. Az 1930-as évek előtti iratokban kutatni csak adatbázis segítségével lehetséges.
Anyakönyvek, lajstromok, népszámlálások
[szerkesztés]Az állami anyakönyvezés Lukács György törvényjavaslata nyomán 1895. október 1-jétől kötelező.[2] Az anyakönyveket a kerületi szervek vezetik, melyek a levéltárnak biztonsági okokból rendszeresített másodpéldányokat továbbítottak 1980. december 31-ig.
A főváros lakosságának összetételére vonatkozólag fontos források a 20–21 éves korosztály rendes évi sorozásairól készült lajstromok, melyek sok száz kötetet töltenek meg. Az 1857-es budai népszámlálás, az 1941. évi országos népszámlálás budapesti, valamint az 1945. évi, Budapestre korlátozódó népösszeírás lakásívei az épületstatisztikai adatok esetében az országosan használt lakásívnél részletesebb adatokat tartalmaznak.
Tervtár
[szerkesztés]A főváros építésügyére városrendezésére vonatkozólag alapvető források a városegyesítéstől a 2000-es évek elejéig engedélyezett építkezések tervei és a vonatkozó engedélyiratok az Építési ügyosztályok tervtárában találhatók, a jelenlegi helyrajzi számok rendjében lerakva. A tervtári gyűjtemények fontos részét képezik még a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, a Polgármesteri tervtár, illetve a Mérnöki Hivatal tervei. Néhány építész építési vállalkozó, vállalat hagyatékát is őrzi a levéltár.
Telekkönyvek
[szerkesztés]A levéltár őrizetében lévő telekkönyvi betéteket városrészenként vezették. Fennmaradtak a városrészenkénti telekkönyvi betétek, valamint irattári segédleteik, továbbá az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor készült tulajdoni lap tervezetek.
Térképtár
[szerkesztés]Törzsállományát az 1911-ben felszámolt Mérnöki Hivatal által őrzött térképek alkotják. A hagyományos térképek mellett szabályozási terveket, helyszínrajzokat is őrzünk. Elsősorban a fővárosi közigazgatás mindennapi működése során keletkezett, fővárosra vonatkozó anyaggal rendelkezünk. A gyűjtemény elsődlegesen 1873 előtti, 1873–1950 közötti és 1950 utáni térképekre, ezen belül területi egységek, továbbá időrend szerint tagolódik.
Gazdasági élet
[szerkesztés]A főváros gazdasági életére, iparára, kereskedelmére és közlekedésére vonatkozólag fontos információkkal szolgálnak a 18. századtól kezdve 1872-ig fennállott céhek, továbbá a 47 szakma szerinti ipartestület iratai. A kisipari üzemek, kiskereskedések adatai elsősorban az elöljárósági iratokból, az iparlajstromokból rekonstruálhatók. Jelentős forráscsoportot képeznek az ipari, a kereskedelmi vállalatok, a bankok és takarékpénztárak, valamint a termelő, értékesítő és szolgáltató szövetkezetek fondjai, valamint a főváros vállalatainak, üzemeinek iratanyaga. A főváros pénz- és hitelintézeteket is létrehozott.
Oktatás, kultúra, sajtó, egyesületek
[szerkesztés]A főváros által fenntartott községi iskolák iratanyagát is a levéltár őrzi, emellett nagy számban megtalálhatók állami, felekezeti, társulati és magániskolák iratai is. A kulturális életre vonatkozó iratok legtetemesebb hányadát a fővárosi törvényhatóság kulturális politikáját és tevékenységét, valamint a főváros által fenntartott intézmények működését tükröző dokumentumok teszik ki. A levéltár kiemelkedő forrása a fővárosi sajtó múltjának is. A sajtótörténeti források fontos csoportját a bírósági és ügyészségi sajtóperes és sajtófelügyeleti iratok jelentik. Pesten és Budán már a 18. század elejétől kezdve alakultak különböző egyházi, hitbuzgalmi, temetkezési egyletek, majd a 19. század első felében sorra jöttek létre az irodalmi, politikai, önsegélyező egyesületek. A budapesti egyesületek alapszabályainak gyűjteménye az 1945. évi ostrom idején elpusztult, így külön gyűjteményként csak az 1945–1950 között működött egyletek nyilvántartása és alapszabályai maradtak fenn.
Családi és személyi fondok
[szerkesztés]A zömmel 19. és 20. századi családi és személyi fondok nagyobb része letét, ajándék és vásárlás útján került, illetve kerül folyamatosan a levéltár őrizetébe.
Fotótár
[szerkesztés]A gyűjtemény alapvető célja Budapest arculatváltozásának követése és dokumentálása. Ezek sorában jelentős a 34 000 fekete-fehér felvételből és filmnegatívból, valamint 1600 digitális felvételből álló városfotó sorozat (1990–2002).
Adatbázisok
[szerkesztés]Budapest Főváros Levéltára több millió rekordot tartalmazó adatbázis-rendszerének adatai folyamatosan bővülnek és a levéltár honlapjáról, az E-levéltári Portálról, a BFL által működtetett Magyar Levéltári Portálról, továbbá a közös közgyűjteményi portálon (Hungaricana) elérhetők. Ezeken a portálokon 2015-üs állapot szerint 1 340 000, a BFL-ben őrzött irat adata volt elérhető, ebből már 530 000 rekord esetében az irat digitalizált képe is megtalálható volt mintegy 1 650 000 oldal terjedelemben. Az adatbázisok elsősorban olyan források adatait teszik hozzáférhetővé, amelyek révén a város lakói, az épített környezet, a vizuális, valamint a pártállami múlt forrásai kerülnek közelebb hozzánk.
Közművelődési és oktatási tevékenység
[szerkesztés]A levéltárak hagyományos közigazgatási és a történeti kutatások elősegítését betöltő feladatai mellett egyre nagyobb igénnyel jelentkezik a társadalom részéről, hogy a levéltárak tevékenyen részt vállaljanak a főváros kulturális életében és az érdeklődők minden rétege számára változatos programokat és tájékozódási lehetőségeket kínáljunk. A 2014. január 1-jével létrehozott Tájékoztatási és közművelődési osztály tevékenysége ennek az igénynek a kielégítésére alakult meg: a levéltár tudományos profilját valamint hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatait érintő feladatok mellett annak a szélesebb nagyközönség felé nyitó, kulturális, közművelődési, levéltár-pedagógiai feladatait koordinálja.
Tudományos munka, kiadványkészítés
[szerkesztés]A levéltár több felsőoktatási intézménnyel és kutatóközponttal kötött együttműködési megállapodást. Az MTA Történettudományi Bizottság Várostörténeti Albizottságával és az URBS Magyar Várostörténeti Évkönyvvel együttműködésben kétévenként megrendezésre kerülő várostörténeti konferenciái rangos eseménynek számítanak a tudományos rendezvények sorában.
A BFL által kiadott URBS Várostörténeti Évkönyv kötetei a magyar várostörténetírás jelentős munkáit képviselik. Kiadványaik magas minőségét jelzi, hogy a 2013-ban az Év Levéltári Kiadványa díjat nyert Kós Károly-kötet, ill. az Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig című tanulmánykötet nyerte el a díjat. A levéltár adta ki 1993–2010 között a Budapesti Negyed című negyedévente megjelenő várostörténeti folyóiratot.
Budapest Főváros Levéltára vezetői
[szerkesztés]- Erdei Henrik főlevéltárnok (1873–1885)
- Toldy László dr. főlevéltárnok (1886–1911)
- Gárdonyi Albert dr. főlevéltáros ([1912]1916–1935)
- Budó Jusztin dr. főlevéltáros (1935–1943)
- Kovács Lajos dr. főlevéltáros (1944–1948)
- Hajdu Henrik 1948. októbertől 1952. december 15-ig levéltárvezető (1948–1952)
- Dr. Wellmann Imre levéltárvezető (1952–1957)
- Dr. Baraczka István levéltárvezető, majd igazgató (1957–1969)
- Dr. Ort János megbízott igazgató (1969–1970)
- Dr. Ságvári Ágnes igazgató, majd főigazgató (1970–1985)
- Dr. Szántó Ferenc főigazgató (1986–1991)
- Benczéné Nagy Eszter tényleges intézményvezető (1991–1991)
- Dr. Varga László főigazgató (1991–1999)
- Breinich Gábor megbízott főigazgató (1999–1999)
- Dr. Á. Varga László főigazgató (1999–2013)
- Dr. Kenyeres István főigazgató (2013–)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ COURAGE Registry (angol nyelven)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
Források
[szerkesztés]- Budapest Főváros Levéltára ismeretterjesztő kiadványa[halott link]
- Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története. Bp., BFL, 1996. (Levéltárismertető, 1.)