Magyarok Nagyasszonya-templom (Rákosliget)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom
Rakosligeti Magyarok Nagyasszonya romai katolikus templom.JPG
Vallás kereszténység
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Esztergom-Budapesti
Egyházközség Budapest-Rákosligeti
Védőszent Magyarok Nagyasszonya
Pap(ok) Molnár Miklós[1]
Építési adatok
Építése 19141915
Stílus neogót
Tervezője Stanek Pál
Felszentelés 1915. augusztus 15.
Felszentelő Varázséji Béla
Elérhetőség
Település Budapest
Cím 1172 Budapest, Hősök tere 1.
Elhelyezkedése
Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom (Budapest)
Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom
Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 15′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 15′ 37″
A Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom témájú médiaállományokat.

A rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom Budapesten, a XVII. kerületi Rákosligeten található római katolikus templom.

A templom története[szerkesztés]

Az 1896-ban alapított Rákosliget eleinte közigazgatásilag Rákoskeresztúrhoz, egyházilag Rákoscsabához tartozott. Lakói rövid időn belül saját templomot szerettek volna, ezért 1903-ban templomépítő bizottságot alakítottak. 1910-ben megvásárolták a lelkészlakot, majd a következő évben a községtől megkapták a telep központi terét az építkezésére. 1913. november 1-jén fogadták el Stanek Pál[* 1] építész terveit.

Az alapkőletételre 1914. május 1-én került sor, a felszentelést 1915. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Varázséji Béla prépost, újpesti plébános végezte. A templom védőszentjéül még 1910-ben – Rákosliget alapítója, Fackh Károly miniszteri tanácsos tiszteletére – Borromeo Szent Károlyt választották.

A rákosligeti filia 1920 augusztusában kapott plébániai rangot Hanauer Árpád István váci megyés püspöktől, aki a templomépítő Hillenbrand Móricot nevezte ki első plébánossá. A plébánia területéhez később hozzácsatolták az Akadémia-telepet és Rákoscsaba-Újtelep vasúton túli területének egy részét is.

A templom épületét 1936-ban Kiss Barnabás tervei szerinti kereszthajóval és két oldalkápolnával, valamint a torony melletti két lépcsőtoronnyal bővítették. 1952-ben idehozták a lazarista rend budai kápolnájának oltárát, ami a templom főoltára lett. Ekkor változott a titulus Szent István királyra. 1982–84-ben sekrestye és hittanterem épült a szentély mögött. 1992 óta, amikor az újjáalakult lazarista rend a főoltárt visszakérte, a templom és az egyházközség védőszentje Magyarok Nagyasszonya.

A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során a Váci egyházmegyétől az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez került.

A templom leírása[szerkesztés]

Our Lady of Hungary church in Rákosliget 01.JPG

A Hősök tere közepén, a Ferihegyi út mentén szabadon álló, neogót jellegű templom homlokzatán egy, körülbelül 30 méter magas torony emelkedik. A harangház ablaka fölötti toronyóra negyedóránként harangkongatással jelzi az időt. A torony lezáró főpárkánya csúcsíves oromzatú, a toronysisak egyszerű, gúlaszerű. Bélletes kapuja csúcsíves kialakítású, a hajó ablakai hármas osztásúak.

Az egyenes záródású szentélyt a hajótól csúcsíves diadalív választja el, melyen Szent István király, Szent László király és Szent Imre herceg képe látható. Az oldalkápolnákat szintén diadalívek zárják le, a jobb oldali Szent Márk és Szent Lukács, a bal oldali Szent János és Szent Máté evangélistát ábrázolja. Valamennyi szekkó Kutas Artúr és Nagy János rákosligeti festőművészek alkotása.

Az eredeti, neogótikus főoltárt Strizs István készítette lucfenyőből, melyen a Szent Károlyt ábrázoló kép Széchy Gyula munkája. 1952-ben ezt az oltárt Szedres községbe szállították, amikor a betiltott lazarista rend Szent István-oltára a templomba került. A szerzetesrendek újraindulását követően, 1992-ben ezt visszaadták a lazaristáknak, ekkor Máriahegyi János új neogót oltárt készített, melynek három fülkéjében a templom három, egymást követő védőszentjének szobra áll. A főhelyen Szűz Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát láthatjuk kezében a kisded Jézussal és a jogarral. Tőle balra Borromeo Szent Károly áll, feszülettel a kezében, jobbra pedig Szent István király a Szent Koronával és az országalmával.

Az üvegablakokat Palka József készítette. A hajó bal oldali ablakain Jézus Szíve, Szent István király és Jézus a világháborús rákosligeti katonákkal látható, a jobb oldaliak Szent Annát a gyermek Szűz Máriával, az angyali üdvözletet és Szent Erzsébet ábrázolják. A szentély kerek ablakán a Szentlélek látható galamb alakjában, míg a mellékoltárok ablakai Borromeo Szent Károlyt és Szűz Máriát jelenítik meg.

Mozaik képeslap Rákosligetről (1937)

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Más forrás szerint Sztanek Pál.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Molnár Miklós. Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]