Takách János
| Takách János | |
| Született | 1902. május 22.[1] Újpest[1] |
| Elhunyt | 1954. október 21. (52 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | katolikus pap |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1925, teológia) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dr. Takách János (Újpest, 1902. május 22. – Budapest, 1954. október 21.) magyar katolikus pap, plébános, hittanár.[2] A Kelenföldi Szent Gellért-plébánia első plébánosa volt.[3]
Pályafutása[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait Esztergomban végezte. Teológiát a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, ahol teológiai doktori fokozatot is szerzett. 1925. június 21-én szentelték pappá.
A Regnum Marianum plébánián káplánként szolgált. 1927-től a VI. kerületi Állami Kemény Zsigmond Reáliskola hittanára volt.
1930-ban került Budapest–Kelenföldre, ahol hitoktató és káplán volt. Megépíttette a Szent Gellért-templomot és megszervezte a Kelenföldi Szent Gellért-plébániát, melynek 1937-től első plébánosa lett. A Katolikus Népszövetség, az Ifjúsági Szent Imre Kör, a Szent Erzsébet Munkás Nőegylet, a Templomgondozó Bizottság, az Oltáregyesület és a Férfiliga alapítója és vezetője volt.[2] 1934-ben a kelenföldi Bendegúz utcában egy asztalossegéd által létrehozott „őskeresztény gyülekezet” vezetőit támadás érte; a verekedésre való felbujtással az egyik áldozat közvetetten Takáchot is megvádolta, de a törvényszék bizonyítékok hiányában senkit nem vont felelősségre.[4]
Sportszerető ember hírében állt. Kezdetben a MAC színeiben evezett, majd cserkészként a Regnum Marianum színeiben folytatta. 1926-ban megalapította az öregcserkész alakulatot, valamint a sí- és evezősszakosztályt. Ugyanebben az évben létrehozta a Katolikus Levente Egyesületet is, amely 1928-ban beolvadt a HAC-ba. 1930-ban (Kelenföldre kerülésekor) lett a Kelenföldi FC tagja, ahol a vezetőségbe is beválasztották, majd 1938-ban az egyesület elnöke lett.[5]
1945-ben séta közben belökték egy Szovjetunióba tartó fogolymenetbe. Hazatérése után internálták.[2] A fogságból megtört emberként tért haza; megromlott egészségére való tekintettel nevezték ki mellé káplánnak Rózsavölgyi László regnumi atyát.[6]
Emléke[szerkesztés]
A Bartók Béla út 134. számú ház falán a Kelenföldi FC második világháborúban elhunyt labdarúgóinak emlékére 1993-ban elhelyezett emléktáblán „Takács János plébános, ügyintéző elnök”-ről is megemlékeznek.
Művei[szerkesztés]
Hitbuzgalmi és tanügyi témájú cikkei jelentek meg.
- Káldi György. H.é.n. - Bpen 1931: a Szt Gellért Egyháza pléb. alkalmi lap (1-6. sz.) felelős szerkesztője.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993
- ↑ a b c d Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008.
- ↑ Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.
- ↑ Bartus László. „A „destruktív” egyházak”. Beszélő 5 (4). (Hozzáférés: 2022. október 21.)
- ↑ Csillag Péter: 16 játékosuk veszett oda világháborúban – a Kelenföldi FC története (magyar nyelven). Nemzeti Sport, 2021. október 1. (Hozzáférés: 2022. október 21.)
- ↑ Így – vagy sehogy! Fejezetek a Regnum Marianum életéből (pdf), Zászlónk könyvek (magyar nyelven), Regnum Marianum / Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, 67. o.. ISBN 963 85036 8 8 [1991]. Hozzáférés ideje: 2022. október 21.
