Panelprogram

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hőszigetelik egy kazincbarcikai panelépület homlokzatát 2007-ben

Az ún. panelprogram (hivatalos nevén iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása) a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb, kormányzati ciklusokon átívelő lakóépület-rehabilitációs programja. A panelprogram során olyan fejlesztéseket támogattak, amelyek hatékonyabbá tették a panelházak energiagazdálkodását. A legtöbb fejlesztés Székesfehérvárott történt, itt csaknem minden panelépületet érintett a program, melynek következtében a nagyváros lakótelepeinek képe jelentősen megváltozott.

Története[szerkesztés]

Az 1960-as évektől kezdve a rendszerváltozásig a legtöbb magyarországi városban épültek iparosított technológiával, előre gyártott vasbeton elemekből álló, döntően lakócélú épületek. A köznyelv által egyszerűen panelháznak nevezett lakótömbök az ezredfordulóra egyre leromlottabb állapotba kerültek. Az épületek folyamatosan romló műszaki helyzete azok drasztikus leértékelődésével, az értékvesztés pedig a lakosaik tömeges vagyonvesztésével, a lakótelepek deklasszálódásával fenyegetett. A jellemzően a Kádár-korszakban épült lakótelepek felújításának állami támogatását fideszes országgyűlési képviselők kezdeményezték még 2000-ben.[1] A panelházak felújítására 2001-től kezdve juttatott forrásokat a kormányzat. A Panelprogramnak elkeresztelt, többször módosított összetételű támogatási formát valamennyi későbbi magyar kormányzat fenntartotta és az ország pénzügyi lehetőségeihez képest támogatta is.

2008-tól a program az Új Magyarország Lakás Felújítási Program részeként működött tovább.[2] 2011-ben a kormány ismét átszervezte a programot: a panelépületek felújításának támogatását az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer nevű alprogramja vette át, amelyet a nemzetközi CO2-kvóták nemzetközi kereskedelméből finanszíroztak. Ugyanakkor a ZBR-ben lévő pénz elégtelen volt a korábban támogatandónak ítélt pályázatok finanszírozására, ezért 2011-ben a további pályáztatást a program története során először hosszabb időre felfüggesztették.[3]

Támogatott fejlesztések[szerkesztés]

Homlokzati hőszigetelésen és ablakcserén átesett panelépület Szegeden

Az államszocialista évtizedekben épült panelházak egyik leggyengébb pontja a hőszigetelés elégtelensége volt. A lakótelepeket többnyire külföldről valutáért beszerzett és folyamatosan dráguló energiahordozókkal fűtötték, így az állam számára a legkedvezőbb megoldás az volt, ha az épületek hőszigetelését támogatja. A panelházak külső falainak hőszigetelése mellett külön támogatták a régi elavult nyílászárók korszerűekkel történő lecserélését is. 2008-tól kezdve a program támogatta a panelházak vezetékrendszereinek felújítását is.

A panelprogramtól adminisztratív úton elkülönítve, de azt kiegészítve több magyar nagyváros is belevágott lakótelepeik közterületeinek felújításába.[4] A program a közterületek megújításával együtt a lakótelepek komplex revitalizációját eredményezte.

Eredmények[szerkesztés]

2007-ig a panelprogramra az állam 34,4 milliárd forintot költött. A támogatás révén az ország 820 000 panellakásából 190 000-et újítottak fel valamilyen formában. Az érintett lakások energiafelhasználása 8-50%-kal csökkent.[5]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sasvári Szilárd felszólalása (magyar nyelven). Magyar Országgyűlés, 2000. november 10. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
  2. Új Magyarország Lakás Felújítási Program (magyar nyelven). Belügyminisztérium, 2007. december 27. (Hozzáférés: 2011. február 11.)
  3. Panelfelújítási program a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint (magyar nyelven). Ingatlan1, 2011. február 26. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)
  4. Bálint Tóth János: Tízmilliárdból folytatódik a panelprogram (magyar nyelven). Origo, 2007. október 3. (Hozzáférés: 2011. február 11.)
  5. Jauernik István: [www.kormanyszovivo.hu/media/retreive_file/11209?lang=hu A Panelprogram és a Kéményfelújítási Program eredményei] (magyar nyelven) (PDF). Önkormányzati Minisztérium. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)