Térkép a repülőterek eloszlásáról a világon. 4381 repülőteret tartalmaz, mindegyik piros ponttal jelölve. Az alaptérkép a NASA Blue Marble (PD), a repülőtéri adatok az OpenFlights (Open Database License) forrásából származnakA Liszt Ferenc RepülőtérThe terminal structures of Sheremetyevo airportUtasforgalmi terminálok épületegyüttese az Incheoni nemzetközi repülőtéren, Dél-KoreábanA Barra Airport, Külső-Hebridák, Skócia, a világ talán egyetlen olyan repülőtere, amely vízpartot használ futópályakéntParaparaumu Airport, egy közepes méretű, keresztpályás repülőtérAz Edwards Légierő-bázislégifotója. A kép jobb oldalán megfigyelhető a Rogers-tó medrében felfestett iránytű (felül), illetve több, egymást keresztező futópálya
A repülőtér olyan sík terület, amely biztosítani tudja a repülőgépek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges legalapvetőbb szolgáltatásokat. Legfontosabb eleme a futópálya, amely biztosítja a repülőgépek le- és felszállásához szükséges akadálymentes nekifutási utat. Területén rendszerint találhatóak még egyéb építmények is, mint a raktározási, karbantartási célra épített hangárok, az ezeket a futópályával összekötő gurulóutak, a légiközlekedés biztonságát szolgáló irányítótorony és az utasforgalom zavartalanságát biztosító utasforgalmi épületek, valamint egyéb, mérő és irányító eszközök, műtárgyak (rádiólokátorok, jelzőfények, meteorológiai eszközök stb.).
Kisebb repülőtereken gyakran egyik sincs jelen, csak a döngölt futópálya, irányítótorony helyett pedig a pilóta leszállás előtt kapcsolja be a repülőtér rendszereit. Ez főként kis forgalmú, időszakos repterekre jellemző. A legnagyobb, állandó és folyamatos üzemű repülőtereken (angolul fixed base of operation, FBO) azonban igen sok, a repülés biztonságát szavatoló berendezések és építmények vannak (vízirepülőgépek esetében például dokkok, stégek). A katonai repülőterek ismertek még légibázisként, illetve légitámaszpontként is.
Ashford, Norman J., Saleh Mumayiz, and Paul H. Wright. (2011) Airport engineering: planning, design, and development of 21st century airports (John Wiley & Sons, 2011).
Bluffield, Robert. (2009). Imperial Airways – The Birth of the British Airline Industry 1914–1940 (Ian Allan) ISBN 978-1-906537-07-4
(2020) „Ready for take-off? The economic effects of regional airport expansions in Germany”. Regional Studies54 (8), 1084–1097. o. DOI:10.1080/00343404.2019.1659948.
Burghouwt, Guillaume. (2012) Airline network development in Europe and its implications for airport planning (Ashgate, 2012).
(2011) „The evolution of airport ownership and governance”. Journal of Air Transport Management17, 3–13. o. DOI:10.1016/j.jairtraman.2010.10.003.
Gordon, Alastair. (2008) Naked Airport: A Cultural History of the World's Most Revolutionary Structure (University of Chicago Press, 2008).
Halpern, Nigel, and Anne Graham. (2013) Airport marketing (Routledge, 2013).
Horonjeff, Robert, Francis X. McKelvey, William J. Sproule, and Seth B. Young. (2010) Planning and Design of Airports 5th ed. (McGraw-Hill, 2010).
Hubregtse, Menno. (2020) Wayfinding, Consumption, and Air Terminal Design (Routledge, 2020).
Pearman, Hugh. (2004) Airports: A Century of Architecture (Harry N. Abrams, 2004).
Salter, Mark. 2008. Politics at the Airport (University of Minnesota Press). This book brings together leading scholars to examine how airports both shape and are shaped by current political, social, and economic conditions.
Sheard, Nicholas. (2019) "Airport size and urban growth." Economica 86.342 (2019): 300–335; In USA, airport size has a positive effect on local employment, with an elasticity of 0.04.
