Légi fotó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Légi fotó a Budai várról,fotós: Somogyi-Tóth Dániel
Légi fotós munkában

A légi fotózás a föld levegőből történő fényképezését jelenti. A kifejezést elsősorban abban az esetben használjuk, amikor a kamerát nem egy, a földön elhelyezkedő szerkezet (pl. daru) tartja. A fényképezőgép lehet kézben vagy állványon. A gépet elsütheti a fotós, lehet távirányított vagy automatikus is.

Légi fotó készülhet merevszárnyú repülőgépről, helikopterről, hőlégballonról, léggömbről, léghajóról, rakétáról, sárkányrepülőről, drónról, papírsárkányról ejtőernyőről vagy siklóernyőről.

Azok a légi fotók, amelyek olyan módszerrel és technikával készülnek, melynek eredményeképpen az elkészült légi fényképből térkép készíthető, speciális légi fotóknak tekinthetők, azaz elnevezésük nem csupán azt jelenti, hogy levegőben készültek. A többletjelentésük miatt ezek a légi fényképek a helyesírási szabályzat alapján légifotó alakban egybeírandók.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A légi fotózást elsőként egy francia fényképész-ballonos, a „Nadar” néven ismert Gaspard-Félix Tournachon gyakorolta Párizsban, 1858-ban.

Mozgóképet készítő kamerát először Róma fölött, 1909 április 24-én vittek levegőnél nehezebb repülőgéppel a magasba, a Wilbur Wright und seine Flugmaschine című 3 perc 28 mp-es némafilm forgatása során.

Az első erre a célra kifejlesztett félautomata kamerát egy orosz katonai mérnök, Potte V. F. Ezredes tervezte 1911-ben. A kamerát az első világháború során használták.

A légi fotók felhasználási területét az I. világháború során több repülő is tovább bővítette, például Fred Zinn.

Hasznosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A légi fotózás felhasználási területébe tartozik a térképészet (ezen belül elsősorban fotogrammetria, topográfia), régészet, filmforgatás, környezet kutatás, terület felmérés, valamint ide tartozik még a kereskedelmi reklámozás és természetesen a művészi tevékenység is.

Légi fotó készülhet távirányítású modell repülőgépről vagy helikopterről is. Ennek előnyei az alacsony magasságról való fényképezés valamint ezekkel olyan pontok is megközelíthetőek amelyek hagyományos úton nem elérhetőek, hiszen veszélyesebb körülmények között is üzemeltethetőek. Ugyanakkor a modell nem helyettesítheti a repülőgépet, amely nagyobb távolság megtételére alkalmas, magasabbra képes emelkedni, és nagy teherbírása miatt komolyabb felszerelés szállítható rajta, amit ráadásul maga a fotós kezel. Így sokkal jobb minőségű és művészi értékű felvételek készülhetnek.

Balatonalmádi légi fotója, Somogyi-Tóth Dániel

Ortofotók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ellentétben a „madár szemszögével” az ortofotó tengelye függőleges. A perspektíva által létrejött torzulások korrigálásával ezek a felvételek kiválóan alkalmasak térképészeti célokra, sőt gyakran magukat a fotókat alakítják térképpé. Például a népszerű Google Föld (Google Earth) és Google Térkép (Google Maps) is ortofotók segítségével készült.

A Fertődi Esterházy kastély madártávlatból, Somogyi-Tóth Dániel

Kiemelkedő fotográfusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi légi fotográfusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai légi fotográfusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légi fotó a Tihanyi Apátságról,Somogyi-Tóth Dániel

Nemzetközi légi fotós szervezetek, ügynökségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. AkH 107. b)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]