Vasúti támogatások
Sok ország támogatást nyújt vasútjainak az általa nyújtott társadalmi és gazdasági előnyök miatt. A gazdasági előnyök nagyban hozzájárulhatnak a vasúthálózat finanszírozásához. Ezek az országok általában szintén finanszírozzák vagy támogatják az útépítést, és ezért ténylegesen támogatják a közúti közlekedést is. A vasúti támogatások nagysága és elosztási módja egyaránt különbözik: egyes országok finanszírozzák az infrastruktúrát, mások pedig a vonatokat és az üzemeltetőiket finanszírozzák, míg mások mindkettőt egyszerre. A támogatásokat fel lehet használni akár korszerűsítésekre és új vonalakba történő beruházásokra, akár a gazdasági növekedést előidéző vonalak működtetésére.
A vasúttámogatás nagysága Kínában a legnagyobb (130 milliárd amerikai dollár), ezt követi Európa (73 milliárd euró), míg az Egyesült Államokban viszonylag kis támogatást adnak a személyszállításra.
A vasút társadalmi és gazdasági előnyei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vasút a növekedést a sűrű városi agglomerációk és az ország ütőerei mentén segíti. Ezek a megállapodások segítik a városok regenerálódását, növelik a helyi adókból származó bevételeket,[1] növelik a lakásértékeket, és ösztönzik a vegyes használatú fejlesztéseket. Ezzel szemben az USA-ban jellemzőbb autópálya-terjeszkedési politika elősegíti a külvárosok fejlődését a periférián, hozzájárulva a megtett járműmérföldek növekedéséhez, a szén-dioxid-kibocsátáshoz, a zöldmezős területek beépítéséhez és a természeti tartalékok kimerüléséhez.[2][3]
A modern vasút mint gazdasági fejlődés mutatója
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az európai fejlesztés-közgazdászok azzal érveltek, hogy a modern vasúti infrastruktúra megléte az ország gazdasági előrehaladásának jelentős mutatója: ezt a perspektívát elsősorban az alapvető vasúti közlekedési infrastruktúra-index (az úgynevezett BRTI-index) szemlélteti.[4]
A támogatások nagysága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A teljes EU vasúti támogatások összege 73 milliárd euró volt 2005-ben.[6]
| Ország | Támogatás nagysága milliárd euróban | Év | Milliárd utas-km 2014-ben[7] |
|---|---|---|---|
 Németország |
17,0 | 2014[8] | 79,3 |
 Franciaország |
13.2 | 2013[9] | 83,9 |
 Olaszország |
7,6 | 2012[10] | 39,7 |
 Svájc |
5,8 | 2012[11] | 18,4 |
 Spanyolország |
5,1 | 2015[12] | 24,5 |
 Egyesült Királyság |
4,4 | 2016[13] | 65,1 |
 Belgium |
2,8 | 2012[14] | 10,8 |
 Hollandia |
2,5 | 2014[15] | 17 |
 Ausztria |
2,3 | 2009[5] | 11,4 |
 Dánia |
1.7 | 2008[5] | 5,8 |
 Svédország |
1,6 | 2009[16] | 6,1 |
 Lengyelország |
1,4 | 2008[5] | 11,9 |
 Írország |
0,91 | 2008[5] | 1,7 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Lewandowski, Krzysztof (2015). "New coefficients of rail transport usage" (PDF). International Journal of Engineering and Innovative Technology (IJEIT). 5 (6): 89–91. ISSN 2277-3754.
- ↑ Squires, G. Ed. (2002) Urban Sprawl: Causes, Consequences, & Policy Responses. The Urban Institute Press.
- ↑ Puentes, R. (2008). A Bridge to Somewhere: Rethinking American Transportation for the 21st Century. Brookings Institution Metropolitan Policy Report: Blueprint for American Prosperity series report.
- ↑ Firzli, M. Nicolas J. (2013. július 1.). "Transportation Infrastructure and Country Attractiveness". Revue Analyse Financière. Paris. Hozzáférés: 2014. április 26..
- 1 2 3 4 5 "ANNEX to Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EC) No 1370/2007 concerning the opening of the market for domestic passenger transport services by rail" (PDF) (COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT: IMPACT ASSESSMENT). Brussels: European Commission. 2013. 6, 44, 45. o. 2013. május 3. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
Includes both "Railway subsidies" and "Public Service Obligations".
- ↑ "EU Technical Report 2007".
- ↑ "Railway Statistics – 2014 Synopsis" (PDF). Paris, France: UIC (International Union of Railways). 2014. Hozzáférés: 2015. november 8..
- ↑ "German Railway Financing" (PDF). 2. o. 2016. március 10. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
- ↑ "Efficiency indicators of Railways in France" (PDF).
- ↑ "Public Expenditure on Railways in Europe: a cross-country comparison" (PDF). 10. o.
- ↑ "Facts and arguments in favour of Swiss public transport". 24. o. 2014. október 26. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. július 3..
6.3 billion Swiss francs
- ↑ "Spanish railways battle profit loss with more investment". 2015. szeptember 17. Hozzáférés: 2016. március 10..
- ↑ "GB rail industry financial information 2015-16" (PDF). Hozzáférés: 2017. február 22..
£3.2 billion, using average of £1=1.366 euros for 2015-16
- ↑ "Implementation of EU legislation on rail liberalisation in Belgium, France, Germany and The Netherlands" (PDF).
- ↑ "ProRail report 2015" (PDF). 30. o. 2016. március 3. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 29..
- ↑ "The evolution of public funding to the rail sector in 5 European countries - a comparison" (PDF). 6. o. 2016. március 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 29..
