Hyperloop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Hyperloop a vasúti tömegközlekedés jövője, ahol az utasszállító kapszulák egy légritkított csőben haladnak, melyeket egy lineáris motor hajt meg. Az amerikai feltaláló és mérnök, Elon Musk kijelentette, hogy ez az új szállítási rendszer a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés után az ötödik önálló rendszer lenne.[1][2]Az elképzelést sokáig abszolút futurisztikusnak tartották, ám 2017-ben, más országokhoz hasonlóan, megkezdték a Budapest-Bécs-Pozsony Hyperloop építését.[3]A tervek szerint 2020-ra már 1200 km/h sebességgel száguldhatunk Bécsbe.

Története[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államok nagysebességű vasúti közlekedése jelentősen el van maradva Európától és Ázsiától. Mindössze a keleti parton, Boston és Washington D.C. között közlekedtet az Amtrak nagysebességű járatot. Azonban ez is lassabb a világ más részein közlekedő nagysebességű vonatoktól, itt a maximális sebesség bizonyos szakaszokon csupán 240 km/h (A TGV 300–360 km/h sebességgel közlekedik az arra alkalmas pályákon).

Kalifornia állam már régóta szeretne egy modern, csak a személyszállítás céljait szolgáló 1100 km hosszú nagysebességű vasúthálózatot építeni, de eddig pénzügyi és politikai okokból az építkezés nem indult meg. 2013-ban azonban elfogadták a terveket, így az építkezés is megindulhat. A teljes hálózat várható költsége 70 milliárd amerikai dollár lesz.

Elon Musk bejelentette, hogy ő és cége ennél jóval olcsóbban meg tudná építeni, ráadásul az ő vasútja még gyorsabb is lenne. Hosszas találgatás után végül bejelentette, hogy készen állnak a tervek egy légritkított csőben közlekedő kapszuláról, mely akár 1220 km/h sebességgel is képes lenne haladni. A költségeket a tervezéssel és az építkezéssel együtt 7,5 milliárd dollárra becsüli.

A kivitelezésről akkor egyelőre lemondott, de a terveket közkinccsé nyilvánította, hogy más cégek továbbfejleszthessék és megépíthessék Kalifornia számára. A projekt nagy érdeklődést keltett és megalakult néhány új cég, hogy a tervek alapján és azokat tovább fejlesztve építhesse meg a saját Hyperloopját.

Működése[szerkesztés]

A Hyperloop csöve
A Hyperloop járműve

A Hyperloop tulajdonképpen egy csőszerű alagút, amelyben egy henger alakú kapszula száguld, utasokat vagy rakományt szállítva. A csőben a légnyomás rendkívül alacsony, így a járműnek nincs közegellenállása. A kapszula egy vékony légpárnán halad a cső belsejében, így a súrlódás rendkívül alacsony.

Kritikák[szerkesztés]

A kritikusok szerint a becsült költségek irreálisan alacsonyak, továbbá sok technikai probléma még nem tisztázott. A zárt csőből problémás lenne a keletkezett hulladék hő elvezetése, továbbá baleset vagy üzemzavar esetén az utasok kimentése is.

A hosszú cső biztonságát a földrengések és földmozgások is csökkentik, egy hosszú légmentes cső esetén a legkisebb hiba is végzetes lehet az összes utas számára.

Nem tisztázott még, hogy mekkora lenne a rendszer elméleti kapacitása és hogy pénzügyileg fenntartható lenne-e a Hyperloop.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hyperloop alpha
  2. Elon Musk's hyperloop dream may come true — and soon”, NBC News (Hozzáférés ideje: 2018. március 11.) (en-US nyelvű) 
  3. Megkezdték a Budapest-Bécs-Pozsony Hyperloop építését (képek)”, technokrata.hu (Hozzáférés ideje: 2018. március 11.) (hu-HU nyelvű) 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]