Starlink (műholdprojekt)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Starlink
Starlink Logo.svg
Hivatalos név Starlink
Típus
  • projekt
  • satellite internet constellation
A Starlink weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Starlink témájú médiaállományokat.
A Starlink Misszió Falcon 9 rakománya 2019. május 24-én 60 darab műhold volt

A Starlink műhold projekt vagy műhold konstelláció, nem Föld felszíni infrastruktúra, a SpaceX űripari cég világméretű műholdas projektje, amelyet a globális internetszolgáltatás céljára indított el.

Az alacsony vagy közepes Föld körüli pályán keringő műholdak segítségével nyújtott internetszolgáltatás kb. 4 milliárd ember számára valósulhat meg, olyanoknak, akiknek eddig erre nem volt technikai lehetőségük. Amennyiben elég nagy sávszélességet tudnak a projektben biztosítani, a projekt versenyképes lehet a földi internetszolgáltatókkal szemben is.

Története[szerkesztés]

Űripari szakértők szerint, a globális internet lefedettséget megcélzó projektek versenye 2019-ben fog igazán kiteljesedni. Egy korai elképzelés szerint a 2012-ben alakult OneWeb - akkor még WorldVu - terveiben 648 vagy még ennél is több műhold Föld körüli pályára állítása szerepelt.[1]

Farooq Khan a Samsung Researcher Amerika elnöke a Starlink műholdas konstelláció alapgondolatát már 2015-ben Mobile Internet from the Heavens - Mobilinternet az égből című cikkében felvázolta. Elképzelése szerint egy kb. 4600 darabból álló konstellációval, amely alacsony Föld körüli pályán kering, terabájt/s adatátviteli sebesség érhető el. Amennyiben 5 milliárd felhasználóval és felhasználó/hó/200 gigabájt adatforgalommal számolunk, akkor 1 zetabájt vagyis 1 milliárd terabájt adatforgalmat generálhatunk. A növekvő internetfelhasználást tekintve pedig teljesen reális lehet ez a szám így érdemes mikroműholdas hálózatot kiépíteni.

2016 novemberében Elon Musk a SpaceX vállalat tulajdonosa globális internetszolgáltatásra kért engedélyt az amerikai kormánytól abból a célból, hogy űralapú internetszolgáltatást valósítson meg közel 5 év alatt.[2][3]

Mélyen a geostacionárius pálya[4] alatt, a Föld felszíne felett 550 kilométeres magasságban - korábban ez a magasság 1150 km volt, - helyezkedik el a 4425 műhold, amely az első műholdcsomag lesz majd, az egyenlítői síkhoz képest 53°-os hajlásszöggel, 24 különböző pályasíkon - hozzávetőlegesen az ISS 405 km magasságban kering a Föld felett.[5] (A pályamagasság megváltoztatásának oka az űrszemétveszély csökkentése volt.) A Starlink első két Tintin A & B nevű tesztholdja 2018. február 22-én hagyta el a Földet.[6] A kísérleti holdak eredményeinek függvénye volt, hogy később hogyan alakul a projekt sorsa.

2019. május 24-én ennek az első csomagnak az első 60 db műholdját vitte fel a SpaceX Falcon 9 rakétájának sikeres missziója.[7] - Egy hónappal korábban 2019 áprilisában az Amazon is beszállt az űrversenybe. A Kuiper projekt[8] névre keresztelt progam során 3236 darab műholdat vinnének fel különböző magasságokba.[9] - A 2019. május 24-én fellőtt műholdak saját ionhajtóművük segítségével jutottak el a számukra kijelölt pozícióba. A fellövés utáni "kirajzás" meglehetősen látványos volt. Szabályosan egy vonalban haladva, egymástól alig néhány, 1-2, 4-6, ívpercnyi távolságra haladtak, így a csillagászok remekül meg tudták figyelni őket.[10]A Starlink "műholdvonat" második indítása 2019. november 11-én történt meg és ez még nagyobb feltűnést keltett, mint a korábbi, mert már egyre jobban zavarta a csillagászok tevékenységét.[11]Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban élő Bakos Gáspár csillagász petíciót indított el a műholdak fellövésének megakadályozása érdekében.[12]Jelenleg a Starlink műholdprojekt keretén belül 242 darab műhold helyezkedik el Föld körüli pályán, mely 2020. februárja folyamán további 120 darabbal bővül.[13] A Starlinken kívül azonban más cégek is juttatnak fel műholdakat, így a többszörösére növekedett műhold forgalom nemcsak a csillagászok kutatásait, és az észlelést veszélyeztetik, hanem az űrszemét további terjeszkedését is elősegíthetik.

Érdekes esetek[szerkesztés]

2019. szeptember 2-án az Európai Űrügynökség (ESA) Aeolus időjárási műholdja kis híján karambolozott a Starlink egyik szatellitjével. Az ESA miután észlelte a problémát kitérő manővert hajtott végre az Aeolus műholddal, így sikerült megelőzni az ütközést.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Űrvilág.hu - OneWeb: az első hat a több százból. www.urvilag.hu. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  2. A SpaceX kérelme az űralapú internetszolgáltatáshoz
  3. A SpaceX 1 millió földi műholdas állomást épít majd a Starlink projekt részeként (magyar nyelven). Mindent a technológiáról, 2019. február 11. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  4. Csúcsforgalom a geostacionárius pályán
  5. ISS (Nemzetközi Űrállomás) - Pályaadatok. www.heavens-above.com. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  6. MicroSat 2a, 2b (Tintin A, B). space.skyrocket.de. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  7. Űrvilág.hu - 60 Starlink hold: az első nagy lépés. www.urvilag.hu. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  8. Sheetz, Michael: This new business from Amazon represents a '$100 billion opportunity,' Morgan Stanley says (angol nyelven). CNBC, 2019. július 15. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
  9. Az Amazon is teleszórja műholdakkal az eget (magyar nyelven). Bitport. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
  10. Egyesület, Magyar Csillagászati: Átvonult a Starlink műholdcsapat (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  11. Egyesület, Magyar Csillagászati: Műholdvonat (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  12. Losing the night sky due to tens of thousands of satellites (angol nyelven). Avaaz. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  13. Launch Schedule – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  14. Zrt, HVG Kiadó: Majdnem összeütközött Elon Musk szatellitje az egyik időjárási műholddal (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. szeptember 3. (Hozzáférés: 2019. szeptember 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]