Nemzetközi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A San Franciscó-i nemzetközi repülőtér éjjel; az utasmólók sugárirányban ágaznak ki a terminálépületből, láthatóak az utashidak, a forgalmi előtér és a repülőgépek

A nemzetközi repülőtér olyan repülőtér, amely vámkezelést és útlevélellenőrzést biztosít az egyes országok közt utazók számára. A nemzetközi repülőterek jellemzően nagyobbak, mint a belföldi forgalmú repülőterek, gyakran hosszabb futópályákkal rendelkeznek, és alkalmasak a nemzetközi forgalomban általában használt nagyobb méretű repülőgépek fogadására. Méretük az egészen nagytól (pl. a London-Heathrow-i repülőtér) az egészen kicsiig (például a Fa'a'ā nemzetközi repülőtér Tahiti szigetén) terjed. A nemzetközi repülőterekről sok országban belföldi járatok is indulnak (sok helyen, például az isztambuli Atatürk nemzetközi repülőtéren, a kül- és belföldi járatoknak külön terminálja van).

A 20. század közepe óta, amikor a nemzetközi repülőterek elkezdtek infrastruktúrát kiépíteni a nemzetközi polgári repülőjáratok számára, a repülőterek épületei, működése és irányítása egyre kifinomultabbá váltak. A biztonság érdekében részletes technikai szabályrendszer alakult ki, a globális konzisztencia érdekében pedig közös kódrendszert fejlesztettek ki a világ repülőterei számára. A több millió utast és járatot kiszolgáló létesítményrendszer az egyik legösszetettebb és legösszefüggőbb rendszer a világon. A 21. század második évtizedére a nemzetközi repülőterek száma meghaladta az 1200-at, és évente csaknem kétmilliárd, nemzetközi járatokon utazó utas, valamint 50 millió tonna rakomány halad át rajtuk.

Magyarországon öt nemzetközi repülőtér található, melyek közül a budapesti és a debreceni bonyolít jelentősebb forgalmat.

Történetük[szerkesztés]

A Qantas Empire Airways repülőgépe érkező utasokkal a sydney-i Rose Bayben, 1939 körül

1919 augusztusában Londonban nyílt meg az első, menetrend szerinti nemzetközi légi járatokat indító repülőtér, a Hounslow Heath repülőtér, melyet később bezártak, helyét az 1920 márciusában megnyílt croydoni repülőtér vette át, ez 1959-ig működött.[1][2] Az amerikai kontinensen az 1928-ban megnyílt arizonai Douglas városi repülőtér volt az első nemzetközi repülőtér; ez napjainkban már csak kisgépes légiforgalmat szolgál ki.[3]

A nemzetközi repülés korai napjaiban a repülőterek kevés infrastruktúrával rendelkeztek, bár „ha gondok akadtak a hajtóművel, a repülőgépek rengeteg helyen le tudtak szállni”.[4] A négyhajtóműves gépek még nem voltak alkalmasak arra, hogy nagy távolságú, óceánok fölötti utakat leszállás nélkül megtegyenek, így elterjedtek a hidroplánok. A leghosszabb nemzetközi útvonalon (ami később a Nagy-Britanniát Ausztráliával összekötő ún. Kenguru-útvonal lett) a repülőgépek vízi leszállóhelyeket használtak például Surabaya indonéz városban, valamint a nyílt tengeren Kupang mellett. Sydneyben Rose Bay lett a város vízi leszállóhelye.[4]

A nemzetközi repülőterek a polgári repülés mellett gyakran katonai célokat is szolgáltak, emellett fenntarthatóságukra a technológiai fejlődés is gyakran hatással volt. A Kiribatihoz tartozó Főnix-szigetek repülőterét, a Kanton-szigeti repülőteret például a II. világháborúban katonai repülőtérként használták, később pedig légitársaságok vettek fel itt üzemanyagot, például a Qantas, amely az 1950-es évek végén állandó személyzetet állomásoztatott itt.[5] Az 1960-as évek elején megjelent olyan, sugárhajtású repülőgépek – például a Boeing 707 –, amelyek képesek voltak megszakítás nélkül megtenni az Ausztrália/Új-Zéland és Hawaii közti távolságot, szükségtelenné tették az üzemanyagfelvételt a csendes-óceáni szigeten, így a repülőtéren megszűnt a rendszeres légiforgalom. Más repülőtereket, például a hongkongi Kai Tak repülőteret akkor szüntettek meg, amikor már nem bizonyultak elegendőnek a forgalom kiszolgálására, és újat kellett építeni helyettük.[6][7]

Tervezésük és építésük[szerkesztés]

A repülőtereket úgy tervezik, hogy illeszkedjenek környezetükbe (Nouméa Magenta repülőtér)

Egy nemzetközi repülőtér építése és üzemeltetése számos összetett döntéstől függ, amelyre hatással van a technológia, a politika, a gazdaság, a földrajzi körülmények, valamint a helyi és nemzetközi törvények.[8][9][10][11] Egy repülőtér megtervezése még kisebb, csak belföldi forgalmat kiszolgáló létesítmény esetén is a kezdetektől fogva kiterjedt együttműködést igényel építészek, mérnökök, a repülőtér leendő vezetői és személyzete között.[12][13] Emellett a repülőterek gyakran a nemzeti büszkeség megnyilvánulásai, így építészeti szempontból nagyratörő tervek születhetnek. Erre egy példa a jelenleg tervezett mexikóvárosi új nemzetközi repülőtér, amely a tervek szerint a jelenlegi, kapacitását elért repülőteret fogja váltani.[14]

A repülőterek lehetnek toronnyal rendelkezők vagy torony nélküliek, a légiforgalom sűrűsége és a rendelkezésre álló anyagi keret alapján. Magas kapacitásuk és a zsúfolt légtér miatt sok nemzetközi repülőtér saját légiirányítással rendelkezik.

Néhány nemzetközi repülőtér további infrastruktúra kiépítését igényli a repülőtér területén kívül. Például a hongkongi nemzetközi repülőtérhez, amely eleve egy mesterségesen létrehozott földdarabra épült, nagysebességű vasút és autópálya is épült, hogy összekösse a repülőteret a várossal. Az autópályához két híd megépítésére is szükség volt (Tszing Ma függőhíd és Kap Sui Mun kábelhíd), valamint a Ma Van szigeti Ma Van viaduktra, ami összeköti a hidakat. Mindkét hídon közúti és vasúti forgalom is zajlik.[15]

Működésük[szerkesztés]

Járatinformációs rendszer képernyője mutatja az érkező járatokat a párizsi Charles de Gaulle repülőtér 2-es terminálján

A nemzetközi repülőterek a világ minden tájáról érkező utasok és légitársaságok számára igyekeznek szolgáltatásokat biztosítani. Sok nemzetközi repülőtér légiközlekedési csomópontként üzemel, melyen az utasok átszállnak egyik járatról a másikra; mások főleg közvetlen járatokat szolgálnak ki. Ez befolyásolja a repülőtér tervezését is, hatással van például a terminálok számára és elhelyezkedésére, valamint az útvonalra, amelyet az utasok és a poggyász megtesznek a repülőtér különböző területei közt. Egy főleg közvetlen forgalmat kiszolgáló repülőtér rendelkezhet külön nemzetközi és külön belföldi terminállal, külön épületben és külön poggyászkezelő rendszerrel, míg egy csomópontként üzemeltetett repülőtéren a kül- és belföldi forgalom nem válik el egymástól.[16]

A repülőtér üzemeltetése során számos tényezőt figyelembe kell venni, többek között a légitársaságok teljesítményét, az egyes repülőgéptípusok technikai követelményeit, a repülőtér és a légitársaságok kapcsolatát, az utasok számára létrejött szolgáltatásokat, a biztonsági követelményeket és a környezetre gyakorolt hatást.[17]

Szabványok[szerkesztés]

A nemzetközi repülőterek biztonsági előírásait és működési folyamatát meghatározó szabványokat nemzetközi egyezmények szabályozzák. Eredetileg két szervezet hozta létre a repülőterekre vonatkozó szabályzatokat: az egyik a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), amely az Egyesült Nemzetek egyik szervezete. Ez korábbi nemzetközi bizottságok jogutódja, és története 1903-ig nyúlik vissza. A másik az 1945-ben alapított Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), amely a légitársaságok szervezete. A két szervezet szabályzataiba maguknak a repülőtereknek nem volt beleszólásuk, ami vitás helyzetet teremtett, ezért 1948 januárjában az Egyesült Államok kereskedelmi repülőtereinek tizenkilenc képviselője ült össze New Yorkban (Baltimore, Boston, Chicago, Cleveland, Dallas, Denver, Detroit, Jacksonville, Kansas City, Los Angeles, Memphis, Miami, Minneapolis/St. Paul, New York/Newark, Philadelphia, Pittsburgh, St. Louis, San Francisco és Washington DC repülőtereiről), hogy megoldást találjanak azokra a problémákra, amelyekkel mindannyian szembesültek. Ebből jött létre a Repülőtér-üzemeltetők Tanácsa, melyből később a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa(wd) (ACI, Airports Council International) lett.[18]

Logisztika[szerkesztés]

A nemzetközi repülőterek kiterjedt műveleteket végeznek a repülés logisztikája terén, ilyen például a légiforgalmi irányítás. A légiforgalmi irányítók a földön és az ellenőrzött légtérben lévő repülőgépeket irányítják, emellett segítik a nem ellenőrzött légtérben tartózkodó repülőgépeket is.[19]

Vámkezelés és útlevél-ellenőrzés[szerkesztés]

Útlevélellenőrzés a dublini repülőtéren (2007)

A nemzetközi légi járatokat fogadó repülőterek vámkezelési és útlevélellenőrzési szolgáltatásokat nyújtanak, melyek belépést engedélyeznek az adott országba. Ezek szabályai az évek során változnak, de általában törvények határozzák meg őket.[20] Mivel vannak olyan országok, amelyek egyezmények alapján vámkezelés és útlevélellenőrzés nélkül is engedik közlekedni az átszálló utasokat, nem feltétlenül rendelkezik minden nemzetközi repülőtér ezekkel a létesítményekkel.

Biztonság[szerkesztés]

Az írországi Shannon repülőtéren előzetes útlevél- és vízumellenőrzés zajlik az Egyesült Államokba tartó utasok részére

A jelenlegi trend, mely szerint a repülőterek biztonságát az utas- és poggyászkezelés hatékonyságának rovására is növelik, a jövőben is előreláthatólag folytatódni fog.[21][22] Ez anyagi terhet helyez a repülőterekre, nehezíti a kiszolgálás zökkenőmentességét, és az utasok magánszféráját is sértheti.[16] A nemzetközi járatok gyakran magasabb szintű biztonsági intézkedéseket igényelnek, mint a csak belföldi járatok, bár az elmúlt években számos repülőtér ugyanolyan szintű biztonsági intézkedést nyújt mindkettőnek.

A legtöbb nemzetközi repülőtér rendelkezik úgynevezett szigorított védelmi területtel, azaz olyan, a biztonsági ellenőrzést követő területtel, ahol az utasok szabadon mozoghatnak további biztonsági ellenőrzések nélkül. Gyakran található itt olyan vámmentes bolt és egyéb üzletek, amelyek árukészletét biztonsági szempontból már átvizsgálták, így a fedélzetre kerülésük nem jelent biztonsági kockázatot. A repülőtér alkalmazottain kívül csak olyan utasok juthatnak be ide, akik érvényes foglalással rendelkeznek valamelyik, többnyire pár órán belül induló járatra. A védelmi területre általában központosított ellenőrzőpontokon lehet bejutni.[23] Több nagy repülőtéren nem csak egy biztonsági ellenőrzés zajlik; sok esetben már a bejáratnál ellenőrzik az utast és a csomagot, illetve közvetlenül a gépre való beszállás előtt ismét ellenőrzik őt és a kézipoggyászát.

A repülőtér zökkenőmentes működése érdekében új, fejlettebb biztonsági rendszerek állnak kidolgozás alatt – a régi biztonsági ellenőrzőpontokat például új, az egész repülőteret magába foglaló teljes védelmi területeket alakíthatnak ki, melyen az utasokat automatikusan megfigyelik a repülőtérre érkezésük pillanatától egészen addig, amíg fel nem szállnak a repülőgépre.[16]

A belföldi járatokról nemzetköziekre átszálló utasok sokszor fel kell, hogy vegyék a feladott poggyászaikat, hogy átvigyék őket a vámkezelésen, majd újra fel kell adniuk, így az átszállás időigényesebb a kelleténél. Egyes európai repülőtereken a poggyászt nem kell felvenni, belföldi járatról is átteszik a végső úti célra tartó járatra.

Egyes esetekben az utasok már indulás előtt áteshetnek az érkezési ország útlevélellenőrző és vámkezelési procedúráján. Kanada egyes repülőtereiről, valamint az írországi Shannon repülőtérről az Egyesült Államokba tartó utasok számára például elérhető ez a szolgáltatás; ők olyan amerikai repülőterekre is megérkezhetnek, amelyek nem rendelkeznek vámkezeléssel és útlevélellenőrzéssel. Az ilyen járatokon szállított poggyász a belépési repülőtéren átkerülhet a végcél felé tartó járatra.

A nemzetközi repülőterek egyik létfontosságú biztonsági kérdése az egészségügy, ide értendő a fertőző betegségek, például a SARS terjedésének megakadályozása.[24] Az ezzel kapcsolatos szabványokat az ICAO Szabványok és javasolt gyakorlat, valamint a WHO Nemzetközi Egészségügyi Szabályzata szabályozza, de alkalmazásukba a helyi hatóságoknak komoly beleszólása van.[25]

Közlekedés[szerkesztés]

A repülőterek legfontosabb szolgáltatásai közé tartoznak a repülőtér elérhetőségét biztosító közlekedési létesítmények, úgymint a vasúti útvonalak, taxik és reptéri buszok (shuttle) megállóhelyei, valamint a buszmegállók.[26] Jellemzőek a nagy méretű parkolók, gyakran többszintes parkolóházakban. Egyes repülőterekről reptér busszal érhetőek el a parkolóházak.[26] A nemzetközi repülőterek mérete miatt sokszor reptéri buszok közlekednek az egyes terminálok között is,[27] például a kairói, zürichi és a szingapúri reptéren.

Egyes amerikai nemzetközi repülőtereken, például a chicagói O’Hare nemzetközi repülőtéren egyes várótermek a termináltól távol esnek, és az utasokat reptéri buszok szállítják a terminálokra. Az ilyen intermodális központokra jellemző kényelmi szolgáltatások a mosdók és az ülőhelyekkel ellátott várók, emellett lehetnek itt üzletek, jegyértékesítő irodák és büfék vagy éttermek; a helyiségek lehetnek fűtöttek és légkondicionáltak.[26]

Szolgáltatások[szerkesztés]

A megszokott kényelmi szolgáltatások közé tartoznak a nyilvános vécék, várótermek, üzletek (köztük vámmentes boltok) és éttermek.[27][28] A büfék és éttermek sok helyen ételudvarokon tömörülnek. Egyes nemzetközi repülőtereken luxuscikkeket árusító üzletek is jelen vannak vámmentes boltként, például az Indira Gandhi nemzetközi repülőtér 3-as terminálján,[28] amely India egyik jelentős kereskedelmi jellegű úti céljává vált.[28] Gyakori a repülőtereken a wi-fi, a pénzváltók és a turisztikai információs irodák, bár repülőterenként eltér, milyen mértékben vannak jelen. Egyes nemzetközi repülőterek biztonságos helyeket nyújtanak az ott rekedt utasoknak, ahol pihenhetnek vagy aludhatnak; leggyakrabban a reptér területén található szállodák formájában.

Díjak[szerkesztés]

A World Airport Awardot utasok ítélik oda egy független, az egész világra kiterjedő közvéleménykutatás során. A Szingapúr-Changi repülőtér 2006-ban, 2010-ben, 2013-ban és 2014-ben is elnyerte a díjat.[30] Szintén díjazott volt a Szöul-Incshoni nemzetközi repülőtér (Dél-Korea) és az Amszterdam-Schiphol repülőtér (Hollandia) is.[31]

Elnevezések[szerkesztés]

A hongkongi repülőtér madártávlatból (2010)
Poggyászrakodás a lisszaboni Portela repülőtéren (2012)
Poggyászok összegyűjtése a bangkoki Suvarnabhumi repülőtéren (2007)

A repülőterek elnevezésének leggyakoribb forrása a toponímia, vagyis helynevek adják a repülőtér nevét. Sok esetben a nagyváros mellett vagy helyett a repülőtérnek helyt adó közeli kisebb település, városrész, birtok, történelmi település, régió, sziget vagy más földrajzi képződmény neve szerepel a repülőtér nevében. Példák: Debreceni nemzetközi repülőtér (városnév), Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér, Róma-Fiumicino nemzetközi repülőtér (Schwechat, illetve Fiumicino kisvárosok a főváros közelében), Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtér (város- és birtoknév); az argentin Cataratas del Iguazú nemzetközi repülőtér és a Foz do Iguaçu nemzetközi repülőtér az Iguazú-vízesésről kapta a nevét. A helynév mellett a repülőtér hivatalosan gyakran másik nevet is visel, névadók például a következők lehetnek:

Egy tanulmány szerint a világ nemzetközi repülőterei nevének 44%-át adják helynevek, 30%-uk viseli politikusok, 7%-uk a repülés úttörői, 3%-uk vallási-mitikus alakok, 2%-uk közszereplők, 2%-uk tudósok nevét, 1%-uk egyéb eredetű nevet visel.[41]

Minden nemzetközi repülőtér rendelkezik a négybetűs ICAO-kód mellett egy hárombetűs IATA-kóddal is, ami gyakran a név rövidítése.

Magyarország nemzetközi repülőterei[szerkesztés]

A ferihegyi repülőtér 2-es terminálja a légi oldal felől

Magyarország jelenleg (2018) öt nemzetközi repülőtérrel rendelkezik (IATA/ICAO kód):

Az ország első, nemzetközi forgalomban részt vevő repülőtere, egyben Budapest első állandó repülőtere a mátyásföldi repülőtér volt, amely 1916-ban épült; 1918. július 4-én innen indult el a Budapest-Bécs járat, majd 1922-től számos más nemzetközi járat is. Az I. világháború után a repülőteret fokozatosan a légierő bázisává alakították át, a polgári légiforgalmat a frissen felépült budaörsi repülőtér vette át. A mátyásföldi repülőteret gyakorlatilag megszüntették, napjainkban csak távirányítós repülőmodellek repítésére alkalmas.[42]

A budapesti Szent Gellért tér volt a második, ahonnan repülőjáratok indultak; itt nem kifutópálya épült, hanem a Duna vizére szálltak le az Aeroexpress Rt. Budapestet Zágrábbal, Prágával, Bukaresttel és Béccsel is összekötő járatai 1923–1930 között.

A budaörsi repülőtér 1939-ben

A Budaörsi repülőtér 1937-ben nyílt meg, 1939-ben már több mint tíz külföldi városba indítottak járatokat. 1946-ban innen indult újra az ország légiközlekedése belföldön, az 1947-ben indult prágai járattal pedig külföldre is, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. Li–2 repülőgépeivel.[43] Szerepét 1950-ben vette át a háború előtt elkezdett ferihegyi repülőtér; a budaörsi azóta csak sportrepülőtérként üzemel.

Az 1950. május 7-én megnyílt ferihegyi repülőtérről a Maszovlet már a kezdetektől üzemeltetett külföldi járatokat is. A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2011 márciusa óta viseli hivatalosan Liszt Ferenc nevét, létrejötte óta az ország legjelentősebb repülőtere, közel 11 és fél milliós éves utasforgalmával (2016-os adat) európai szinten az első ötvenben van. Az egykori nemzeti légitársaság, a Malév, valamint Európa egyik legsikeresebb diszkont légitársasága, a Wizz Air központi bázisa.

A Debreceni nemzetközi repülőtér Magyarország második legjelentősebb repülőtere, 2001 óta nemzetközi repülőtér. A Wizz Air egyik bázisa. Éves forgalma a 285 000 főt közelíti (2016-os adat).[44]

A Győr–Pér repülőtér 2000-ben épült egy korábbi katonai repülőtér átalakításával, és 2003 óta vesz részt a nemzetközi forgalomban, főként az Audi gyár dolgozói használják.[45] Forgalma 2016-ban meghaladta a 21 000 főt, bár volt már másfélszer ennyi is.

A Hévíz-Balaton repülőtér terminálja a Germania légitársaság egy gépével

A Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér egy egykori szovjet katonai repülőtér helyén jött létre. 2005 előtt sármelléki repülőtér, 2005 és 2012 óta FlyBalaton repülőtér néven volt ismert, 2006-ban lett nemzetközi repülőtér[forrás?]. Főleg nyári szezonális charterjáratok használják. Forgalma 2016-ban meghaladta a 17 000 főt.

A Pécs–Pogány repülőtér mai helyén 1956-ban épült (egy korábbi repülőtér a mai Uránváros lakótelep helyén működött). A belföldi forgalomban Pécs már az 1930-as években, majd a világháború utáni évtizedekben is részt vett (a Budapest–Pécs járat maradt fenn legtovább a Malév egykori belföldi járatai közül), a nemzetközi forgalom azonban csak 2006-ban indult meg egy rövid életű bécsi járattal. Menetrend szerinti járat azóta sincs, az ezt követő években charterjáratok közlekedtek külföldre, de a reptér forgalma folyamatosan csökken, 2016-ban mindössze 3644 utas használta. A repülőtér rövid, 1500 méteres futópályája nem teszi lehetővé a diszkont légitársaságok körében népszerű típusok fogadását, ezért fejlesztést igényel.

Híres repülőterek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az International airport című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Imperial Airways: the birth of the British airline industry 1914–1940. Hersham [England]: Ian Allan (2009. november 9.). ISBN 978-1-906537-07-4 
  2. Learmonth, Bob; Cluett, Douglas & Nash, Joanna (1977), A history of Croydon Airport, Sutton Libraries and Arts Services
  3. Eleanor Roosevelt's trip to Douglas remembered. Douglas Dispatch, 2008. június 6. (Hozzáférés: 2014. október 6.)
  4. a b --from the dawn of aviation : The Qantas Story, 1920-1995. Double Bay, NSW: Focus Pub., 57, 66–71. o. (1995. november 9.). ISBN 1-875359-23-0 
  5. Walker, Howell. "Air Age Brings Life to Canton Island". The National Geographic Magazine: January 1955, pp. 117-132.
  6. Kai Tak Airport Hong Kong”. 20th Century Aviation Magazine. (Hozzáférés ideje: 2014. október 20.)  
  7. Farewell speech for Kai Tak (6 July 1998)
  8. Technology versus democracy: the comparative politics of international airports. Boston, Massachusetts: Auburn House Pub. Co. (1982. november 9.). ISBN 0-86569-063-4 
  9. Regulatory implications of the allocation of flight departure and arrival slots at international airports. Montreal, Canada: International Civil Aviation Organization (2001. november 9.) 
  10. Politics at the airport, [Online-Ausg.], Minneapolis: University of Minnesota Press (2008. november 9.). ISBN 0-8166-5014-4 
  11. Williams, Alan, 1934-, Developing strategies for the modern international airport : East Asia and beyond / by Alan Williams, Ashgate Pub. Co
  12. Planning and design of airport terminal building facilities at nonhub locations. United States Federal Aviation Administration, 1980. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
  13. Quality control of construction for airport grant projects. U.S. Dept. of Transportation, Federal Aviation Administration, 2007. (Hozzáférés: 2014. október 1.)
  14. Mexico Plans New $9.2 Billion Airport”, The Wall Street Journal, 2014. szeptember 2. (Hozzáférés ideje: 2014. december 6.) 
  15. Telford, Thomas. Hong Kong International Airport, Special Issue 2, Journals Leon Heward-Mills for Institution of Civil Engineers (1998. november 1.) 
  16. a b c Janić, Milan. Airport Analysis, Planning and Design: Demand, Capacity, and Congestion. New York: Nova Science Publishers, 51–52, 248. o. (2010. február 1.). ISBN 978-1-61761-560-3. Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 29. 
  17. Managing airports – an international perspective, 2, Oxford, UK and Burlington, US: Butterworth-Heinemann (2003. november 9.). ISBN 0-7506-5917-3 
  18. History of Airports Council International-North America. Airports Council International – North America. (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  19. The Science and Technology of Air Traffic Control. Ars Technica . Conde Nast. (Hozzáférés: 2014. október 3.)
  20. Designated US International airports. U.S. Department of Transportation Federal Aviation Administration, 1996 (Hozzáférés: 2014. október 1.)
  21. Air piracy, airport security, and international terrorism: winning the war against hijackers. New York: Quorum Books (1991. november 9.). ISBN 0-89930-413-3 
  22. Airport, aircraft, and airline security, 2nd, Boston: Butterworth-Heinemann (1991. november 9.). ISBN 0-7506-9019-4 
  23. Rodney Wallis. How Safe are Our Skies?: Assessing the Airlines' Response to Terrorism. Greenwood Publishing Group, 90–91. o. (2003). ISBN 978-0-275-97847-1 
  24.  IHR implementation at ports, airports and groundcrossings – video (WEBM). WHO. (Hozzáférés ideje: 1 October 2014.)
  25. FAQ: What are the ICAO Standards and Recommended Practices ... at international airports?. ICAO. (Hozzáférés: 2014. október 1.)
  26. a b c Strategies for Improving Public Transportation Access to Large Airports. Transportation Research Board, 81–84. o. (2002). ISBN 0-309-06764-2 
  27. a b Johnson, Josie J.. International Air Flights. Clinton Gilkie 
  28. a b c The Luxury Market in India. Palgrave Macmillan, 102. o. (2012). ISBN 1-137-24317-1 
  29. Traveler Services. Chicago Department of Aviation. [2014. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 1.)
  30. Singapore's Changi Airport Named World's Best. NBC News . (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  31. World Airport Awards. [2014. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  32. Sydney airport: 80 years as the gateway to Australia. Edgecliff, N.S.W.: Focus Pub. (2000. november 9.). ISBN 1-875359-64-8 
  33. From bullocks to Boeings: an illustrated history of Sydney Airport. Canberra: Australian Government Pub. Service (1986. november 9.). ISBN 0-644-03395-9 
  34. Word Travels: Overview of Santiago International Airport. (Hozzáférés: 2014. október 4.)
  35. Word Travels: Overview of Budapest Airport. (Hozzáférés: 2014. október 4.)
  36. Word Travels: Overview of Warsaw Airport. (Hozzáférés: 2014. október 4.)
  37. Word Travels: Overview of Prague Václav Havel Airport. (Hozzáférés: 2014. október 4.)
  38. Kyrgyz epic trilogy: Manas, Semetey, Seytek (UNESCO Intangible Cultural Heritage)
  39. Word Travel: Overview of Caracas Airport. (Hozzáférés: 2014. október 4.)
  40. Word Travels: Overview of Bologna Airport. (Hozzáférés: 2014. október 4.)
  41. Naming of International Airports”. (Hozzáférés ideje: 2014. október 2.)  
  42. A mátyásföldi repülőtér története
  43. Földesi László: Öt évtized szárnyakon – Ötven éves a Magyar Légiközlekedési Vállalat, 1996 (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  44. A debreceni repülőtér a város honlapján
  45. A Győr-Pér repülőtér honlapja
  46. World Top 30 Airports. Fubra Limite. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  47. Tharpe, Jim. „Atlanta Airport Still the "Busiest"”, 2007. január 4.. [2007. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. január 4.) 
  48. 12 months. Aci.aero . (Hozzáférés: 2016. április 28.)
  49. (LAX) Los Angeles International Airport Overview. Flight Stats . FlightStats, Inc.. (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  50. The World's 18 Strangest Airports: Dammam, Saudi Arabia. Popular Mechanics
  51. The World's 18 Strangest Airports": Svalbard, Norway. Popular Mechanics

Külső hivatkozások[szerkesztés]