Sabiha Gökçen
| Sabiha Gökçen | |
 | |
| Született | 1913. március 22. Bursa, Oszmán Birodalom |
| Elhunyt | 2001. március 22. (88 évesen) Ankara, Törökország |
| Beceneve | pilóta |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | török |
| Szülei | Mustafa Kemal Atatürk |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Üsküdar American Academy |
| Kitüntetései | FAI Gold Air Medal |
| Sírhelye | Military Cemetery of Cebeci |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sabiha Gökçen témájú médiaállományokat. | |
Sabiha Gökçen (IPA: /sabiha gœktʃen/, Bursa, 1913. március 22. – Ankara, 2001. március 22.) Törökország első női pilótája, a világ első női harci pilótája,[1][2] Mustafa Kemal Atatürk államalapító kilenc örökbe fogadott gyermekének egyike.[3] Vezetéknevének jelentése égből való.
Életrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Török források, és a vele készült interjúk szerint Sabiha Gökçen Mustafa İzzet Bey és Hayriye Hanım lányaként látta meg a napvilágot; mindkét szülője bosnyák származású volt.[4][5][6] Hans-Lukas Kieser állítása szerint azonban elképzelhető, hogy örmény származású volt.[7] A származását illető spekulációkat az egyik török napilap is tárgyalta,[8] a hivatalos török források azonban erősen kritizálták a megjelent híreket.[9][10]
1925-ben, amikor Sabiha 12 éves volt, Atatürk bursai látogatása alkalmával a kislány engedélyt kért, hogy találkozhasson az államfővel, majd elmondta neki, hogy mennyire szeretne iskolába járni. Atatürk, a lányt szegényes körülmények között nevelő idősebb testvér engedélyével adoptálta Sabihát, majd beíratta az ankarai Çankaya Általános Iskolába. Később az isztambuli Üsküdar Lánykollégiumban tanult.
Amikor 1934-ben bevezették a vezetéknév-törvényt, Atatürk a Gökçen, „égből való” nevet ajándékozta nevelt lányának. Ekkor Sabiha még nem volt pilóta, néhány hónappal később kezdett érdeklődni a repülés iránt.
Atatürk fontosnak tartotta a repülést, előmozdította a Török Repülő Szövetség megalapítását 1925-ben. 1935 májusában az államfő magával vitte Sabihát a Türkkuşu („törökmadár”) repülőiskola megnyitójára. A repülőgépek és ejtőernyősök bemutatója alatt Sabiha kifejezte nevelőapjának, mennyire szeretne ő is repülni. Atatürk beíratta a repülőiskolába, annak első női tanulójaként. Először ejtőernyősnek képezték volna ki, de a lányt jobban érdekelték a repülőgépek. Miután megszerezte a pilótaengedélyt, hét férfi tanulóval együtt a Szovjetunióba küldték, ahol továbbképezték.
1936-ban Atatürk kérésére Sabiha beiratkozott a Török Légierő akadémiájára, ahol bombázó és harcirepülőgépek vezetésére képezték ki az Eskişehiri Légibázison. Az ország (és a világ) első női berepülő pilótájaként részt vett az égei-tengeri és trákiai hadgyakorlatokon 1937-ben, majd élesben is bevetették, a dersimi felkelés leverésében.[11]
1938-ban ötnapos repülőtúrán vett részt a Balkán fölött, később a Türkkuşu Repülőiskola főoktatója lett, itt szolgált 1955-ig, amikor is a Török Repülő Szövetség igazgatótanácsának tagja lett. 28 éven keresztül a világ szinte minden tájára vezetett repülőgépet. 1981-ben könyvet írt A Life Along the Path of Atatürk címmel, melyet a repülő szövetség jelentetett meg Atatürk 100. születésnapjának alkalmából.
Élete során Sabiha Gökçen 22 különböző típusú repülőgépet vezetett, több mint 8000 órát repült, ebből 32 óra harci bevetés volt. 1996-ban az Egyesült Államok légiereje A történelem 20 legnagyobb pilótája poszterén Sabiha Gökçen volt az egyetlen pilótanő.[12]
Hagyatéka
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Róla nevezték el Isztambul második számú nemzetközi repülőterét, a Sabiha Gökçen nemzetközi repülőteret, mely a város ázsiai oldalán található.
Sabiha Gökçen mellszobra az Isztambuli Repülési Múzeumban
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Mango, Andrew (2000). Atatürk: The Biography of the Founder of Modern Turkey. Overlook Press.
- ↑ "Eagle Biography - Sabiha Gökçen". GoE Foundation (angol nyelven). 2018. április 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 24..
- ↑ "Atatürk'ün Manevi Evlatları" (török nyelven). 2016. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ "İşte soyağacı" (török nyelven). Hürriyet. 2007. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ "CNN Turk". 2008. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. február 29..
- ↑ "Ataturk's Daughter was an Armenian". armedia.am (angol nyelven). 2016. november 2. 2019. október 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. május 17..
According to Turkish sources and the interview with Sabiha Gokcen herself, she was born on March 22, 1913 in Bursa. She was the daughter of Mustafa İzzet Bey and Hayriye Hanim who were ethnic Bosniaks
- ↑ Hans-Lukas Kieser, "Verlierer der postosmanischen Ordnung", (Enteignet – Vertrieben – Ermordet, Beiträge zur Genozidforschung, Chronos Verlag, 2004, Zürich, ISBN 3-0340-0642-X)
- ↑ "Sabiha Gökçen mi Hatun Sebilciyan mı" (török nyelven). Hürriyet. 2007. augusztus 27. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ Tabitha Morgan (2004. február 29.). "Turkish heroine's roots spark row". BBC News.
- ↑ "Turkey - Country Reports on Human Rights Practices - 2004". U.S. Department of State. 2007. december 15. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ "Eagle Biography: Sabiha Gökçen". USAF Air Command and Staff College. 2012. január 14. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ Türk Kızı, Gök Kızı, Atatürk Kızı (török nyelven). TRT. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Életrajz (angolul)
- Sabiha Gökçen életrajz, US Air Force (angolul)
- Rövid életrajza a Gökçen repülőtér honlapján Archiválva 2014. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
