Hongkongi nemzetközi repülőtér
| Hongkongi nemzetközi repülőtér | |||||||||||||
| Hong Kong International Airport 香港國際機場 /Hőngkong kvok caj kéj chőng ()/ | |||||||||||||
| IATA: HKG ICAO: VHHH | |||||||||||||
| Adatok | |||||||||||||
| Elhelyezkedés | |||||||||||||
| Kiszolgált város | Hongkong | ||||||||||||
| Megnyitás | 1998. július 6.[1] | ||||||||||||
| Üzemeltető | Airport Authority Hong Kong | ||||||||||||
| Névadó | Hongkong (különleges közigazgatási terület) | ||||||||||||
| Tszf. magasság | 9 m | ||||||||||||
| Utasforgalom | 39 491 000 (2023)[2] | ||||||||||||
| Teherforgalom | 4 millió tonna (2012)[3] | ||||||||||||
| Futópályák | |||||||||||||
| |||||||||||||
| Elhelyezkedése | |||||||||||||
![]() | |||||||||||||
| A Hongkongi nemzetközi repülőtér weboldala | |||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hongkongi nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
A Hongkongi nemzetközi repülőtér (kínaiul: 香港國際機場, jűtphing: Hoeng Gong gwok zai gei coeng, magyaros, Hőngkong kvok caj kéj chőng), helyi ismert nevén Cheklápkók () repülőtér Hongkong nemzetközi repülőtere, a világ egyik legforgalmasabb légikikötője.[4] (IATA: HKG, ICAO: VHHH) 1998-ban a Kajtak () repülőteret váltották le vele. A repülőtér a Cheklápkók ()-szigeten található, mely egy mesterséges sziget.[5]
2011-ben 53,9 millió főnyi utas- és mintegy 3,9 millió tonnányi áruforgalmat bonyolított le. Több mint 100 légitársaság naponta több mint 900 járatot indít innen 160 célállomásra. 2013-ban újabb teherforgalmi terminál nyitásával növelik meg a légikikötő kapacitását.[4] 2007-ben és 2011-ben a Skytrex felmérésén a világ legjobb repülőterének szavazták meg az utasok.[6][7]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Cheklápkók () repülőteret a korábbi nemzetközi légikikötő, a Kajtak () nemzetközi repülőtér leváltására tervezték, ami 1925-től üzemelt az egyik legforgalmasabb városrészben, Kaulungban (), és a hely szűke miatt terjeszkedni sem tudott az egyre növekvő utasforgalom kiszolgálására. Az 1990-es évekre a világ egyik legforgalmasabb reptere lett, de túlnőtte magát, a kapacitás elégtelensége miatt minden harmadik járat késett, mert vagy nem volt hely a gépeknek, vagy nem volt szabad kifutópálya, illetve kapu.[8] Mindezt tetőzte, hogy a zajkibocsátás miatt korlátozni kellett az éjszakai járatok számát, mivel a környék mintegy 340 000 lakóját érintette súlyosan a 105 dB(A)-t meghaladó zajártalom.[9][10]
1974-ben a Hongkongi Polgári Repülési Minisztérium és a Közműkezelési Minisztérium tanulmánya a Lánthau ()tól nem messze fekvő kis Cheklápkók ()-szigetet jelölte meg lehetséges repülőtérként. A sziget távol van a sűrűn lakott területektől, a járatok repülési útvonalát pedig a Dél-kínai-tenger fölött tervezték meghatározni, ezzel több kifutó szimultán használatát biztosítva. A reptér építése azonban csak 1991-ben kezdődött meg és igen sietősen folyt, részben Hongkong 1997-es tervezett visszacsatolása miatt, mivel az volt az általános vélemény, hogy Kína be fogja fagyasztani a projekt kivitelezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. A reptér nem készült el az átadás időpontjáig, de Kína egy év halasztást engedélyezett Hongkongnak. Végül a repteret épp határidőre sikerült befejezni.[11][12]
A repülőteret képező földdarabot mesterségesen hozták létre az eredetileg 3,02 km²-es Cheklápkók () és a 0,08 km²-es Lámcau () szigetek szintkiegyenlítésével, valamint 9,38 km²-nyi, tengertől visszanyert terület hozzácsatolásával. Az így létrehozott 12,48 km² területű mesterséges sziget mintegy 1%-kal növelte Hongkong területét.[5] A repülőteret a londoni székhelyű Foster and Partners építész cég tervezte.[13]
A projektnek csupán egy részét képezte a reptér területének kialakítása, Hongkong-sziget és Kaulung területén is végeztek feltöltést, valamint számos hidat, alagutat építettek és kiépítették a reptérhez csatlakozó autóutakat és vasúti pályákat. A projekt a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a valaha volt legdrágább repülőtér-építés. A projektet a 20. század tíz legnagyobb építészeti vívmánya közé sorolta a ConExpo 1999-ben.[14] A terminálok oldala üvegből készült, azért, hogy az épület képes legyen ellenállni egy nagy erejű tájfunnak is: az üveg betörik, ezzel csökkentve az épületre kifejtett nyomást.[11]
A repteret 1998. július 6-án nyitották meg, az első repülőgép, a Cathay Pacific 889-es New York-i járata 6:27 perckor landolt.[1] Már a megnyitás napján technikai problémákkal küzdött a repülőtér, a járatinformációs rendszer leállt, nem sokkal később pedig megszakadt a kommunikációs rendszer a Kajtak repülőtérrel, ahol a teherszállításhoz szükséges adatbázist tárolták. Mindezt tetőzte, hogy egy alkalmazott véletlenül kitörölt egy kritikus adatbázist, ami miatt a szállítmányozást kézi irányításra kellett átállítani. A számítógépes vezérlés megszűnése olyan súlyos helyzetet teremtett, hogy a repülőtér egy időben egyáltalán nem tudott tehergépeket fogadni.[11] A megnyitást követő három-öt hónapban gyakoriak voltak a számítástechnikai hibák. Az egyik hongkongi politikus úgy nyilatkozott: „Ez egy első osztályú projektnek indult, de kilencedrangú repülőtér lett belőle, szégyen. A repterünkön nevet az egész világ.”[15][16] Egy időre kénytelenek voltak megnyitni a Kajtak reptér teherterminálját is.[17]
2007 júniusában megnyitották a T2-es jelű második terminált.[1] A repülőtérhez kapcsolódik a SkyCity, két bevásárlóközponttal, a SkyMarttal és a SkyPlaza-val,[18] valamint a SkyPierrel, ami Kínába és Makaóra kínál komphajó-szolgáltatásokat.[19]
Futópályák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A repülőtér futópályái:
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A repülőtér előnézetből
- A repülőtér éjszakai látképe
- A repülőtér kívülről
- Airbus A330-200 (Air Seychelles) és a repülőtéri irányítótorony
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A repülőteret kiszolgálja a hongkongi vasúti közlekedési hálózat, az MTR, saját vonallal, az Airport Express vonallal, ami 24 perc alatt viszi be az utasokat a városba.[20]
A SkyPierről Kínába és Makaóba lehet átutazni komphajóval.[21]
A repülőtérről több busztársaság is üzemeltet nappali és éjszakai járatokat.[22]
A repteret háromféle taxi szolgálja ki, a piros színű, úgynevezett városi (urban) taxik, a zöld taxik az Új területekre viszik az utasokat, a kék taxik pedig Lánthaura.[23]
Forgalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Utasok száma | 28 631 000 | 33 065 000 | 37 142 000 | 47 783 000 | 50 923 000 | 56 467 000 | 68 496 000 | 74 672 000 | 1 351 000 | 53 055 000 |
| 1998 | 2001 | 2004 | 2007 | 2010 | 2012 | 2015 | 2018 | 2021 | 2024 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "Key Dates & Events". Hong Kong International Airport. Hozzáférés: 2013. február 26.
- ↑ "www.hongkongairport.com/iwov-resources/file/the-airport/hkia-at-a-glance/facts-figures/2023e.pdf" (PDF).
- ↑ "Facts & Figures". Hong Kong International Airport. Hozzáférés: 2013. február 26.
- 1 2 "Welcome to HKIA" (angol nyelven). Hong Kong International Airport. Hozzáférés: 2012. június 13.
- 1 2 Plant, G.W.; Covil, C.S; Hughes, R.A.; Airport Authority Hong Kong (1998). Site Preparation for the New Hong Kong International Airport. Thomas Telford. 1, 3–4, 43, 556. o. ISBN 978-0-7277-2696-4.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "International travellers have voted Hong Kong the best airport in the world" (angol nyelven). Skytrax. 2007. augusztus 8. 2012. május 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 13.
- ↑ "Hong Kong International Airport named World's Best Airport at the 2011 World Airport Awards" (angol nyelven). Skytrex. 2013. július 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 13.
- ↑ Genzberger, Christine (1994). Hong Kong Business: The Portable Encyclopedia for Doing Business with Hong Kong. World Trade Press. 239. o. ISBN 978-0-9631864-7-8.
- ↑ Hong Kong Advisory Council on the Environment (1995. július). "Proposal to Optimise Kai Tak Capacity" (PDF). 2011. június 11. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2006. június 13.
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó); External link in(súgó)|author= - ↑ Dempsey, Paul (1999). Airport Planning and Development Handbook: A Global Survey. McGraw-Hill Professional. 106. o. ISBN 978-0-07-134316-9.
- 1 2 3 "Building Hong Kong's Airport". Extreme Engineering. 1. évad. 7. epizód. 2003. május 14.
{{cite episode}}: Unknown parameter|serieslink=ignored (|series-link=suggested) (súgó) - ↑ Rikkie Yeung (2008). Moving Millions: The Commercial Success and Political Controversies of Hong Kong's Railways. Hong Kong University Press. ISBN 978-962-209-963-0.
- ↑ "Chek Lap Kok Airport". Foster+Partners. 2013. március 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 26.
- ↑ "Top 10 Construction Achievements of the 20th Century". Public Roads. 63 (1). Federal Highway Administration. 1999. Hozzáférés: 2013. február 26.
- ↑ Gordon, Alastair (2004. szeptember). Naked Airport. Metropolitan Books. ISBN 0-8050-6518-0.
- ↑ Landler, Mark (1998. július 9.). "INTERNATIONAL BUSINESS; Problems Continue to Mount at New Hong Kong Airport". New York Times.
- ↑ "Calendar of Events". Hong Kong Yearbook. 1998. Hozzáférés: 2009. augusztus 15.
- ↑ "SkyMart and SkyPlaza". Discover Hong Kong. 2013. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 26.
- ↑ "SkyPier" (pdf). Hong Kong International Airport. Hozzáférés: 2013. február 26.
- ↑ "Airport Express". MTR. Hozzáférés: 2013. február 26.
- ↑ "Ferry Transfer". Hong Kong International Airport. Hozzáférés: 2013. február 26.
- ↑ "Public buses". Hong Kong International Airport. Hozzáférés: 2013. február 26.
- ↑ "Taxis". Hong Kong International Airport. Hozzáférés: 2013. február 26.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hong Kong International Airport című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- World Aero Data – Hong Kong International Airport (angolul)
- openNav: HKG / VHHH charts (angolul)
- Extreme Engineering: Hong Kong Airport – Discovery.com (angolul)
- Baleset- és repülőesemény-történet az Aviation Safety Network adatbázisában
- A repülőtér aktuális időjárása a NOAA/NWS-től
