Hongkongi nemzetközi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hongkongi nemzetközi repülőtér
Hong Kong International Airport

香港國際機場 /Hőngkong kvok caj kéj chőng/
IATA: HKG  ICAO: VHHH
Adatok
Elhelyezkedés  Hongkong
 Kína
Kiszolgált város Hongkong
Megnyitás 1998. július 6.[1]
Üzemeltető Airport Authority Hong Kong
NévadóHongkong (különleges közigazgatási terület)
Tszf. magasság 9 m
Utasforgalom 5 653 000 (2022)[3]
Teherforgalom 4 millió tonna (2012)[2]
Átszállási lehetőségek Airport station
Futópályák
IrányHosszBurkolat
07R/25L3800 maszfalt
07L/25R3800 maszfalt
Elhelyezkedése
Hongkongi nemzetközi repülőtér (Hongkong)
Hongkongi nemzetközi repülőtér
Hongkongi nemzetközi repülőtér
Pozíció Hongkong térképén
é. sz. 22° 18′ 32″, k. h. 113° 54′ 52″Koordináták: é. sz. 22° 18′ 32″, k. h. 113° 54′ 52″
Térkép
A Hongkongi nemzetközi repülőtér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hongkongi nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Hongkongi nemzetközi repülőtér (kínaiul: 香港國際機場, jűtphing: Hoeng Gong gwok zai gei coeng, magyaros, Hőngkong kvok caj kéj chőng), helyi ismert nevén Cheklápkók repülőtér Hongkong nemzetközi repülőtere, a világ egyik legforgalmasabb légikikötője.[4] (IATA: HKG, ICAO: VHHH) 1998-ban a Kajtak repülőteret váltották le vele. A repülőtér a Cheklápkók-szigeten található, mely egy mesterséges sziget.[5]

2011-ben 53,9 millió főnyi utas- és mintegy 3,9 millió tonnányi áruforgalmat bonyolított le. Több mint 100 légitársaság naponta több mint 900 járatot indít innen 160 célállomásra. 2013-ban újabb teherforgalmi terminál nyitásával növelik meg a légikikötő kapacitását.[4] 2007-ben és 2011-ben a Skytrex felmérésén a világ legjobb repülőterének szavazták meg az utasok.[6][7]

Története[szerkesztés]

Lánthau szigetének változása a tengertől nyert földterület jelölésével (szürke). Jól látszik a Lámcau- és a Cheklápkók-sziget (fent)
A reptér távlati képe

A Cheklápkók repülőteret a korábbi nemzetközi légikikötő, a Kajtak nemzetközi repülőtér leváltására tervezték, ami 1925-től üzemelt az egyik legforgalmasabb városrészben, Kaulungban, és a hely szűke miatt terjeszkedni sem tudott az egyre növekvő utasforgalom kiszolgálására. Az 1990-es évekre a világ egyik legforgalmasabb reptere lett, de túlnőtte magát, a kapacitás elégtelensége miatt minden harmadik járat késett, mert vagy nem volt hely a gépeknek, vagy nem volt szabad kifutópálya, illetve kapu.[8] Mindezt tetőzte, hogy a zajkibocsátás miatt korlátozni kellett az éjszakai járatok számát, mivel a környék mintegy 340 000 lakóját érintette súlyosan a 105 dB(A)-t meghaladó zajártalom.[9][10]

1974-ben a Hongkongi Polgári Repülési Minisztérium és a Közműkezelési Minisztérium tanulmánya a Lánthautól nem messze fekvő kis Cheklápkók-szigetet jelölte meg lehetséges repülőtérként. A sziget távol van a sűrűn lakott területektől, a járatok repülési útvonalát pedig a Dél-kínai-tenger fölött tervezték meghatározni, ezzel több kifutó szimultán használatát biztosítva. A reptér építése azonban csak 1991-ben kezdődött meg és igen sietősen folyt, részben Hongkong 1997-es tervezett visszacsatolása miatt, mivel az volt az általános vélemény, hogy Kína be fogja fagyasztani a projekt kivitelezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. A reptér nem készült el az átadás időpontjáig, de Kína egy év halasztást engedélyezett Hongkongnak. Végül a repteret épp határidőre sikerült befejezni.[11][12]

A repülőteret képező földdarabot mesterségesen hozták létre az eredetileg 3,02 km²-es Cheklápkók és a 0,08 km²-es Lámcau szigetek szintkiegyenlítésével, valamint 9,38 km²-nyi, tengertől visszanyert terület hozzácsatolásával. Az így létrehozott 12,48 km² területű mesterséges sziget mintegy 1%-kal növelte Hongkong területét.[5] A repülőteret a londoni székhelyű Foster and Partners építész cég tervezte.[13]

A projektnek csupán egy részét képezte a reptér területének kialakítása, Hongkong-sziget és Kaulung területén is végeztek feltöltést, valamint számos hidat, alagutat építettek és kiépítették a reptérhez csatlakozó autóutakat és vasúti pályákat. A projekt a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a valaha volt legdrágább repülőtér-építés. A projektet a 20. század tíz legnagyobb építészeti vívmánya közé sorolta a ConExpo 1999-ben.[14] A terminálok oldala üvegből készült, azért, hogy az épület képes legyen ellenállni egy nagy erejű tájfunnak is: az üveg betörik, ezzel csökkentve az épületre kifejtett nyomást.[11]

A repteret 1998. július 6-án nyitották meg, az első repülőgép, a Cathay Pacific 889-es New York-i járata 6:27 perckor landolt.[1] Már a megnyitás napján technikai problémákkal küzdött a repülőtér, a járatinformációs rendszer leállt, nem sokkal később pedig megszakadt a kommunikációs rendszer a Kajtak repülőtérrel, ahol a teherszállításhoz szükséges adatbázist tárolták. Mindezt tetőzte, hogy egy alkalmazott véletlenül kitörölt egy kritikus adatbázist, ami miatt a szállítmányozást kézi irányításra kellett átállítani. A számítógépes vezérlés megszűnése olyan súlyos helyzetet teremtett, hogy a repülőtér egy időben egyáltalán nem tudott tehergépeket fogadni.[11] A megnyitást követő három-öt hónapban gyakoriak voltak a számítástechnikai hibák. Az egyik hongkongi politikus úgy nyilatkozott: „Ez egy első osztályú projektnek indult, de kilencedrangú repülőtér lett belőle, szégyen. A repterünkön nevet az egész világ.”[15][16] Egy időre kénytelenek voltak megnyitni a Kajtak reptér teherterminálját is.[17]

2007 júniusában megnyitották a T2-es jelű második terminált.[1] A repülőtérhez kapcsolódik a SkyCity, két bevásárlóközponttal, a SkyMarttal és a SkyPlaza-val,[18] valamint a SkyPierrel, ami Kínába és Makaóra kínál komphajó-szolgáltatásokat.[19]

Közlekedés[szerkesztés]

A repülőteret kiszolgálja a hongkongi vasúti közlekedési hálózat, az MTR, saját vonallal, az Airport Express vonallal, ami 24 perc alatt viszi be az utasokat a városba.[20]

A SkyPierről Kínába és Makaóba lehet átutazni komphajóval.[21]

A repülőtérről több busztársaság is üzemeltet nappali és éjszakai járatokat.[22]

A repteret háromféle taxi szolgálja ki, a piros színű, úgynevezett városi (urban) taxik, a zöld taxik az Új területekre viszik az utasokat, a kék taxik pedig Lánthaura.[23]

Forgalom[szerkesztés]

Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:

Utasforgalom
Utasok száma
28 631 000
32 546 029
27 092 290
43 858 230
45 558 807
53 328 613
63 121 786
72 665 078
71 538 000
5 653 000
1998200120032006200920112014201720192022
Adatok: Wikidata

Források[szerkesztés]

  1. a b c Key Dates & Events. Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
  2. Facts & Figures. Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
  3. https://www.hongkongairport.com/iwov-resources/file/media-centre/press-release/Dec2022e.pdf
  4. a b Welcome to HKIA (angol nyelven). Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  5. a b Plant, G.W.; Covil, C.S; Hughes, R.A.; Airport Authority Hong Kong. Site Preparation for the New Hong Kong International Airport. Thomas Telford, 1, 3–4, 43, 556. o. (1998). ISBN 978-0-7277-2696-4 
  6. International travellers have voted Hong Kong the best airport in the world (angol nyelven). Skytrax, 2007. augusztus 8. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  7. Hong Kong International Airport named World's Best Airport at the 2011 World Airport Awards (angol nyelven). Skytrex. [2013. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  8. Genzberger, Christine. Hong Kong Business: The Portable Encyclopedia for Doing Business with Hong Kong. World Trade Press, 239. o. (1994). ISBN 978-0-9631864-7-8 
  9. Hong Kong Advisory Council on the Environment (1995. július 1.). „Proposal to Optimise Kai Tak Capacity” (PDF). [2011. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 13.)  
  10. Dempsey, Paul. Airport Planning and Development Handbook: A Global Survey. McGraw-Hill Professional, 106. o. (1999). ISBN 978-0-07-134316-9 
  11. a b c „Building Hong Kong's Airport”. Extreme Engineering. 2003. május 14. 7. epizód, 1. évad.
  12. Rikkie Yeung. Moving Millions: The Commercial Success and Political Controversies of Hong Kong's Railways. Hong Kong University Press (2008). ISBN 978-962-209-963-0 
  13. Chek Lap Kok Airport. Foster+Partners. [2013. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
  14. (1999) „Top 10 Construction Achievements of the 20th Century”. Public Roads 63 (1), Kiadó: Federal Highway Administration. (Hozzáférés: 2013. február 26.)  
  15. Gordon, Alastair. Naked Airport. Metropolitan Books (2004. September). ISBN 0-8050-6518-0 
  16. Landler, Mark. „INTERNATIONAL BUSINESS; Problems Continue to Mount at New Hong Kong Airport”, New York Times, 1998. július 9. 
  17. Calendar of Events. Hong Kong Yearbook, 1998. (Hozzáférés: 2009. augusztus 15.)
  18. SkyMart and SkyPlaza. Discover Hong Kong. [2013. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
  19. SkyPier (pdf). Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
  20. Airport Express. MTR. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
  21. Ferry Transfer. Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
  22. Public buses. Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
  23. Taxis. Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hong Kong International Airport című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Hong Kong International Airport
A Wikimédia Commons tartalmaz Hongkongi nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat.