Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér
| Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér | |||||||||||||
| Flughafen Wien-Schwechat | |||||||||||||
| IATA: VIE ICAO: LOWW | |||||||||||||
| Adatok | |||||||||||||
| Elhelyezkedés | Schwechat | ||||||||||||
| Kiszolgált város | Bécs | ||||||||||||
| Megnyitás | 1954 | ||||||||||||
| Üzemeltető | Flughafen Wien AG | ||||||||||||
| Névadó | Bécs (szövetségi főváros) | ||||||||||||
| Tszf. magasság | 183 méter | ||||||||||||
| Utasforgalom | |||||||||||||
| Teherforgalom | |||||||||||||
| Gépmozgás | |||||||||||||
| Átszállási lehetőségek | Bahnhof Flughafen Wien | ||||||||||||
| Futópályák | |||||||||||||
| |||||||||||||
| Elhelyezkedése | |||||||||||||
![]() | |||||||||||||
| A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér weboldala | |||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat. | |||||||||||||

A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (németül Flughafen Wien-Schwechat) (IATA: VIE, ICAO: LOWW) Ausztria legnagyobb és legismertebb nemzetközi repülőtere. Bázisként és átszállóhelyként szolgál az Austrian Airlines, a Ryanair és a Wizz Air számára. Elsősorban Kelet-Európa és a Közel-Kelet felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.[2] A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.[3] 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált.[4] A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a Boeing 747 és az Airbus A380.
A repülőtérről Észak-Amerika, Ázsia és Afrika országai is elérhetőek közvetlenül. 2024-ben a repülőtér 31,7 millió utast szolgált ki, ami 7,4%-os növekedés az előző évhez képest. A legnépszerűb nyári járatok Antalya, Barcelona és Mallorca, a legnépszerűb hosszú távú járatok Bangkok, New York és Tajpej.[1]
A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett Flughafen Wien AG.
Fekvése és megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bécs központjától 16 km távolságra fekszik Alsó-Ausztriában Schwechat területén, Pozsonytól 49 km-re nyugatra, 183 m tengerszint feletti magasságban. Vonattal megközelíthető a Bécsi S-Bahnnal és a City Airport Trainnel. 2015 decemberétől a távolsági vonatok egy részének a végállomása is a reptér lett. A jövőben tervezik, hogy valamennyi távolsági vonat érinti majd a repteret. Autóval az A4-es autópályán közelíthető meg.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Luftwaffe katonai bázisrepterének épült, az első kapavágást Hermann Göring, a német légierő parancsnoka végezte 1938. május 14-én, egy hónappal az anschluss után. Christoph Miller német mérnök építette[5] és Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.[6]
1942-ben a reptér egy részét megkapta Ernst Heinkel repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a He 219 és He 162 típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak.
1945 őszén a megállapodás szerint a brit megszálló csapatok vették át, bár a reptér szovjet zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötője, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a BEA első polgári gépe, egy C–47 Dakota.[2] 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A Bécsi Reptérüzemeltető Társaság 1954. január 1-jén indította meg működését.
A futópályát 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai 2-es terminál építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült.
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel Rudolf Kirchschläger szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civil Aviation Center), két évvel később pedig a VIP- és Business Center is megnyílt.
1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Cargo Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték.
1992-ben megnyílt az új 1-es terminál, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ben megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69 000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian Star Alliance Skylink terminál (3-as terminál), amely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíddal lehetővé teszi az évi 30 millió utas kiszolgálását, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az Airbus A380 repülőgépet.
Terminálok és kapuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1. terminál
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Air Berlin és a NIKI megszűnése óta főként a Ryanair és a Wizz Air, valamint további nagyrészt nem a Star Alliance légi szövetséghez tartozó légitársaságok, mint az Air France, a British Airways, a KLM, a Pegasus Airlines, az AirBaltic kezelik itt utasaikat.[7]
1A. terminál
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1-es terminállal szemben helyezkedik el. 2005 augusztusában építették a növekvő utasforgalom kiszolgálására átmeneti jelleggel. A 22 check-in pultnál nagyrészt a Charter és Diszkont légitársaságok járatait szolgálták ki, de 2020-ban a Covid-19 pandémia alatt bezárásra került és azóta sem nyitott újra.
2. terminál
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1960-ban átadott terminál volt a reptér egyedüli utasfogadó épülete az 1-es terminál megépítése előtt. Kezdetben itt kezelték az érkező és induló utasokat, később már csak az indulókat. Utaskezelést ma már nem végeznek ezen a terminálon. 2012-ben a British Airways és az Aeroflot is elhagyták végleg, és más terminálon kaptak helyet. 2013-ban minden tevékenység megszűnt, ma csupán átjáróként szolgált a B, C és D utaskapukhoz és itt működik az újonnan létesített keleti beszállókártya ellenőrző. Egy újabb felújítást és átalakítást követően 2022-ben nyílt meg újra az utazó közönség előtt, immáron egy a 3-as terminálhoz hasonló, a C- és D-kapukat kiszolgáló központi utasbiztonsági ellenőrzőpontként.
3. terminál
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2012. június 5-én nyílt meg az eredetileg Skylink projektnéven felépített terminál. Az Austrian Airlines és a Lufthansa valamint az Emirates, a Qatar Airways, az EVA Air és egyéb nagyrészt Star Alliance tagtársaságok használják.
A B, C és D utaskapuk az 1-es és 2-es terminálokhoz kapcsolódnak, a közös tranzit területhez a 2-es terminálon keresztül lehet eljutni. A D utaskapu a keleti mólón található. Az északi mólón az F és G kapuk a 3-as terminálon keresztül érhetők el.[8]
1-es terminál 1A terminál - Régi 2-es terminál. Ma a központi utasbiztonsági ellenőrző pont a C- és D-kapukhoz.
3-as terminál
Utasforgalmi adatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A közvetlen járattal elérhető európai, közel-keleti és tengerentúli városok utasforgalma:
Forgalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Személy
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Cargo
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Forgalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Utasok száma | 53 786 | 1 603 477 | 5 928 734 | 14 785 529 | 18 768 468 | 21 106 292 | 22 482 884 | 27 037 317 | 10 405 523 | 32 559 115 |
| 1954 | 1970 | 1990 | 2004 | 2007 | 2011 | 2014 | 2018 | 2021 | 2025 |
A reptérhez fűződő különleges események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1945. november 17-én a rossz látási viszonyok miatt a Royal Canadian Air Force Douglas C-47A Dakota III gépének szárnya érintette a földet, és a gép lecsapódott. Mindenki túlélte a balesetet.[70]
- 1955. október 10-én a JAT jugoszláv légitársaság Convair CV–340 gépe a pilóta hibájából (CFIT baleset) a döblingi Leopoldsbergre zuhant. A 29 utas közül heten életüket vesztették.[71]
- 1958. december 24-én 21 óra előtt az Air France Lockheed L-749A 28 utast szállító gépe leszálláshoz készülőben, 2220 m-re a leszállópályától lezuhant és kigyulladt. A karácsonyi csodának nevezett balesetben csak a kapitány és a repülőgép technikusa sérültek meg.[72][73]
- 1969. november 20-án a LOT Wrocław és Varsó között közlekedő 18 utast szállító gépét két lengyel állampolgár eltérítette és Schwechatra irányította. Politikai menedékjogot kértek.[74]
- 1985. december 27-én terrortámadás érte a repteret.[75]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 Vienna Airport set new records in 2024: Strong passenger growth to 31.72 million, about 50,000 (+0.2%) more than in the pre-crisis year of 2019. www.viennaairport.com. (angolul) Bécs: Flughafen Wien AG (2025. január 17.) (Hozzáférés: 2025. január 25.)
- 1 2 "Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat" (német nyelven). Austrian Wings. 2014. január 1. Hozzáférés: 2015. március 21.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: year (link) - ↑ "Flughafen Schwechat" (német nyelven). Wien Konkret. 2014. október 13. 2015. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 21.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: year (link) - ↑ "Presseaussendungen" (német nyelven). Vienna International Airport. 2015. január 20. Hozzáférés: 2015. március 21.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: year (link) - ↑ "LOWW Wien Schwechat" (német nyelven). x-plane.at. Hozzáférés: 2015. március 21.
- ↑ Luftwaffe Airfields 1935-45, Austria (1937 Borders) Hozzáférés: 2014. március 21.
- ↑ "Viennaairport - Légitársaságok". www.viennaairport.com. Hozzáférés: 2023. január 14.
- ↑ "Viennaairport - Légitársaságok". Hozzáférés: 2020. május 20.
- 1 2 3 "Éves beszámoló" (PDF). Hozzáférés: 2020. október 5.
- ↑ https://www.khaleejtimes.com/business/aviation/air-arabia-launches-direct-flights-between-sharjah-and-vienna
- ↑ "Air Arabia Maroc startet Wien-Marrakesch".
- 1 2 3 "Flight". tui.at. 2002. július 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "Air Malta introduces Catania-Vienna flight - The Malta Independent". www.independent.com.mt.
- ↑ Liu, Jim. "Turkish Airlines confirms AnadoluJet network transition from late-March 2020". Routesonline. Hozzáférés: 2020. január 14.
- ↑ "Flight Wien - Brindisi". myAustrian Holidays. Hozzáférés: 2019. április 3.
- ↑ https://www.routesonline.com/news/38/airlineroute/287412/austrian-resumes-2-greek-leisure-routes-in-s20/
- ↑ "Archivált másolat". 2020. február 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "Zadar is the new destination for Austrian Airlines". Avioradar. Hozzáférés: 2019. szeptember 27.
- 1 2 3 4 "Flight Timetable myAustrian Holidays". myAustrian Holidays.
- ↑ "Belarusian Belavia to launch Minsk-Bécs flight". eng.belta.by (angol nyelven). BelTA – News from Belarus. 2020. január 4. Hozzáférés: 2020. január 20.
- ↑ "Archivált másolat". 2020. január 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "China Southern steuert den Flughafen Wien an". Austrian Wings. Hozzáférés: 2019. április 3.
- ↑ https://www.routesonline.com/news/38/airlineroute/289062/corendon-airlines-s20-network-expansion/
- ↑ "Flights to Bodrum". corendonairlines.com. 2019. augusztus 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "Flights to Izmir". corendonairlines.com. 2019. március 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "Corendon". www.corendon.com. 2017. december 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "Archivált másolat". 2020. április 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ Liu, Jim. "Etihad moves Bécs launch to Oct 2020". Routesonline. Hozzáférés: 2020. április 30.
- ↑ "Flynas nimmt Kurs auf Wien".
- ↑ Töre, Özgür. "Hainan Airlines connects Bécs with Shenzhen". ftnnews.com. Hozzáférés: 2019. április 3.
- ↑ "Laudamotion network expansion in S19". austrianaviation.net. 2018. december 12.
- ↑ "Laudamotion expands Bécs network in W19". routesonline.com. 2019. március 21.
- ↑ "Lauda to commence Banja Luka, Dubrovnik flights". exyuaviation.com. 2019. szeptember 27.
- ↑ "Aeroporti di Puglia, new Brindisi-Bécs connection since April 2020". quifinanza.it. 2019. szeptember 26. 2019. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "Austrian airline Lauda has launched new cheap flights at Bristoli repülőtér". bristolpost.co.uk. 2019. szeptember 26.
- ↑ "New direct flight Catania-Bécs operated by Lauda". catania.mobilita.org. 2019. szeptember 27.
- ↑ "Lauda airline to commence a new route between Helsinki and Bécs". aviation24.be. 2019. szeptember 27.
- ↑ "Archivált másolat". 2019. október 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "New route from Lamezia Terme to Bécs". corrieredellacalabria.it. 2019. szeptember 26. 2019. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Friday's papers: Rising prison sentences, discounted meat and cheap flights". yle.fi. 2019. szeptember 27.
- ↑ "Laudamotion flies to Malpensa: from 2020 daily flights to Bécs". malpensa24.it. 2019. szeptember 27.
- ↑ "Budget airline Lauda to start direct flights between Tallinn and Bécs". news.err.ee. 2019. szeptember 27.
- ↑ "Alghero, new summer flight with Bécs". algheronews.it. 2019. szeptember 25.
- ↑ "Lauda to launch flights connecting Bulgaria's Burgas to Bécs in April 2020". seenews.com. 2019. szeptember 27.
- ↑ "Laudamotion announces the first route to Dubrovnik". Avioradar. Hozzáférés: 2019. szeptember 27.
- ↑ "EXCLUSIVE: New flights from Bécs to Kefalonia in 2020". www.kefaloniapress.gr. 2019. szeptember 27. 2019. október 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ https://www.routesonline.com/news/38/airlineroute/287411/malta-air-outlines-s20-vienna-network/
- ↑ Liu, Jim. "Lauda / Malta Air expands Bécs – Malta flights in S20". Routesonline. Hozzáférés: 2019. december 25.
- ↑ "Peoples Bécsline: Nonstop von Wien nach Lefkas". Hozzáférés: 2017. február 21.
- ↑ "Royal Air Maroc Flüge nach Wien jetzt buchbar". Austrian Wings. Hozzáférés: 2019. április 3.
- ↑ https://www.routesonline.com/news/38/airlineroute/288652/saudia-resumes-riyadh-vienna-seasonal-service-in-s20/
- 1 2 "Neues Reiseziel für Österreich: TUI fliegt direkt auf die Kapverden". 2018. április 10. 2020. június 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "Photo FTI website". oi63.tinypic.com. 2018. március 11. dátummal az eredeti (JPG) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "Flight schedules". sunexpress.com. 2017. szeptember 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ Liu, Jim. "SunExpress S20 network additions as of 22OCT19". Routesonline. Hozzáférés: 2019. október 23.
- ↑ Liu, Jim. "SunExpress S20 network additions as of 13SEP19". Routesonline. Hozzáférés: 2019. szeptember 17.
- ↑ Плохотниченко, Юрий (2019. január 15.). "Utair приостановит полеты в Вену и Милан на три месяца". Travel.ru (orosz nyelven). Hozzáférés: 2019. január 17.
- ↑ Liu, Jim (2019. június 24.). "UTair adds Ufa – Bécs service from June 2019". Routesonline. Hozzáférés: 2019. június 24.
- ↑ "Welcome to Nakhal Online Booking System". www.nakhalonline.com.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 https://www.aviation24.be/airlines/wizz-air/wizz-air-to-launch-new-routes-from-vienna-to-charleroi-tallinn-rhodes-heraklion-burgas-constanta-zakynthos-and-marrakesh/
- 1 2 3 4 5 6 7 Liu, Jim (2020. január 22.). "Wizz Air expands Bécs network from July 2020". routesonline.com.
- ↑ "Archivált másolat". 2019. december 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ https://www.kyivpost.com/business/wizz-air-launches-6-flights-from-zaporizhia-in-march-2020.html?cn-reloaded=1
- ↑ asianacargo.com - Schedules
- ↑ cargolux.com - Network
- ↑ cargo.koreanair.com - Flight Operation Status retrieved 17 November 2019
- ↑ "silkwayairlines.com - Our network". 2019. november 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ "turkishcargo.com - Flight Schedule" (PDF). 2021. március 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 28.
- ↑ ups.com - nemzetközi repülőtérs
- ↑ "Accident" (német nyelven). Aviation Safety Network. 1945. Hozzáférés: 2015. március 24.
- ↑ "Accident" (német nyelven). Aviation Safety Network. 1955. Hozzáférés: 2015. március 24.
- ↑ "Accident" (német nyelven). Aviation Safety Network. 1958. Hozzáférés: 2015. március 24.
- ↑ "Zwischen Absturz und Explosion – alle gerettet" (német nyelven). Arbeiter-Zeitung. 1958. Hozzáférés: 2015. március 24.
- ↑ "Polnisches Flugzeug nach Wien entführt" (német nyelven). Arbeiter-Zeitung. 1969. Hozzáférés: 2015. március 24.
- ↑ "Terroranschlag am Flughafen Schwechat 1985" (német nyelven). apa historisch, zeitgeschen online. 1985. 2014. március 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 24.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Flughafen Wien-Schwechat című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Repülőtér-információ a World Aero Data adatbázisában Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere)
- Repülőtér-információ a Great Circle Mapper-en. Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere).
- A repülőtér aktuális időjárása a NOAA/NWS-től
- Baleset- és repülőesemény-történet az Aviation Safety Network adatbázisában
