Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (Flughafen Wien-Schwechat)
2011-06-14 10-23-53 Austria Niederösterreich Fischamend Markt.jpg
IATA: VIE  ICAO: LOWW
Adatok
Elhelyezkedés Schwechat
Ausztria Ausztria
Megnyitás 1954
Üzemeltető Flughafen Wien AG
Névadó (szövetségi főváros, osztrák község, városi jogú település, önálló tartományi város, osztrák tartomány, ausztriai járás, metropolisz, turistacélpont, város és főváros)
Tszf. magasság 183 méter
Utasforgalom 22 483 158 (2014)[1]
Teherforgalom 277 532 (2014)[1]
Gépmozgás 244 600 (2014)[2]
Futópályák
IrányHosszúságBurkolat
16/343600 maszfalt
11/293500 maszfalt
aszfalt/beton
Elhelyezkedése
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (Ausztria)
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″
[ A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér weboldala]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat.
A régi és az új irányítótorony

A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (németül Flughafen Wien-Schwechat) (IATA: VIE, ICAO: LOWW) Ausztria legnagyobb és legismertebb nemzetközi repülőtere. Az Austrian Airlines, a Eurowings, valamint a Tyrolean Airways (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban Kelet-Európa és a Közel-Kelet felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.[2] A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.[3] 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált.[1] A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a Boeing 747 és az Airbus A380. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett Flughafen Wien AG.

Fekvése és megközelítése[szerkesztés]

Bécs központjától 16 km távolságra fekszik Alsó-Ausztriában Schwechat területén, Pozsonytól 49 km-re nyugatra, 183 m tengerszint feletti magasságban. Vonattal megközelíthető a Bécsi S-Bahnnal, a City Airport Trainnel. 2015 decemberétől a távolsági vonatok egy részének a végállomása is a reptér lett. A jövőben tervezik, hogy valamennyi távolsági vonat érinti majd a repteret. Autóval az A4-es autópályán közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A Luftwaffe katonai bázisrepterének épült, az első kapavágást Hermann Göring, a német légierő parancsnoka végezte 1938. május 14-én, egy hónappal az Anschluss után. Christoph Miller német mérnök építette[4] és Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.[5]

1942-ben a reptér egy részét megkapta Ernst Heinkel repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a He 219 és He 162 típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak.

1945 őszén a megállapodás szerint a brit megszálló csapatok vették át, bár a reptér szovjet zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a BEA első polgári gépe, egy C–47 Dakota.[2] 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A Bécsi Reptérüzemeltető Társaság 1954. január 1-jén indította meg működését.

A kifutópályát 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai 2-es terminál építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült.

A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel Rudolf Kirchschläger szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civil Aviation Center), két évvel később pedig a VIP- és Business Center is megnyílt.

1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Cargo Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték.

1992-ben megnyílt az új 1-es terminál, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ben megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69 000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.

2012. június 5-én megnyílt az új Austrian Star Alliance Skylink terminál (3-as terminál), amely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíddal lehetővé teszi az évi 30 millió utas kiszolgálását, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az Airbus A380 repülőgépet.

Terminálok és kapuk[szerkesztés]

Terminálok és utaskapuk

1. terminál[szerkesztés]

2013 januárja óta főleg az Air Berlin, az azóta megszűnt NIKI utódja a Lauda Motion, továbbá 2018-as állapot szerint a British Airways, az Air France, a Turkish Airlines az Aegan, a Vueling, a Level, a WizzAir, Lingus, az Air Malta, a RussianAirlines, az Eurowings, az Uter, a SunExpress, a BalticAir is itt kezelik utasaikat.

1A. terminál[szerkesztés]

Az 1-es terminállal szemben helyezkedik el. 2005 augusztusában építették a növekvő utasforgalom kiszolgálására átmeneti jelleggel. A 22 check-in ablaknál ma már csak a Charter és Diszkont légitársaságok (többek között az easyJet, a Norwegian Air Shuttle) kezelik utasaikat.

2. terminál[szerkesztés]

Az 1960-ban átadott terminál volt a reptér egyedüli utasfogadó épülete az 1-es terminál megépítése előtt. Kezdetben itt kezelték az érkező és induló utasokat, később már csak az indulókat. Utaskezelést ma már nem végeznek ezen a terminálon. 2012-ben a British Airways és az Aeroflot is elhagyták végleg, és más terminálon kaptak helyet. 2013-ban minden tevékenység megszűnt, ma csupán átjáróként szolgál a B, C és D utaskapukhoz és itt működik az újonnan létesített keleti beszállókártya ellenőrző.

3. terminál[szerkesztés]

2012. június 5-én nyílt meg az eredetileg Skylink projektnéven felépített terminál. Az Austrian Airlines Group, az Emirates, az Qatar Airways és a Star Alliance tagtársaságai használják.

A B, C és D utaskapuk az 1-es és 2-es terminálokhoz kapcsolódnak, a közös tranzit területhez a 2-es terminálon keresztül lehet eljutni. A D utaskapu a keleti mólón található. Az északi mólón az F és G kapuk a 3-as terminálon keresztül érhetők el.

Utasforgalmi adatok[szerkesztés]

Utasforgalom alakulása 2003 óta

A közvetlen járattal elérhető európai, közel-keleti és tengerentúli városok utasforgalma:

Legforgalmasabb úticélok 2012-ben[6]
Helyezés Úticél Utasok Helyezés Úticél Utasok
Európa és Törökország 16 Brüsszel 399.083
1 Frankfurt 1.181.301 17 Róma 378.973
2 London 929.276 18 Milánó 343.266
3 Zürich 919.906 19 Stuttgart 341.577
4 Párizs 835.104 20 Hannover 304.197
5 Düsseldorf 779.653 Interkontinentális
6 Berlin 733.090 1 Dubaj 450.619
7 Moszkva 627.192 2 Tel-Aviv 328.251
8 München 562.001 3 Bangkok 262.639
9 Hamburg 557.530 4 New York 171.892
10 Isztambul 550.871 5 Lárnaka 165.621
11 Amszterdam 498.549 6 Tokió 155.148
12 Bukarest 493.478 7 Washington 129.032
13 Barcelona 439.150 8 Toronto 120.982
14 Szófia 420.476 9 Delhi 116.134
15 Koppenhága 420.136 10 Kairó 111.425

A reptérhez fűződő különleges események[szerkesztés]

  • 1945. november 17-én a rossz látási viszonyok miatt a Royal Canadian Air Force Douglas C-47A Dakota III gépének szárnya érintette a földet, és a gép lecsapódott. Mindenki túlélte a balesetet.[7]
  • 1955. október 10-én a JAT jugoszláv légitársaság Convair CV–340 gépe a pilóta hibájából (CFIT baleset) a döblingi Leopoldsbergre zuhant. A 29 utas közül heten életüket vesztették.[8]
  • 1958. december 24-én 21 óra előtt az Air France Lockheed L-749A 28 utast szállító gépe leszálláshoz készülőben, 2220 m-re a leszállópályától lezuhant és kigyulladt. A karácsonyi csodának nevezett balesetben csak a kapitány és a repülőgép technikusa sérültek meg.[9][10]
  • 1969. november 20-án a Lot Wrocław és Varsó között közlekedő 18 utast szállító gépét két lengyel állampolgár eltérítette és Schwechatra irányította. Politikai menedékjogot kértek.[11]
  • 1985. december 27-én terrortámadás érte a repteret.[12]

Források[szerkesztés]

  1. a b c Presseaussendungen (német nyelven). Vienna International Airport, 2015-01-20. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  2. a b c Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat (német nyelven). Austrian Wings, 2014-01-01. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  3. Flughafen Schwechat (német nyelven). Wien Konkret, 2014-10-13. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  4. LOWW Wien Schwechat (német nyelven). x-plane.at. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  5. Luftwaffe Airfields 1935-45, Austria (1937 Borders) Hozzáférés: 2014. március 21.
  6. S. 59.[halott link] (PDF; 5 MB)
  7. Accident (német nyelven). Aviation Safety Network, 1945. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
  8. Accident (német nyelven). Aviation Safety Network, 1955. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
  9. Accident (német nyelven). Aviation Safety Network, 1958. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
  10. Zwischen Absturz und Explosion – alle gerettet (német nyelven). Arbeiter-Zeitung, 1958. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
  11. Polnisches Flugzeug nach Wien entführt (német nyelven). Arbeiter-Zeitung, 1969. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
  12. Terroranschlag am Flughafen Schwechat 1985 (német nyelven). apa historisch, zeitgeschen online, 1985. [2014. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 24.)

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]