Szent Gellért tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 19° 03′ 12″

Pontosan itt van!
A Szent Gellért tér elhelyezkedése Budapesten
A Szent Gellért tér
A térség 1910 körül: a Gellért Szálló még sehol, háttérben a Lágymányosi-öböl

A Szent Gellért tér Budapest XI. kerületében található, a Duna partján, a Gellért-hegy lábánál. A 2002-ben felújított tér névadója Gellért püspök. (1902-től Gellért tér, 1920-tól Szent Gellért tér.)

A felszín alatt hőforrások nyílnak, amelyekből a Gellért Szálló fürdőjét látják el gyógyvízzel.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határai: Szent Gellért rakpart, Kelenhegyi út 1. és 2., Kemenes utca 1., Bartók Béla út 1. és 2., Műegyetem rakpart 1., Szabadság híd.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A téren keresztül halad át nap mint nap Dél-Buda közlekedésének jelentős része. Az M4-es metróvonal egyik állomása van itt, a 7-es, 86-os, 133, 107, 233 autóbuszok, valamint a 18-as, 19-es, 41-es, 47-es és a 49-es villamosok állnak meg a téren.

Találkozó utak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bartók Béla út
  • Budafoki út
  • Kemenes utca
  • Mányoki út
  • Műegyetem rakpart
  • Szabadság híd
  • Szent Gellért rakpart

Épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Gellért tér 1. – A Gellért Szálló helyén már az Árpád-korban is meleg vizes nyílt fürdő működött. A török korban Aga-ilidzse (Aga-fürdő) vagy más néven Adzeike-ilidzse (Szüzek-fürdője) később gyógyiszapja miatt a „Sáros fürdő” nevet kapta. Sáros fürdő helyén lévő épületeket a főváros 1894-ben, a mai Szabadság híd építésekor lebontatta. Helyükön fürdőszálló építését tervezték, de költségvetési nehézségek, majd a háborús viszonyok miatt az építkezés elhúzódott. Az új Gellért gyógyfürdő és szálló, melyet Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin tervezett kései szecessziós stílusban, végül 1918-ban nyílt meg. Harminc évvel később a két kiszolgálóegységet elválasztották egymástól. A Gellért Szálló ma négy csillagos fürdő- és gyógyszálló, a Gellért fürdő pedig komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel (nappali kórház), inhalatóriummal rendelkezik.
  • Szent Gellért tér 4. – Műegyetem legrégebbi, „Ch” épülete
  • A térre nyílik a Gellért-hegyi Sziklakápolna.

Építmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 4-es metró Szent Gellért téri állomásának építése és a BME „Ch” épülete 2009 augusztusában

Forrásház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003 áprilisában adták át. Az épület és a térarchitektúra tervezője Dévényi Sándor. Eredetileg engedély nélkül épült, utólag kapott fennmaradási engedélyt. Az ivókút kiöntőiből a tájékoztató szerint nyolc gyógyforrás vizét lehet fogyasztani, a valóságban azonban csapvíz folyik. A kút üzemeltetője 2004 júniusától a Fővárosi Vízművek.

Szabadság híd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 4-es metró állomása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M4-es metróvonal egyik állomása itt található.

Villamosmegálló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1941-ig itt volt a nagytétényi HÉV végállomása. A megálló alatt rejtett forrásmedence található.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bódy Tivadar polgármester fogadja a Budapestre bevonuló Horthy Miklóst a budapesti Gellért Szálló előtt 1919. november 16-án
  • A Dunaparton található az Aeroexpress Rt. egykori budapesti hidroplán-állomásának emléktáblája.
  • A Bartók Béla út és a Kemenes u. sarkán álló épületben van a híres Szeged Étterem.
  • 1919. november 16-án a a 30 ezer fős Nemzeti Hadsereg élén fehér lovon teátrálisan bevonuló Horthy Miklós ellentengernagyot a téren fogadták Budapest vezetői.:
    "Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözködött. Ez a város börtönbe vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait, és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani (…) Katonáim, miután betakarították Isten áldását, fegyvert vettek kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt, e hazában. Ezek a kezek nyitva állnak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell."
    Ezután főhadiszállását ideiglenesen az akkor még új Gellért Szállóban rendezte be.
  • 1945 és 1989 között a téren állt az egyik fővárosi szovjet hősi obeliszk. Az Antal Károly tervezte szobor helyének kijelölését és a kivitelezési munkálatokat is a szovjetek végezték, de a költségeket a magyaroknak kellett megfizetniük. Az 1956-os forradalom alatt megrongálták, feliratokkal borították. A rendszerváltozás után lebontották, helye 2002-ig üres volt.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]