Iguazú-vízesés

Iguazú-vízesés
Országok	Argentína (80%), Brazília (20%)
Folyó	Iguazú
Magasság	82 m
Vízhozam	1746 m³/s
Elhelyezkedése
Iguazú-vízesés Pozíció Argentína térképén
d. sz. 25° 41′ 43″, ny. h. 54° 26′ 12″-25.695277777778, -54.436666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Iguazú-vízesés témájú médiaállományokat.

Az Iguazú-vízesés (portugálul Cataratas do Iguaçu, spanyolul Cataratas del Iguazú) az Iguazú (Iguaçu) folyón található Argentína (80%) és Brazília (20%) határán, az Iguazú Nemzeti Park területén.

A vízesés 270 különálló zuhogóból és kisebb vízesésből áll, melyek a folyón 2,7 kilométer szélességben húzódnak. A víztömeg a vízeséseken maximum 82 métert esik, átlagos magasságuk 60 méter.

Felfedezése és nevének eredete

A legtöbb zuhatagot felfedezőikről, illetve az argentin szabadságharc hőseiről nevezték el (például Két nővér-, San Martin-, Victoria-, illetve Alvar Núnez Cabeza de Vaca zuhatag). Ez utóbbi Alvar Núnez Cabeza de Vaca spanyol felfedezőről lett elnevezve, aki arról is nevezetes, hogy ő látta meg első európaiként 1541-ben a vízesést, és Santa Maria vízesésnek nevezte el. Később az itt élő őslakos guarani indiánok által használt név vált hivatalossá: az Iguazú (Iguaçu), aminek jelentése nagy víz.

Geológia, adatok

Az Ördögtorok-szakadék

A vízesés 270 különálló zuhogóból és kisebb vízesésből áll, amely a folyón 2,7 kilométeres szélességben húzódik, a víztömeg a vízeséseken maximum 82 métert esik, de az átlagos magasság 60 méter. Az Iguazú-vízesés legmagasabb zuhataga, az Union, ahol a víz az Ördögtorok-szakadékba zuhan (spanyolul Gargante del Diabolo, portugálul Garganta do Diabo). A szakadék U alakú, 150 méter széles és 700 méter hosszú. Az Ördögtorok-szakadékot a folyó egy geológiai törésvonal mentén vájta ki az évmilliók során. 135 millió évvel ezelőtt a területet vastag lávaréteg fedte, amely miután kihűlt, bazalttá alakult át. A vízesések ott alakultak ki, ahol keletről, Brazília felől az Iguazú folyó beletorkollik az Argentína felől érkező Paraná folyóba.

Létrejöttének legendája

Az őslakos guarani indiánok legendája szerint a vízesést Mboi isten hozta létre. „Az történt, hogy Mboi isten beleszeretett egy törzsfőnök lányába, aki azonban nem kért az égi kegyből. Földi szerelmével csónakba ült és próbáltak elmenekülni a Mboi haragja elől. A vérig sértett és bosszúszomjas isten sziklákat emelt ki a földből, hogy a szerelmespár a végzetébe zuhanjon a folyó vízesésein.”

Iguazú-vízesés

Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)

További információk

• Iguazu-vízesések, Puerto Canoas
• Az ördög torka – Sulinet.hu
• The Waterfalls Page (angolul)
• 360° Iguazú-vízesés