Mezőkövesdi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőkövesdi repülőtér (Klementina)
IATA:   ICAO:
Adatok
Elhelyezkedés Mezőkövesd
 Magyarország
Kiszolgált város Mezőkövesd
Megnyitás 1950-es évek eleje
Bezárás nem ismert
Üzemeltető Klementina Aero Klub
Futópályák
IrányHosszúságBurkolat
05/233500 mbeton
1000 m
Elhelyezkedése
Mezőkövesdi repülőtér (Magyarország)
Mezőkövesdi repülőtér
Mezőkövesdi repülőtér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 00″, k. h. 20° 38′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 00″, k. h. 20° 38′ 06″
A Mezőkövesdi repülőtér weboldala

A Mezőkövesdi repülőtér (más néven Klementina) Mezőkövesd és Mezőkeresztes közigazgatási határán fekvő egykori katonai repülőtér. Noha mind az M3-as autópálya, mind a BudapestMiskolc-vasútvonal közel van, esélyt a fejlesztésre a közelben fekvő Debreceni nemzetközi repülőtér konkurenciája miatt csak a legutóbbi időkben kapott.

További adatok[szerkesztés]

  • Területe: 657 hektár
  • A guruló 21 méter széles, tehát alkalmas 1A, illetve 1B kategóriának megfelelő futópálya kialakítására.
  • A főpálya betonlapjai egymástól elmozdultak, ezért repülőgépek fel- és leszállására alkalmatlan (2008).
  • Vasúti bekötéssel rendelkezik (vandálok a síneket felszedték).

Története[szerkesztés]

A repülőtér a Klementina nevű nagybirtok egykori területén, az 1950-es évek elején épült, katonai céllal. A repülőtéren 3500 m hosszú és 80 m szélességű futópályát alakítottak ki a hozzá tartozó gurulókkal, tankoló és nyűgöző helyekkel.

A bázis a Varsói Szerződés ellátó és tartalék repülőtereként üzemelt az 1980-as évek közepéig. Szigorúan titkos katonai bázisként szerepelt, amire azért volt szükség, mert a korabeli elgondolások szerint háborús konfliktus esetén ide települtek volna a szovjet távolsági atombombázók. A légtér évente kétszer vált forgalmassá, amikor a szovjet csapatoknál eljött a váltás ideje, és a Tu–154-es személyszállító gépekkel a Szovjetunióból utánpótlás érkezett. Szívesen szálltak le itt azok a hivatalos kiküldetésből hazaérkező magyar katonatisztek is, akik a ferihegyi vámvizsgálatot szerették volna elkerülni a vámtisztviselők híján "tax free" módon üzemelő Klementinán.

A repülőtér 2000-ig a Magyar Honvédség tulajdonában állt, ekkor vette át az ÁPV Rt. az üzemeltetést. Ekkorra azonban a már jó ideje használaton kívüli repülőtérnek csak a romjait vehette át.

1999-ben készült egy hasznosíthatósági tanulmány, azonban a benne foglaltak nem valósultak meg. A fejlesztést akadályozza az is, hogy a területet mindenekelőtt meg kell tisztítani a földben található kerozinszennyeződéstől.

Miskolc, Eger és Mezőkövesd ezek után együtt pályáztak annak érdekében, hogy a repülőtéren fejlesztések történjenek, illetve, hogy megkaphassák a területet a magyar államtól. Ígéretek szerint a 2008–tól 2013-ig tartó fejlesztési tervekbe már bekerülhetett volna a reptér helyzetének rendezése és esetleges fejlesztése. De azóta se történt semmi.[mikor?]

További információk[szerkesztés]