Bene-patak
| Bene-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 31,3 km |
| Forrásszint | 730 m |
| Vízhozam | 0,3 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 151,7 km² |
| Forrás | Mátraháza, Mátra, Magyarország |
| Torkolat | Tarna (patak), Nagyfüged |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bene-patak a Mátrában ered, Mátraháza településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 730 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli irányban halad, majd Nagyfüged déli részénél éri el a Tarnát.[1]
Mellékvizei[szerkesztés]
A Bene-patakba ömlik Magyarország legmagasabban eredő patakja a Vár-patak, amely 960 méteres tengerszint feletti magasságban ered a Mátrában, illetve a Borhy-völgyi-patak és a Sós-völgyi-patak Halmajugránál.
Hasznosítása[szerkesztés]
A 18. században a Bene-patakon egy vízimalom működött.[2]
Élővilága[szerkesztés]
A patak halfaunáját a következő halak alkotják: compó* (Tinca tinca), csuka* (Esox lucius), domolykó (Leuciscus cephalus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), folyami géb (Neogobius fluviatilis), halványfoltú küllő* (Gobio albipinnatus), jászkeszeg (Leuciscus idus), kövi csík (Barbatula barbatula), naphal* (Lepomis gibbosus), nyúldomolykó* (Leuciscus leuciscus), ökle (Rhodeus sericeus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), tarka géb (Proterorhinus marmoratus), vágó csík (Cobitis elongatoides). A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.[3]
Szennyezés a Bene-patakon[szerkesztés]
2019 július végén kezdődött el a patak vizének szennyezése. Detk településnél a patakban bűzös, habos víz folyt napokon keresztül. A pataknak ezen a szakaszán még nem, ám lentebb Jászdózsa településnél már tapasztalható volt a halpusztulás. A szennyezés az Őzse-völgyi zagytározóból eredt. A szennyezésért a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó Viresol Kft. tehető felelőssé. A tározóba vezeti szennyvízét a Mátrai Erőmű és a Viresol Kft. is. A szennyezés miatt a területileg illetékes Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízvédelmi hatósági eljárást indított. A hatósági eljárás során a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala a szabályokba ütköző hulladéktárolás miatt a hulladékok azonnali történő elszállítására kötelezte a Viresol Kft-t. A patakon haladéktalanul vízminőség-védelmi fokozatot rendeltek el a hatóság szakemberei és megkezdték a kárelhárítást, kárenyhítést. A hatóság a Nyiget-patakon történt vízszennyezés és halpusztulás miatt történt július 22-ei bejelentést követően vizsgálta meg a Nyiget-patak vizét magába fogadó Bene-patak vizének állapotát is.[4]
2019. november 20-án a Greenpeace Magyarország emberei mintákat vettek a Bene-patak és a Nyiget-patak vizéből, melyet egy akkreditált laboratóriumba küldtek el annak megállapítása érdekében, hogy ott vizsgálják meg a beküldött mintákat kén- és foszforvegyületekre, illetve toxikus fémekre.[5]
Part menti települések[szerkesztés]
A part mentén élő lakosok száma meghaladja a 10 000 főt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. [2006. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
- ↑ Zagyva folyó. ktvktvf.zoldhatosag.hu. [2016. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 9.)
- ↑ A Mátra és környéke halfaunája. matramuzeum.hu. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 14.)
- ↑ Így lett szennyezett a Bene-patak: súlyos büntetés vár az elkövetőkre. hellovidek.hu. (Hozzáférés: 2019. november 24.)
- ↑ A Greenpeace közérdekű adatigénylése a Mátrai Erőmű környékén tapasztalt gázszennyezés ügyében. greenpeace.org. (Hozzáférés: 2019. november 25.)
