Bene-patak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bene-patak
Közigazgatás
Országok Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Forrásszint730 m
Forrás Mátraháza, Mátra, Magyarország
Torkolat Tarna (patak), Nagyfüged
é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 20° 04′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 20° 04′ 60″

A Bene-patak a Mátrában ered, Mátraháza településtől keletre, Heves megyében, mintegy 730 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli irányban halad, majd Nagyfüged déli részénél éri el a Tarnát.[1]

Mellékvizei[szerkesztés]

A Bene-patakba ömlik Magyarország legmagasabban eredő patakja a Vár-patak, amely 960 méteres tengerszint feletti magasságban ered a Mátrában, illetve a Borhy-völgyi-patak és a Sós-völgyi-patak Halmajugránál.

Hasznosítása[szerkesztés]

A 18. században a Bene-patakon egy vízimalom működött.[2]

Élővilága[szerkesztés]

A patak halfaunáját a következő halak alkotják: compó* (Tinca tinca), csuka* (Esox lucius), domolykó (Leuciscus cephalus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), folyami géb (Neogobius fluviatilis), halványfoltú küllő* (Gobio albipinnatus), jászkeszeg (Leuciscus idus), kövi csík (Barbatula barbatula), naphal* (Lepomis gibbosus), nyúldomolykó* (Leuciscus leuciscus), ökle (Rhodeus sericeus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), tarka géb (Proterorhinus marmoratus), vágó csík (Cobitis elongatoides). A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.[3]

Part menti települések[szerkesztés]

A part mentén élő lakosok száma meghaladja a 10 000 főt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. [2006. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  2. Zagyva folyó. ktvktvf.zoldhatosag.hu. [2016. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 9.)
  3. A Mátra és környéke halfaunája. matramuzeum.hu. (Hozzáférés: 2016. március 14.)