Őrlőmű
| Őrlőmű | |
 | |
| Őrlőmű fénykorában. | |
| Közigazgatás | |
| Település | Gyöngyössolymos |
| Irányítószám | 3231 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Őrlőmű
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 50′ 47″, k. h. 19° 56′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 47″, k. h. 19° 56′ 09″ | |
Őrlőmű Gyöngyössolymos községhez tartozó, egykor a közeli kőbányák őrlőműve. A magasabban fekvő hegyoldalakon található bányákból drótkötélpályán, csillékben érkezett az őrölni szánt rengeteg kő. Mára már teljesen elhagyatott, de még álló épületegyüttes.
Története[szerkesztés]
Az Őrlőmű építésének pontos dátuma nem ismert, de feltehetően 1930-as években épült. Feladata a közvetlenül mellette lévő bányából drótkötélpálya segítségével ideszállított kőanyag összezúzása volt, később a Felső-Mátrában, az úgynevezett Újbányában kitermelt kőanyagot is ide szállították összezúzásra, majd innen szállították tovább az összezúzott követ Gyöngyösre, 1979-ig vasúton, ezt követően közúton. A rendszerváltozás után, mint sok más bánya, ez is megszűnt, az épületeket felhagyták. Napjainkban romosan ugyan, de a főbb épületek még láthatók.[1]
Mátravasút[szerkesztés]
A Mátravasút harmadik legnagyobb állomása volt. 1979. március 13-ig a vasút szállította az itt összezúzott követ Gyöngyösre, ezt követően közúton szállították, majd azon sem. Az állomás vágányhálózata a 2000-es évekre teljesen felszámolásra került, már csak az átmenő fővágány van meg.
2014-től a vonatok nem állnak meg.
Filmek[szerkesztés]
Az Őrlőműben több filmet is forgattak, ezekből az ismertebbek a Sobri (2002) és a Csapatleépítés (2006) c. filmek.
Források[szerkesztés]
- Kárpát-medence útikönyv Archiválva 2018. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Országalbum[halott link]
- Kuhár Bence videója, 10 percnél kezdődik