Bodroghalász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bodroghalász
Bodroghalász church.jpg
Közigazgatás
Település Sárospatak
Városhoz csatolás 1950
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Bodroghalász (Magyarország)
Bodroghalász
Bodroghalász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodroghalász témájú médiaállományokat.

Bodroghalász település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban, a Bodrog folyó partján. 1950 óta Sárospatak része.

Fekvése[szerkesztés]

A település a régi 37-es út mentén fekszik, vasútállomással nem rendelkezik (legközelebb Sárospatak vasútállomás található), az ÉMKK Zrt. 3885-ös járata szolgálja ki. A Hegyközi Kisvasút hálózatán egykor saját megállóhellyel rendelkezett.

Története[szerkesztés]

1248-ban Petrahó néven említik először; a tatárjárás után olaszokkal telepítették be. 1257-ben IV. Béla király a szent-ágoston-rendű toronyi szerzeteseknek adományozza. 1280-ban a Roland nádor és Bokcsa Simon várispán fiai között kötött cserelevélben is szerepel. A XV. században az újhelyi pálosok birtoka. 1530-ban Perényi Péter a pataki vár uradalmához csatolja s ezentúl a vár tartozékainak sorsában osztozik. A Rákóczi-családtól való elkobzás után a Bretzenheim család birtokába került, majd a Windischgrätz család kezébe jutott. 1896-ban a község nevét Bodroghalászra magyarosították. A községet 1888-ban a Bodrog áradása rombolta, egy évvel később pedig nagy tűzvész pusztította. A 20. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 1670 lakosából 649 magyar anyanyelvű, ebből 553 református, 52 római katolikus, 23 görögkatolikus és 16 zsidó volt.

Református temploma a középkorban épült, de még a középkorban katolikus kézre került. A mait megelőző templomát 1771-74 között építették, amely mellé haranglábat állítottak. A jelenlegi templomot 1823-26 között építették késő barokk stílusban, gerendás famennyezettel torony nélkül.[1]

Ide tartozik Kengyelerdő-tanya, mely 1440-ben a Szerdahelyi család birtoka, 1575-ben pedig Sándorffy Miklósé, de azután nyoma vész és ma már csak nevében él.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Késő barokk református templom
  • Szent Vince-hegyi andezitbánya[2]
  • Kisvasúti Bodrog-híd (egész Európa leghosszabb keskeny nyomtávú hídja volt)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sárospatak-Bodroghalász (Tiszáninneni Református Egyházkerület). (Hozzáférés: 2017. december 21.)
  2. Szemince andezitfejtő. Geomania. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
  3. Bodroghalász vasúti megállóhely. Vasútállomások.hu. (Hozzáférés: 2017. december 21.)

Források[szerkesztés]