Rokitóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rokitóc (Rokytovce)
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rang község
Első írásos említés 1437
Polgármester Viera Palejová
Irányítószám 067 03
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség161 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság343 m
Terület7,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 50″, k. h. 21° 52′ 37″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 50″, k. h. 21° 52′ 37″
Rokitóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rokitóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rokitóc (szlovákul: Rokytovce, ukránul: Rokitovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól közúton 7 km-re, légvonalban 2 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első említése 1437-ben történt „Rakythocz” alakban. Részben az izbugyai, részben a homonnai uradalomhoz tartozott. 1656-tól a Szirmay család birtoka volt. 1715-ben 8 lakatlan és 10 lakott háza létezett. 1787-ben 40 házában 275 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROKITÓCZ. Rokitovcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Kraszni Brodhoz közel, veres agyagos határja 2 nyomásbéli, kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Sztropkón.[2]

1828-ban 43 háza volt 323 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rokitócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, 320 g. kath., 5 zsidó lak., 581 h. szántófölddel. Ut. p. Komarnyik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Rokitócz, ruthén kisközség. Van 47 ház és 288 gör. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A XV. században, a mikor a Zbugyaiak voltak az urai, Rojkitó, majd Roykythó alakban van említve. Később lett Rokithó, majd Rokitócz. A homonnai uradalomhoz tartozott s újabbkori urai a XVII. század második felétől kezdve a Szirmayak voltak. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1824-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

Rokitóc-utcarészlet

1910-ben 277, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 191 lakosából 119 ruszin, 56 szlovák és 14 ukrán volt.

2011-ben 200 lakosából 140 ruszin és 43 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1824-ben épült.

Temetői kereszt

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség