Pálmány Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pálmány Béla
Született 1946. január 18. (77 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Pálmány Béla (Budapest, 1946. január 18. –) történész, levéltáros, az Országgyűlés Irattárának és Levéltárának volt vezetője.

Élete[szerkesztés]

Apai ágon nógrádi gyökerű, édesapja id. Pálmány Béla (1910-1994) üvegesmester, édesanyja Botka Irén (1922-1962), aki 1942-ig Franciaországban nevelkedett. 1974-től felesége Tóth Ildikó (1947).

Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1964-ben érettségizett a tisztviselőtelepi Széchenyi István Gimnáziumban, majd felvételt nyert az ELTE BTK történelem-angol szakára, ahol felvette a levéltár szakot. 1969-ben diplomát, 1973-ban pedig doktorátust szerzett. 1991-ben történelemtudományi kandidátusi, 1995-ben PhD fokozatot szerzett. Professzorai közül Gerics József (1831-2007) és Szabad György (1924-2015) voltak rá a legnagyobb hatással.

1969-től másfél évig a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltára, majd 1971-1985 között az Új Magyar Központi Levéltár munkatársa volt. 1985-től hat éven át a Mezőgazdasági Múzeum mezőgazdaság-történeti iratgyűjteményét vezette. Ezen évtizedek alatt legfőbb kutatási területe Nógrád vármegye 1848 előtti társadalmának, várainak, uradalmainak, mezővárosainak múltja volt.

1988-ban részt vett a második Lakiteleki találkozón, ahol részese a Magyar Demokrata Fórum létrejöttének. 1991-ig három éven át alapító elnöke volt az MDF Budapest XI. és XXII. kerületi szervezetének, és az Országos Választmánynak, de hivatásos politikusi szerepet nem vállalt. 1989-ben alapító tagja volt a határon túli magyar oktatást és kulturális életet támogató Rákóczi Szövetségnek, melynek másfél évtizeden át, 2014-ig az Ellenőrző Bizottsága elnöke volt.

1991-ben tanára, Szabad György hívására az általa újjászervezett Magyar Országgyűlés Hivatala Irattári és Levéltári Osztálya vezetője lett, 2008-ban innen ment nyugdíjba. Az ott töltött 18 év alatt munkássága az 1848 előtti rendi „diéták” és az 1848/49. évi első népképviseleti országgyűlés valamennyi követe, képviselője életének feltárására összpontosult. Újabban Bars és Hont, legújabban Nógrád vármegye nemesi családjainak genealógiáját kutatja.

1992-től részt vett az UNESCO Nemzetközi Levéltári Tanács Parlamenti és Politikai Pártlevéltárak és Levéltárosok I. Szekciójának alapításában, és 1996-2004 között a szekció alelnöke, 2004-2008 között a szekció vezetőségi tagja volt. A budapesti Klauzál Gábor Társaság tagja.

A Honismeret munkatársa.

Művei[szerkesztés]

  • 1981 Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből (1945-1949). Új Magyar Központi Levéltár - Források a Magyar Népi demokrácia történetéhez V. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest.
  • 1986 Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés időszakában (1663-1703).
  • 1990 A Kacsics nemzetség várépítő és uradalomszervező törekvései Nógrádban a 13-14. század fordulóján. Castrum Bene 1989, 42-50.
  • 1990 A nógrádi mezővárosok társadalma (1820-1870). Budapest.
  • 1993 A cserháti Szentiván nemesi községének szabályrendeletei (1734–1817). Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII.
  • 1995 Nógrádi hallgatók a bécsi és a krakkói egyetemeken a XV–XVII. században. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX.
  • 1995 Szempontok a magyarországi mezővárosok típusaihoz az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadítás befejezéséig (1767-1870). In: Mezőváros-kisváros. Debrecen, 5-47.
  • 1997 A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása. Levéltári Közlemények 68/1-2, 223-244.
  • 1998 Az 1848-49. évi népképviselők névtára.
  • 2000 Losonc városiasodása az újkorban.
  • 2000 Varsány - egy palóc falu évezrede. Varsány. (szerk.)
  • 2002 Az 1848/1849. év első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Budapest. (szerk.)
  • 2005 A reformkor pozsonyi követei. Pozsony.
  • 2006 Prešporskí poslanci reformného obdobia. Bratislava.
  • 2011 A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja, 1825-1848 I-II.
  • 2013 Fejezetek Szécsény történetéből. Nagy Iván Történeti Évkönyv 4.
  • 2016 Mit kaptam a levéltáros és Hivatali vezető Szabad Györgytől? In: „A polgári átalakulásért” - Emlékkötet Szabad György tiszteletére (szerk. Gerő András) 330-340.
  • 2019 A magyar rendi országgyűlések történeti almanachja 1790-1812.
  • 2020 Klauzál Gábor csongrádi országgyűlési követtársai

Források[szerkesztés]

  • 2002 Alkotmány, szabadság, függetlenség. Honismeret 30/4.