Rákóczi Szövetség (1989–)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rákóczi Szövetség
Alapítva 1989
Típus civilszervezet
Székhely Budapest
Nyelvek magyar
Működési régió Kárpát-medence

A Rákóczi Szövetség weboldala

A Rákóczi Szövetség 1989-ben alapított, egyesületi formában budapesti központtal működő társadalmi szervezet. A Szövetséget felvidéki kötődésű és a felvidéki magyarság ügyéért elkötelezett személyek alapították.

Céljai[szerkesztés]

A szervezet a Kárpát-medencei és a világ magyarságának szolgálatában igyekszik lehetőségeit felhasználva segíteni a magyar kultúra, a magyar nyelv és a magyar közösségek ügyét, tevékenysége a magyar fiatalokra indul.

Tagsága, szervezeti hálózata[szerkesztés]

A Szövetség közel 30 ezer taggal és 500-nál is több helyi szervezettel rendelkezik a Kárpát-medencében, amelyek közül mintegy 300 középiskolákhoz, közel 200 településekhez és mintegy 30 egyetemekhez kötődő szervezet.

A szervezet budapesti központi irodában 19 főállású fiatal és mellettük számos

elkötelezett önkéntes dolgozik. 2019-ben a Rákóczi Szövetség közel 80 programja több mint 100 ezer embert – elsősorban fiatalokat – ért el.[1]

Vezető testületek[szerkesztés]

Tiszteletbeli elnök – Dr. Halzl József

Elnökség[szerkesztés]

Elnök – Csáky Csongor

Alelnökök – Kun Ferencz, Makláry-Szalontai Csaba, Martényi Árpád, Németh Zsolt, Őry Péter, dr. Ősi Barnabás, dr. Tárnok Balázs

Felügyelőbizottság: dr. Ambrus Sándor Csaba (elnök), Szajkó Gábor, Gabri Rudolf, Nagy Csaba, Tóth Tibor

Tanácsadó testület: Benedek Fülöp, Biró Albert, dr. Kántor Zoltán, Szilágyi Zoltán, dr. Szili Katalin, Takaró Mihály

Operatív vezetők: Csáky Csongor – elnök, Katona Csilla – gazdasági igazgató, Nagy Domonkos István – szervezetfejlesztési és informatikai igazgató, Petrovay László – magyar iskolaválasztási programokért felelős igazgató, Csizmadia Anna – elnöki titkárságvezető, Katona Flóra - kommunikációs vezető

Tevékenysége[szerkesztés]

Magyar Iskolaválasztási Program[szerkesztés]

Tevékenységében meghatározó a külhoni magyar családok magyar nyelvű iskolaválasztásának elősegítése, hiszen akit nem íratnak szülei magyar oktatási intézménybe, az jó eséllyel elveszik a magyar közösség számára. Ennek érdekében az újszülötteket, az óvodásokat és az iskolakezdőket is megszólítják. Évente közel 9000 újszülöttet köszöntenek Gólyahír Programjuk keretében. Az adventi időszakban rendszerint több mint 20 ezer külhoni magyarul beszélő óvodásnak küldenek ajándékot a szülőket magyar iskolaválasztásra bátorító gondolatokkal együtt. Tavasszal iskolatáskával köszöntik a magyar iskolába beiratkozó gyermekeket, a szeptemberi iskolakezdést követően 400-nál is több helyszínen közel 10 ezer magyar iskolakezdőnek adják át személyesen a magyar összefogást jelképező ösztöndíjat. Fontos szerepet kap a szervezet tevékenységében az óvónők és a tanítónők megbecsülése, akik az iskolaválasztásban meghatározó szerepet töltenek be. A Magyar Iskolaválasztási Program mögött széleskörű társadalmi összefogás jött létre, félezer település önkormányzata, számos magánember és közéleti személyiség fogott össze az ügyért.[2]

Ifjúságszervezés[szerkesztés]

A szervezet tevékenységének fókuszában a középiskolás ifjúság áll, különös tekintettel arra, hogy a 14 és 18 év közötti korban alakul ki az identitásnak és a kapcsolatrendszernek egy jelentős része. A Rákóczi Szövetség arra törekszik, hogy ebben az időszakban minél több olyan impulzus érje a fiatalokat, ami abban segíti őket, hogy a magyarságukra értékként tekintsenek, és minél több magyar-magyar kapcsolat alakuljon köztük. Nemzeti ünnepekhez és emléknapokhoz kapcsolódó Diákutaztatási Programjuk során 2019-ben több mint 600 középiskola 22 000 diákja utazhatott legalább egy határ átlépésével egy másik magyar közösséghez. Iskolai félévekhez kapcsolódóan középiskolás találkozók, a határ két oldalának diákjait megszólító hétvégi kirándulások, nyári táborok, a Gloria Victis és a Cultura Nostra történelmi vetélkedők, és sok száz középiskolai helyi kezdeményezés támogatása szolgálja a korosztályt. 2019 nyarán 17 táboruk 4500 fiatalnak teremtett lehetőséget.[3]

Az identitás átadása szempontjából kulcsszerepben lévő magyar és történelem szakos tanárok számára nyári táborok, konferenciák segítik a kapcsolatépítést és munkájuk megbecsülését.

2016 óta a Magyar Diaszpóra Tanács kérése alapján és a Magyar Kormány támogatásával a Rákóczi Szövetség évről évre meghirdeti Diaszpóra Programját azzal a céllal, hogy a nagyvilágban élő magyar gyökerű fiataloknak is lehetőséget teremtsen magyarországi táborozásra, tanulmányi kirándulásra, kapcsolatok építésére, illetve a magyar nyelv és kultúra elmélyítésén keresztül az identitás erősítésére. 2016 óta évente 1000 diaszpóraközösségekhez tartozó fiatal kapcsolódik be a program kínálta lehetőségekbe.[4]

A szervezet tevékenységében szerepet kapnak az emléknapok II. Rákóczi Ferenc kultuszához, Esterházy János felvidéki mártírsorsú politikus emlékéhez, valamint a Beneš-dekrétumok következtében Csehszlovákiából kitelepített és elüldözött több mint 100 ezer magyar sorsához kapcsolódóan.

2019 márciusában a Magyar Kormány jóvoltából a Rákóczi Szövetség megvásárolhatta a sátoraljaújhelyi Várhegy Üdülőt, amely azóta Rákóczi Tábor és Rendezvényközpont néven működik.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Rákóczi Szövetség éves beszámolója, 2019. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  2. Rákóczi Szövetség: a magyar iskolaválasztás előnyökkel jár (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  3. Csáky Csongor: Megmaradtunk 100 év után is. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  4. Origo: Idén is megrendezésre került a Rákóczi Szövetség tábora (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  5. PP: Július elsején megnyitják kapuikat a Rákóczi Szövetség nyári táborai | Felvidék.ma (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 12.)