Pereszlény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48,0710°, k. h. 18,9109°

Katolikus templom

Pereszlény (szlovákul Preseľany nad Ipľom, ennek hatására olykor Ipolypereszlény formában is előfordul) a szlovákiai Ipolyság városrésze, korábban önálló község. Lakosainak száma 400 körül van.

Fekvése[szerkesztés]

Ipolyságtól 3 km-re nyugatra, a Kemence-patak torkolatánál, az Ipoly bal partján fekszik – ez az egyetlen Szlovákiához tartozó falu az Ipoly bal partján azon a szakaszon, ahol az Ipoly határfolyó (Ipolytarnóc és Szob között). Bizonyára az IpolyságPárkány vasútvonal miatt csatolták a falut Csehszlovákiához. Északra 2 km-re fekszik Gyerk, délre 4 km-re, a magyar–szlovák határon túl Bernecebaráti.

Élővilága[szerkesztés]

A faluban egy gólyafészek alátét ismert.[1]

Története[szerkesztés]

Óvoda

A település területe már az ókorban lakott volt, határában szarmata település maradványai (urnatemető, kőfejszék) kerültek elő.

A falut villa Perezlen alakban 1156-ban említik először. Egy oklevélben a falu nevét 1288. május 11-én említik. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka, a gróf Cseszneky család birtoka volt.

Állítólag volt itt egy kolostor, mely a legenda szerint elsüllyedt, helyén egy tó maradt. Ez a Jóvíz-tó legendája, mely verses formában a mai napig fennmaradt. A tó ma már nincsen meg, az Ipoly szabályozásánál pusztult el.

A falu temploma a 14. század elején épült. A hagyomány szerint a török veszedelem idején a templom harangját is az egykori kolostorban rejtették el, régen hallani is vélték a tóban megszólaló harangot.

A község a török veszély elmúltával fokozatosan fejlődött, a 19. századra tehetős faluvá nőtt. Lakói főként mezőgazdasággal: gabona-, zöldség-, gyümölcs- és dohánytermesztéssel foglalkoztak, továbbá állatokat tartottak, s a vizekben bőven akadt hal is. A községet azonban több természeti csapás is érte. 1846-ban kolerajárvány pusztított az állatok között, 1886-ban súlyos jégverés pusztította el a termést, 1909-ben és 1912-ben tűzvészek pusztítottak.

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. A második világháború után 4 családot Csehországba hurcoltak, 52 családot pedig erőszakkal Magyarországra telepítettek át, helyükre szlovákokat telepítettek. A falut 1980-ban csatolták Ipolysághoz és azóta nincs vasútállomása.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templomát 1810 és 1820 között, a régi templom helyén építették klasszicista stílusban, Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték. Keresztelőedénye 16. századi.
  • Nepomuki Szent János kőszobra 1790-ben készült.
  • A Szűz Mária-szobor 1846-ból való.

Itt született[szerkesztés]

  • 1906-ban Manga János magyar folklorista, a palócok hagyományainak kutatója. Szülőházán 1992-ben emléktáblát avattak.
  • 1631-ben Pereszlényi Pál jezsuita paptanár, nyelvész.
  • 1936-ban itt született Kermét László történész, világutazó, és író.

Képgaléria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pereszlény témájú médiaállományokat.