Gyerk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyerk (Hrkovce)
Szent Katalin római katolikus templom
Szent Katalin római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Nagy Géza
Irányítószám 936 01
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 293 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 126 m
Terület 8,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyerk (Szlovákia)
Gyerk
Gyerk
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 05′ 17″, k. h. 18° 54′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 17″, k. h. 18° 54′ 09″
Gyerk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyerk témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gyerk (szlovákul Hrkovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ipolyságtól 4 km-re északnyugatra, a 66-os út mentén fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

Gyerken a főút mellett található egy gólyafészek. Sajnos 2012-ben nem fészkeltek benne, azonban 2013-tól ismét költenek a gólyák.[2] Ugyanezen évben egy újabb fészek is épült a főút mentén.[3] 2014-ben 3, illetve 1 fiókát számoltak össze.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák népének, majd a későbbi korokból a La Tène-kultúra népének emlékeit találták itt meg.

1156-ban Martirius esztergomi érsek oklevelében "Gyrki" néven említik először, melyben II. Géza király jóváhagyásával 70 plébánia adóját átengedi az esztergomi káptalannak.[4] A falu ekkor a honti vár tartozéka volt.

1245-ben "Gerky" néven említik. Neve valószínűleg a görög népnévből származik. 1262-ben László magiszter, honti főesperes földet vásárol itt a helyi nemesektől, akik azt korábban királyi adományként kapták. 1263-ban IV. Béla király a főesperességnek adja át az itteni várföldeket. 1288-ban IV. László király a falut az esztergomi káptalan fennhatósága alá rendeli. A káptalan egészen a 19. század végéig a falu birtokosa.

A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, csak a 18. századra települt újra. 1715-ben malma és 34 háztartása volt. 1720-ban 40 háztartást számláltak. 1769-ben a faluban 27 jobbágyporta és 7 zsellérház állt. 1828-ban 80 házában 483 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "GYERK. Herkovtze. Elegyes magyar, és tót falu, Hont Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vizének partyán, az Ország útban, Ság mező Városhoz 3/4 mértföldnyire. Határbéli szőlö hegyei jó borokat teremnem, réttyei hasznosak, legelőjök elég, fekvése kies, földgye termékeny, malma Ipoly vizén, fája szűken van, első Osztálybéli."[5]

Fényes Elek szerint „Gyerk, (Hrkovcze), magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly jobb partján, ut. p. Ipoly-Sághoz 1/2 mfld: 474 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa első osztálybeli. F. u. az esztergomi káptalan.[6]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

1979-ben Ipolysághoz csatolták, majd 1998-ban újra önálló község lett.[7]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 567, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 339 lakosából 196 magyar és 140 szlovák.

2011-ben 293 lakosából 153 magyar és 124 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Katalin tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1770-ben épült, 1809-ben klasszicista stílusban átépítették, majd a század végén ismét megújították.

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  • Tipary László:Gyerk község az Ipoly mellett. 1156-2006. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2006

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyerk témájú médiaállományokat.