Farnad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Farnad (Farná)
Farnad 03.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Csomor Vlasta
Irányítószám 935 66
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 1307 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 148 m
Terület 32,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Farnad (Szlovákia)
Farnad
Farnad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 00′ 20″, k. h. 18° 30′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 20″, k. h. 18° 30′ 39″
Farnad weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Farnad (szlovákul Farná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 25 km-re dél-délnyugatra, az 588-as út mentén, a Kétyi patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1156-ban Furnod néven említik először.[2] Neve a régi magyar Forna személynévből származik, a barsi várispánsághoz tartozott. Egy 1283-as oklevélben Furnad alakban szerepel, 1848-ig az esztergomi érsekség birtoka volt.
A 12.-14. században helyi nemesek birtokolták. Templomát 1295-ben említik először. 1311-ben Csák Máté serege pusztította el, 1561-ben pedig a török égette fel. A 16. században mezővárosként említik, azonban a kuruc harcokban ismét elpusztult. A 18. század első felében telepítették újra. 1715-ben szőlőskertje és 52 háztartása létezett. 1755-ben 674 volt a lakosok száma. 1787-ben 178 házában 1153 lakos élt. 1828-ban 197 házát 1327-en lakták.

Vályi András szerint "FARNÁD. Népes magyar, és tót falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reforlmátusok, fekszik Nyér, Őlved, Malos, és Cséke faluktól nem meszsze, Bars, és Komárom Vármegyéknek szomszédságokban. Határbéli földgye jó, legelője elég, fája épűletre, és tűzre, szőleje elég, és jó borokat hoznak, vagyonnyainak eladására alkalmatossága, mint Őlvednek, első Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Farnad, magyar f., Esztergom vmegyében, Kéméndhez 2 órányira. Lakja 800 kath., 315 ref., 300 ágostai, s mindenik felekezetnek van imaháza. Határa fekete agyag s jó buzát terem. Van 2857 h. urb. szántóföldje, 138 1/2 h. rétje, 68 h. szőleje, s az uradalomnak szép erdeje. Birja az esztergomi érsek." [4]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, kosárfonással, faárukészítéssel foglalkoztak. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2082, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1450 lakosából 1114 magyar és 314 szlovák.

2011-ben 1307 lakosából 940 magyar és 326 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1732-ben épült barokk stílusban.
  • Református temploma 1787-ben, tornya 1804-ben, az evangélikus templom 1823-ban épült.
  • Szőlőhegyén kitűnő borokat termelnek, számos borospincéjében ma is laknak emberek.

Kulturális élet[5][szerkesztés]

  • Nádas Kulturális Klub
  • Égtájak Fesztivál
  • Nádas tánccsoport
  • Kis Nádas tánccsoport
  • Venček tánccsoport
  • Rozmaring asszonykórus
  • Vox Mirabilis kamarakórus
  • Estendøn könnyűzenei zenekar

Galéria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]